Rengeteg pénz. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint 30 milliárd lej szükséges a költségvetési hiány lefaragásához
Fotó: Facebook/Alexandru Nazare
Lesz pénz a fizetésekre és a nyugdíjakra az év végéig – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
2025. augusztus 01., 08:592025. augusztus 01., 08:59
2025. augusztus 01., 09:302025. augusztus 01., 09:30
A pénzügyminisztert csütörtökön este az Antena 3 hírcsatorna műsorában az oktatási miniszter nyilatkozatáról kérdezték, miszerint nem tart ki a pénz az év végéig, ezért nem lesz miből fedezni a fizetéseket.
Mert van ez a rossz szokásunk, hogy megalkotjuk a költségvetést, és egy bizonyos pillanatban bizonyos érintetteknek év végén kevesebb pénzük van a költségvetésben, mint amennyire szükségük van” – mondta Nazare.
„Átfogó elemzést végeztünk a költségvetés által érintett összes intézményről és általában a 2025-re jóváhagyott költségvetés teljes szerkezetéről, és valóban, a feltételezések sok helyen nem állják meg a helyüket. Az év közepén járunk. Meg kell oldanunk a helyzetet. De nem könnyű a helyzetet az év közepén orvosolni. (…) De meg fogjuk tenni. Ezért a következő kiigazítás egyáltalán nem könnyű feladat. Mert rendkívül sok nyomás nehezedik ránk sok oldalról, és a beruházások nyomása is, mert végül is be kell fejeznünk a PNRR-t” – mondta Nazare az Antena 3 CNN-nek.
A pénzügyminiszter kijelentette, hogy
Nazare hangsúlyozta, hogy már a kormány beiktatása előtt is ekkora összegről volt szó.
„Ennek az összegnek egy része már fedezve van, és természetesen most azon dolgozunk, hogy kiigazítsuk, és minden egyes költségvetésben érintett intézménnyel egyeztetünk, hogy meghatározzuk a legjobb intézkedéseket, amelyekkel elérhetjük azt az egyensúlyt, amelyre Romániának szüksége van a minősítésének fenntartásához” – mondta a miniszter.
„Többféle mechanizmus létezik. Többféle mechanizmus, amely mind a kiadásokat, mind a bevételeket érinti. És az erőfeszítésnek mindkét irányban történnie kell, mind a kiadások csökkentése, mind a bevételek növelése terén” – tette hozzá a miniszter.
„Nagyon őszintének és nyitottnak kell lennünk, és a valóságot úgy kell bemutatnunk, amilyen” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy az állam hogyan tudja megvédeni azokat, akiket súlyosan érint az áfa, a jövedéki adók, az üzemanyag-, energia- és élelmiszerárak emelése, Alexandru Nazare miniszter elismerte, hogy az áremelésnek valóban van hatása az inflációra.
„De figyelembe kell vennünk azt is, hogy sok más tényező is befolyásolja az inflációt. Ez az infláció, ez az inflációra gyakorolt hatás, ha folytatjuk az optimalizálási, hatékonyságnövelési, megtakarítási intézkedéseket, mindezeket az intézkedéseket, ha ez a két dolog összehangoltan történik, vagyis
– mutatott rá Nazare.
Arra a kérdésre, hogy másfél évig kell-e a megszorító intézkedések hatásait a lakosságnak elviselnie, azt válaszolta: „Nehéz időszak lesz, és nagyon korrektnek, nyitottnak kell lennünk, a valóságot úgy kell bemutatnunk, amilyen. Ha nem cselekedtünk volna ebben az időszakban, és elvesztettük volna a befektetési minősítést, az sokkal fájdalmasabb lett volna, mint ami most következik”.
Szerinte a nemzeti valuta leértékelődése hatással lett volna az egész gazdaságra.
– tette hozzá a miniszter.
Arra a kérdésre, mire nem lesz többé pénze az államnak, a pénzügyminiszter így válaszolt: „Sok más, elkerülhető kiadásra, amelyek nem feltétlenül szükségesek, és amelyek sajnos az elmúlt években egyfajta szokássá váltak. Mivel minden évben nagy hiányt halmozunk fel, 8-9 százalékosat, megszoktuk, hogy van pénzünk. Sajnos ezt a pénzt kölcsön kell vennünk. És a legdrágább kamatokkal vesszük fel az Európai Unióban” – mutatott rá.
A média már sokszor példálózott közszférával. Vissza kell térnünk az óvatosság és az egyensúly területére. Igen, itt állami vállalatokról és állami vállalatok kiadásairól is beszélünk. Egyrészt mi igyekszünk megtalálni a legjobb megoldásokat, csökkenteni a kiadásokat, másrészt halljuk, hogy egy vagy másik vállalat igazgatótanácsában megduplázódtak, megháromszorozódtak a juttatások. Ez egyértelműen provokáció” – mondta Nazare.
Szerinte erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy Románia túljusson „az egyik legbonyolultabb időszakon, amelyet gazdasági szempontból a forradalom óta átéltünk”.
A miniszter egyben ismét bírálta az adóhatóságot, amely szerinte nem működik hatékonyan.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!