2008. december 17., 09:472008. december 17., 09:47
Pert kíván indítani az észak-erdélyi autópályát építő Bechtel ellen a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) és a Területi Munkafelügyelet (ITM) a kollektív elbocsátásra vonatkozó törvényi előírások megsértése miatt. Daniel Don, az AJOFM igazgatója tegnap közölte, a Bechtel vezetésének először a szakszervezeteket kellett volna értesítenie a tömeges elbocsátások szándékáról, és csak aztán kellett volna az állami szerveket is tájékoztatniuk. Az amerikai cég azonban fordítva járt el, ez pedig törvénytelen.
| A hamarosan hivatalba lépő PDL–PSD+PC koalíció tegnap nyilvánosságra hozott programjában vállalja, hogy 2012-ig 1000 kilométer autópálya építését kezdi meg, amiből 254 kilométert az észak-erdélyi autópálya Bors és Marosvásárhely közötti szakasza, 110-et pedig a Bukarest és Comarnic közötti sztrádaszakasz tesz ki, emellett 720 kilométer új autópálya építését kezdik meg. Emellett az új kabinet 5000 kilométernyi főutat is fel kíván újítani. A tervek szerint elkészül a IV-es számú európai autópálya-folyosó Nagylak és Konstanca közötti 855 kilométeres szakaszának nagy része, a Nagyszeben–Piteşti (120 km) és a Comarnic–Brassó (56 km) szakaszok kivételével, amelyeket 2014-ig koncessziós szerződés keretében kívánnak megépíteni. A kabinet ki kívánja dolgozni az autópálya-paktumot, amely a célok szerint a sztrádaépítés finanszírozásának folytonosságát és zavartalanságát lesz hivatott biztosítani. Ennek keretében kívánják elkezdeni többek között a Marosvásárhely és Iaşi közötti 300 kilométeres autópálya-szakaszt. |
„Hivatalos értesítést küldünk a Bechtelnek, amelyben tudatjuk, hogy jogellenesen jártak el, mivel nem tartották be a törvényes eljárást” – közölte Don. Kifejtette, a szakszervezetek javaslatainak kézhezvételét követően öt napon belül kellett volna értesíteniük az állami hatóságokat az elbocsátási szándékról, ám ők ehelyett először a két intézményt tájékoztatták. Rámutatott, a Munka Törvénykönyv vonatkozó cikkelye értelmében a szabálytalan eljárás semmisnek minősül, és a szakszervezetek vagy az állami hatóságok beperelhetik a céget.
Az igazgató közölte, a peres eljárás megindítása kedvezőbb az alkalmazottak számára, mint a cég megbírságolása, mivel a tervezett elbocsátás által érintett 2300 munkás az eljárás végéig a Bechtel alkalmazottja marad. „Kiróhatnánk egy tízezer lejes bírságot a Bechtelre, de akkor 2300 alkalmazott mindenképpen az utcára kerülne. Ezért inkább azt szeretnénk, ha folytatnák az egyeztetéseket, mivel ily módon talán elérhető, hogy a Bechtel lemondjon a tömeges elbocsátásról” – hangsúlyozta Don, hozzátéve, jelenleg a Bechtel hivatalos válaszára várnak. „Amennyiben a cég folytatja az elbocsátási eljárást, az ITM-mel együtt pert indítunk ellene, és semmissé nyilvánítjuk azt” – szögezte le.
Mihai Lup, a Bechtel alkalmazottait tömörítő szakszervezet vezetője közölte, amennyiben a két hatóság pert indít a Bechtel ellen, akkor az érdekképviselet is csatlakozik hozzájuk. Pénteken egyébként a szakszervezet hétórás tárgyalást folytatott a cég vezetésével, ám a tárgyalások eredménytelenül zárultak.
Mint arról beszámoltunk, a Bechtel múlt héten közleményben tudatta, hogy jelentősen csökkenti az építési munkálatok ütemét, mivel az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság 27 millió euróval, az elvégzett munkálatok ellenértékével, valamint 14,5 millió áfával tartozik a cégnek. A kommüniké szerint a döntés mintegy 2300 alkalmazottat érint, a munkások egy részét kényszerszabadságra küldik, a többiek azonban csoportos elbocsátásra számíthatnak. Grigore Pop, a Bechtel szakszervezetének vezetője közölte, múlt szerdán értesítette őket a Bechtel vezetősége arról, hogy január 12-ét követően csoportos elbocsátásokra lehet számítani, amelyek 2400 embert érintenek. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a sztráda építési munkálatai leállnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok