2011. november 15., 07:332011. november 15., 07:33
A Ziarul Financiar gazdasági napilap nemrég összeállítást közölt Románia 50 legnagyobb, minimum 10 ezer négyzetméteres bevásárlóközpontjáról, melyek összterülete 1,854 millió négyzetméter. A listán a főváros 14, míg Erdély és a Partium 15 plázával képviselteti magát, Moldvában, Havasalföldön és Dobrudzsában összesen 21 bevásárlóközpont van. A bukaresti Băneasa Kereskedelmi Övezet (Zona Comercială Băneasa) minden szempontból viszi a pálmát, hiszen kiterjedése 105 ezer négyzetméter, s tavaly 29,8 millió euró bevételt hozott tulajdonosának.
A második hely szintén Bukaresté, a Sun Plaza foglalja el, melynek 81 ezer négyzetméternyi üzlethelyisége után tavaly 11,6 millió eurót fizettek a bérlők. Az ország harmadik legnagyobb plázája a nagyszebeni Shopping City a maga 80 ezer négyzetméterével. Az ötven legnagyobb romániai pláza között ott van még a kolozsvári Pólus Center és Iulius Mall, a temesvári Iulius Mall, a marosvásárhelyi European Retail Park és Maros Mall, a nagyváradi Era Sopping Park, Lotus Center és Nagyvárad Shopping City, az aradi Armonia Center, Galleria és Atrium Center, a brassói Unirea Shopping Center, a nagybányai Gold Plaza és a gyulafehérvári Mall Alba.
A nyereségesség és a bevásárlóközpontok mérete között nincs szoros összefüggés, hiszen e tekintetben toronymagasan a csupán 39 550 négyzetméteres, ám a főváros központi részén található Bukarest Mall vezet, amely tavaly négyzetméterenként 442 euró bevételt generált. Országos viszonylatban tavaly a kolozsvári Iulius Mall bizonyult a második legjövedelmezőbb befektetésnek, minden egyes négyzetmétere 304 euró bevételt termelt, megelőzve ezzel a fővárosi AFI Palace Cotroceni-t, mely 293 eurót produkált. Az egyazon városban található bevásárlóközpontok eredményeinek összevetéséből az derül ki, hogy a sűrűn lakott városrészekben levők lényegesen több jövedelmet termelnek, mint azoké melyeket a külvárosba építettek.
A marosvásárhelyi Maros Mall kétszer annyi négyzetméterre számolt bevételt hoz, mint az European Retail Park, 220, illetve 108 eurót. Ennél is nagyobbak az eltérések Nagyváradon: a várad-szőllősi lakótelepen található Lotus Center tavalyi 142 euró/négyzetméter bevételével szemben a városi körgyűrű mellé, a nyílt mezőre épített Era Shopping Park mindössze 40 euró/négyzetméter jövedelmet hozott, ami országos szinten a leggyengébb eredmény. Jelzésértékű lehet egy pláza hosszú távú sikerességének tekintetében, hogy hány látogatót sikerül vonzaniuk a megnyitást követő első hétvégén, amikor általában koncertekkel, rendkívüli árleszállításokkal próbálják meg becsalogatni a vevőket: a már említett Maritimóra például 230 ezren, az aradi Galleriára 100 ezren, a váradi Shopping Cityre azonban csak 50 ezren voltak kíváncsiak.
A magyarlakta városok közül Nagyvárad és Arad van legjobban ellátva plázákkal, mindkettőben három található, ha nem vesszük figyelembe a bihari megyeszékhely Nagyvárad Plaza nevű törpe bevásárlóközpontját (4616 négyzetméter). Várad plázáinak összterülete 120 ezer négyzetméter, az aradiaké pedig 106 ezer, s ezzel mindkét város megelőzi Kolozsvárt, melynek két bevásárlóközpontja összesen 105 ezer négyzetméter. Sokkal szembetűnőbb az eltérés ha a bevásárlóközpontok területét a lakosság számához viszonyítjuk: míg Kolozsváron 3 lakosra, addig Váradon 1,7, Aradon pedig 1,6 lakosra jut egy négyzetméter pláza. Nagyváradon ugyanakkor még tart a plázaépítési láz: terjeszkedik a Lotus Center – annak ellenére, hogy kihasználtsága nem volt optimális, emeleti része ugyanis javarészt üresen állt –, s jövőre az Oasis Development nevű ingatlanfejlesztő szándékozik bevásárlóközpontot lőtrehozni az egykori Înfrăţirea gépgyár helyén.
Klaus Reisenauer, az Oasis Development vezetője arra számít, hogy a 70 ezer négyzetméteresre tervezett Prima Shopping Centernek napi 25 ezer látogatója lesz. Ha ez elkészül, alighanem nehéz napok jönnek majd az Era Shopping Centerre és a Nagyvárad Shopping Cityre, ugyanis a Prima a város ugyanazon részén fog állni, azonban azoknál sokkal központibb fekvésű lesz.
„Ha a gazdasági helyzet normális volna, akár el is tarthatná az összes plázát Nagyvárad és környéke, ám jelenleg egyértelműen túl nagy a hipermarketek és bevásárlóközpontok száma a városban” – véli Pajzos Csaba közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem tanszékvezetője. Lapunk kérdésére emlékeztetett: a Tiago Mall például már azelőtt csődbe ment, hogy megnyitott volna. A helyén nyílt Nagyvárad Shopping City pedig a mai napig kong az ürességtől. Pajzos szerint a gazdasági logika azt diktálná, hogy a fölösleges plázákat be kell zárni. Hogy mégsem ez történik, annak több oka van. A Lotus Center esetében például – ami egyértelműen a legnagyobb presztízsű pláza Váradon – elsősorban arról van szó, hogy a tulajdonos mintegy marketingcélokra használja a beruházásokat.
„Bővítünk, tehát jól megy nekünk” – ezt az üzenetet szeretné eljuttatni a vásárlóhoz, ezzel is elnyerve a bizalmát, és a válságos időkben is fenntartva érdeklődését. Bár a Lotus új szintjét máig nem sikerült benépesíteni, úgy tűnik, a város első plázája megengedheti magának, hogy ilyen üzenetet közvetítsen, még akkor is, ha a vásárlóerő egyre kisebb, és az értékesítés drasztikusan visszaesett az utóbbi időben. A másik ok épp a mai gazdasági helyzet. Sok befektető épp a mostani alacsony telekárak miatt építkezik, készülve a válság végére – mondja a szakember. A válság ugyanis mindig átrendezi a piacot, és az, hogy ki marad talpon, kinek erősödik meg a pozíciója, és ki szorul ki esetleg, most dől el. A harmadik fontos tény az, hogy az őszi üzletnyitásnak is megvan a maga logikája: az ünnepek közeledtével egy-egy bevásárlóközpont akár az évi forgalmának a felét is produkálhatja, lendületet nyerve ezzel a következő évre.
„Nyugat Európában 50 ezer lakosú városokban is vannak plázák. Romániában jelenleg 80-100 ezer lakosú városok esetében merül fel egy pláza megépítése, azonban ha működni fog a gazdaság, akkor tíz év alatt elérjük a nyugat-európai szintet” – vélekedik a kialakult helyzet kapcsán Hendrik Danneels, a Belrom ingatlan-tanácsadó cég igazgatója. Azt, hogy a 80 ezresnél kisebb városokat mennyire elkerülik az ingatlanberuházók, mi sem bizonyítja jobban, mint a tény, hogy a nagyobb magyarlakta városok közül Szatmárnémetiben, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön sincs a szó szoros értelmében vett pláza.
A székelyföldi elöljárók szerint egyértelműen a lakosság létszáma határozza meg, hol terjeszkednek a multinacionális cégek, másrészt a gazdasági válság gátolta meg, hogy a Székelyföldön is létesüljenek plázák. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere érdeklődésünkre elmondta, a multinacionális cégek piacot próbálnak meghódítani, ezért a terjeszkedést az 500 ezer feletti lélekszámú városokban kezdik. A gazdasági válság előtt, 2008-ban Sepsiszentgyörgyön is voltak megkeresések, akkor törtek volna be a 100 ezer alatti városokba is, ám a recesszió ezt megakadályozta. Antal Árpád szerint a székelyföldi városok jól megvannak pláza nélkül is, azonban vitathatatlan, hogy a lakosság bizonyos körében van ezekre igény.
„Meg kell találni az egyensúlyt, mert hiába mondjuk, hogy nincs szükségünk a multinacionális cégekre, ha a lakosság egy része elmegy Brassóba, oda viszi a pénzét, hogy multi-, vagy plázaigényét kielégítse” – szögezte le az elöljáró. Antal Árpád szerint a Sepsiszentgyörgyön most épülő hipermarket nem a sepsiszentgyörgyi boltoknak, hanem a hasonló brassói, üzleteknek lesz a versenytársa. Csíkszeredában is a válság hiúsította meg a plázaépítést, pedig már az izraeli befektető egészen jól haladt a munkálatokkal, s potenciális bérlők is akadtak.
A vállalkozás azonban csődbe ment, s az egykori traktorgyár helyén ma csak romlik az állaga az elvégzett beruházásnak. Antal Attila alpolgármester szerint azonban a térségben nem is hiányoznak a plázák, „a jelenlétük nem a városok fontossági mutatója”. Az elöljáró szerint a Székelyföldön kevés a lakos, és alacsonyak a jövedelmek, ezért nem is vonzó piac a multinacionális cégeknek. Csíkszereda és környéke alig 100 ezer lakost jelent, és a többség falun élő kisnyugdíjas.
| Miközben Romániában egyre-másra nyílnak a bevásárlóközpontok, az elmúlt héten a magyar kormány plázastopot rendelt el. Giró-Szász András kormányszóvivő elmondása szerint januártól általános építési tilalom érvényes a 300 négyzetméter feletti kereskedelmi építményekre. Közölte, a tilalom alól a vidékfejlesztésért, a környezetvédelemért és a kereskedelemért felelős miniszterek által létrehozott bizottság javaslata alapján a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést. A plázastop 2014. december 31-éig lesz érvényben. Az intézkedés célja, hogy a kereskedelem szerkezete kedvezőbben alakuljon át – hangsúlyozta a kormányszóvivő. Kifejtette, hogy jelenleg a kereskedelmi forgalom 69 százalékát uralják a nagy és közepes, elsősorban nemzetközi vállalkozások, amelyek ugyanakkor alig egy százalékát képviselik kereskedelmi vállalkozásoknak, míg a maradék 99 százalékot képviselő mikrovállalkozások csak 31 százalékban részesülnek a forgalomból, ezen próbálnak változtatni. A piaci szereplőket váratlanul érte a plázastop bejelentése. A Népszabadságnak a kormánydöntésről Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára aggályainak adott hangot. Szerinte a szabályozás nemcsak a kiskereskedelem szereplőinek jelent beruházási stopot, hanem tovább súlyosbítja a jelenleg a legroszszabb időszakát élő építőipar helyzetét is A Magyar Nemzetben Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is úgy vélte, hogy a legnagyobb vesztes az építőipar lesz. A főtitkár kétségét fejezte ki, hogy egy központi szervezetben átlátják-e azokat a helyi körülményeket, amelyek alapján kiadhatók a 300 négyzetméternél nagyobb egységek építésére szóló engedélyek. A Napi Gazdaságnak Krisán László, a VOSZ kereskedelmi és szolgáltató szekciójának elnöke kifogásolta, hogy a kereskedőkkel nem egyeztettek a javaslatról. Úgy vélte, a plázastop erős presztízsveszteséget jelent azoknak a kereskedelmi cégeknek, amelyek már kaptak elvi építési engedélyt egy-egy fejlesztésre. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok