
Rengeteg pénz. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint 30 milliárd lej szükséges a költségvetési hiány lefaragásához
Fotó: Facebook/Alexandru Nazare
Lesz pénz a fizetésekre és a nyugdíjakra az év végéig – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
2025. augusztus 01., 08:592025. augusztus 01., 08:59
2025. augusztus 01., 09:302025. augusztus 01., 09:30
A pénzügyminisztert csütörtökön este az Antena 3 hírcsatorna műsorában az oktatási miniszter nyilatkozatáról kérdezték, miszerint nem tart ki a pénz az év végéig, ezért nem lesz miből fedezni a fizetéseket.
Mert van ez a rossz szokásunk, hogy megalkotjuk a költségvetést, és egy bizonyos pillanatban bizonyos érintetteknek év végén kevesebb pénzük van a költségvetésben, mint amennyire szükségük van” – mondta Nazare.
„Átfogó elemzést végeztünk a költségvetés által érintett összes intézményről és általában a 2025-re jóváhagyott költségvetés teljes szerkezetéről, és valóban, a feltételezések sok helyen nem állják meg a helyüket. Az év közepén járunk. Meg kell oldanunk a helyzetet. De nem könnyű a helyzetet az év közepén orvosolni. (…) De meg fogjuk tenni. Ezért a következő kiigazítás egyáltalán nem könnyű feladat. Mert rendkívül sok nyomás nehezedik ránk sok oldalról, és a beruházások nyomása is, mert végül is be kell fejeznünk a PNRR-t” – mondta Nazare az Antena 3 CNN-nek.
A pénzügyminiszter kijelentette, hogy
Nazare hangsúlyozta, hogy már a kormány beiktatása előtt is ekkora összegről volt szó.
„Ennek az összegnek egy része már fedezve van, és természetesen most azon dolgozunk, hogy kiigazítsuk, és minden egyes költségvetésben érintett intézménnyel egyeztetünk, hogy meghatározzuk a legjobb intézkedéseket, amelyekkel elérhetjük azt az egyensúlyt, amelyre Romániának szüksége van a minősítésének fenntartásához” – mondta a miniszter.
„Többféle mechanizmus létezik. Többféle mechanizmus, amely mind a kiadásokat, mind a bevételeket érinti. És az erőfeszítésnek mindkét irányban történnie kell, mind a kiadások csökkentése, mind a bevételek növelése terén” – tette hozzá a miniszter.
„Nagyon őszintének és nyitottnak kell lennünk, és a valóságot úgy kell bemutatnunk, amilyen” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy az állam hogyan tudja megvédeni azokat, akiket súlyosan érint az áfa, a jövedéki adók, az üzemanyag-, energia- és élelmiszerárak emelése, Alexandru Nazare miniszter elismerte, hogy az áremelésnek valóban van hatása az inflációra.
„De figyelembe kell vennünk azt is, hogy sok más tényező is befolyásolja az inflációt. Ez az infláció, ez az inflációra gyakorolt hatás, ha folytatjuk az optimalizálási, hatékonyságnövelési, megtakarítási intézkedéseket, mindezeket az intézkedéseket, ha ez a két dolog összehangoltan történik, vagyis
– mutatott rá Nazare.
Arra a kérdésre, hogy másfél évig kell-e a megszorító intézkedések hatásait a lakosságnak elviselnie, azt válaszolta: „Nehéz időszak lesz, és nagyon korrektnek, nyitottnak kell lennünk, a valóságot úgy kell bemutatnunk, amilyen. Ha nem cselekedtünk volna ebben az időszakban, és elvesztettük volna a befektetési minősítést, az sokkal fájdalmasabb lett volna, mint ami most következik”.
Szerinte a nemzeti valuta leértékelődése hatással lett volna az egész gazdaságra.
– tette hozzá a miniszter.
Arra a kérdésre, mire nem lesz többé pénze az államnak, a pénzügyminiszter így válaszolt: „Sok más, elkerülhető kiadásra, amelyek nem feltétlenül szükségesek, és amelyek sajnos az elmúlt években egyfajta szokássá váltak. Mivel minden évben nagy hiányt halmozunk fel, 8-9 százalékosat, megszoktuk, hogy van pénzünk. Sajnos ezt a pénzt kölcsön kell vennünk. És a legdrágább kamatokkal vesszük fel az Európai Unióban” – mutatott rá.
A média már sokszor példálózott közszférával. Vissza kell térnünk az óvatosság és az egyensúly területére. Igen, itt állami vállalatokról és állami vállalatok kiadásairól is beszélünk. Egyrészt mi igyekszünk megtalálni a legjobb megoldásokat, csökkenteni a kiadásokat, másrészt halljuk, hogy egy vagy másik vállalat igazgatótanácsában megduplázódtak, megháromszorozódtak a juttatások. Ez egyértelműen provokáció” – mondta Nazare.
Szerinte erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy Románia túljusson „az egyik legbonyolultabb időszakon, amelyet gazdasági szempontból a forradalom óta átéltünk”.
A miniszter egyben ismét bírálta az adóhatóságot, amely szerinte nem működik hatékonyan.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
szóljon hozzá!