
2008. december 17., 09:472008. december 17., 09:47
Pert kíván indítani az észak-erdélyi autópályát építő Bechtel ellen a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) és a Területi Munkafelügyelet (ITM) a kollektív elbocsátásra vonatkozó törvényi előírások megsértése miatt. Daniel Don, az AJOFM igazgatója tegnap közölte, a Bechtel vezetésének először a szakszervezeteket kellett volna értesítenie a tömeges elbocsátások szándékáról, és csak aztán kellett volna az állami szerveket is tájékoztatniuk. Az amerikai cég azonban fordítva járt el, ez pedig törvénytelen.
| A hamarosan hivatalba lépő PDL–PSD+PC koalíció tegnap nyilvánosságra hozott programjában vállalja, hogy 2012-ig 1000 kilométer autópálya építését kezdi meg, amiből 254 kilométert az észak-erdélyi autópálya Bors és Marosvásárhely közötti szakasza, 110-et pedig a Bukarest és Comarnic közötti sztrádaszakasz tesz ki, emellett 720 kilométer új autópálya építését kezdik meg. Emellett az új kabinet 5000 kilométernyi főutat is fel kíván újítani. A tervek szerint elkészül a IV-es számú európai autópálya-folyosó Nagylak és Konstanca közötti 855 kilométeres szakaszának nagy része, a Nagyszeben–Piteşti (120 km) és a Comarnic–Brassó (56 km) szakaszok kivételével, amelyeket 2014-ig koncessziós szerződés keretében kívánnak megépíteni. A kabinet ki kívánja dolgozni az autópálya-paktumot, amely a célok szerint a sztrádaépítés finanszírozásának folytonosságát és zavartalanságát lesz hivatott biztosítani. Ennek keretében kívánják elkezdeni többek között a Marosvásárhely és Iaşi közötti 300 kilométeres autópálya-szakaszt. |
„Hivatalos értesítést küldünk a Bechtelnek, amelyben tudatjuk, hogy jogellenesen jártak el, mivel nem tartották be a törvényes eljárást” – közölte Don. Kifejtette, a szakszervezetek javaslatainak kézhezvételét követően öt napon belül kellett volna értesíteniük az állami hatóságokat az elbocsátási szándékról, ám ők ehelyett először a két intézményt tájékoztatták. Rámutatott, a Munka Törvénykönyv vonatkozó cikkelye értelmében a szabálytalan eljárás semmisnek minősül, és a szakszervezetek vagy az állami hatóságok beperelhetik a céget.
Az igazgató közölte, a peres eljárás megindítása kedvezőbb az alkalmazottak számára, mint a cég megbírságolása, mivel a tervezett elbocsátás által érintett 2300 munkás az eljárás végéig a Bechtel alkalmazottja marad. „Kiróhatnánk egy tízezer lejes bírságot a Bechtelre, de akkor 2300 alkalmazott mindenképpen az utcára kerülne. Ezért inkább azt szeretnénk, ha folytatnák az egyeztetéseket, mivel ily módon talán elérhető, hogy a Bechtel lemondjon a tömeges elbocsátásról” – hangsúlyozta Don, hozzátéve, jelenleg a Bechtel hivatalos válaszára várnak. „Amennyiben a cég folytatja az elbocsátási eljárást, az ITM-mel együtt pert indítunk ellene, és semmissé nyilvánítjuk azt” – szögezte le.
Mihai Lup, a Bechtel alkalmazottait tömörítő szakszervezet vezetője közölte, amennyiben a két hatóság pert indít a Bechtel ellen, akkor az érdekképviselet is csatlakozik hozzájuk. Pénteken egyébként a szakszervezet hétórás tárgyalást folytatott a cég vezetésével, ám a tárgyalások eredménytelenül zárultak.
Mint arról beszámoltunk, a Bechtel múlt héten közleményben tudatta, hogy jelentősen csökkenti az építési munkálatok ütemét, mivel az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság 27 millió euróval, az elvégzett munkálatok ellenértékével, valamint 14,5 millió áfával tartozik a cégnek. A kommüniké szerint a döntés mintegy 2300 alkalmazottat érint, a munkások egy részét kényszerszabadságra küldik, a többiek azonban csoportos elbocsátásra számíthatnak. Grigore Pop, a Bechtel szakszervezetének vezetője közölte, múlt szerdán értesítette őket a Bechtel vezetősége arról, hogy január 12-ét követően csoportos elbocsátásokra lehet számítani, amelyek 2400 embert érintenek. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a sztráda építési munkálatai leállnak.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.