
Rengeteg pénz. Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint 30 milliárd lej szükséges a költségvetési hiány lefaragásához
Fotó: Facebook/Alexandru Nazare
Lesz pénz a fizetésekre és a nyugdíjakra az év végéig – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
2025. augusztus 01., 08:592025. augusztus 01., 08:59
2025. augusztus 01., 09:302025. augusztus 01., 09:30
A pénzügyminisztert csütörtökön este az Antena 3 hírcsatorna műsorában az oktatási miniszter nyilatkozatáról kérdezték, miszerint nem tart ki a pénz az év végéig, ezért nem lesz miből fedezni a fizetéseket.
Mert van ez a rossz szokásunk, hogy megalkotjuk a költségvetést, és egy bizonyos pillanatban bizonyos érintetteknek év végén kevesebb pénzük van a költségvetésben, mint amennyire szükségük van” – mondta Nazare.
„Átfogó elemzést végeztünk a költségvetés által érintett összes intézményről és általában a 2025-re jóváhagyott költségvetés teljes szerkezetéről, és valóban, a feltételezések sok helyen nem állják meg a helyüket. Az év közepén járunk. Meg kell oldanunk a helyzetet. De nem könnyű a helyzetet az év közepén orvosolni. (…) De meg fogjuk tenni. Ezért a következő kiigazítás egyáltalán nem könnyű feladat. Mert rendkívül sok nyomás nehezedik ránk sok oldalról, és a beruházások nyomása is, mert végül is be kell fejeznünk a PNRR-t” – mondta Nazare az Antena 3 CNN-nek.
A pénzügyminiszter kijelentette, hogy
Nazare hangsúlyozta, hogy már a kormány beiktatása előtt is ekkora összegről volt szó.
„Ennek az összegnek egy része már fedezve van, és természetesen most azon dolgozunk, hogy kiigazítsuk, és minden egyes költségvetésben érintett intézménnyel egyeztetünk, hogy meghatározzuk a legjobb intézkedéseket, amelyekkel elérhetjük azt az egyensúlyt, amelyre Romániának szüksége van a minősítésének fenntartásához” – mondta a miniszter.
„Többféle mechanizmus létezik. Többféle mechanizmus, amely mind a kiadásokat, mind a bevételeket érinti. És az erőfeszítésnek mindkét irányban történnie kell, mind a kiadások csökkentése, mind a bevételek növelése terén” – tette hozzá a miniszter.
„Nagyon őszintének és nyitottnak kell lennünk, és a valóságot úgy kell bemutatnunk, amilyen” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy az állam hogyan tudja megvédeni azokat, akiket súlyosan érint az áfa, a jövedéki adók, az üzemanyag-, energia- és élelmiszerárak emelése, Alexandru Nazare miniszter elismerte, hogy az áremelésnek valóban van hatása az inflációra.
„De figyelembe kell vennünk azt is, hogy sok más tényező is befolyásolja az inflációt. Ez az infláció, ez az inflációra gyakorolt hatás, ha folytatjuk az optimalizálási, hatékonyságnövelési, megtakarítási intézkedéseket, mindezeket az intézkedéseket, ha ez a két dolog összehangoltan történik, vagyis
– mutatott rá Nazare.
Arra a kérdésre, hogy másfél évig kell-e a megszorító intézkedések hatásait a lakosságnak elviselnie, azt válaszolta: „Nehéz időszak lesz, és nagyon korrektnek, nyitottnak kell lennünk, a valóságot úgy kell bemutatnunk, amilyen. Ha nem cselekedtünk volna ebben az időszakban, és elvesztettük volna a befektetési minősítést, az sokkal fájdalmasabb lett volna, mint ami most következik”.
Szerinte a nemzeti valuta leértékelődése hatással lett volna az egész gazdaságra.
– tette hozzá a miniszter.
Arra a kérdésre, mire nem lesz többé pénze az államnak, a pénzügyminiszter így válaszolt: „Sok más, elkerülhető kiadásra, amelyek nem feltétlenül szükségesek, és amelyek sajnos az elmúlt években egyfajta szokássá váltak. Mivel minden évben nagy hiányt halmozunk fel, 8-9 százalékosat, megszoktuk, hogy van pénzünk. Sajnos ezt a pénzt kölcsön kell vennünk. És a legdrágább kamatokkal vesszük fel az Európai Unióban” – mutatott rá.
A média már sokszor példálózott közszférával. Vissza kell térnünk az óvatosság és az egyensúly területére. Igen, itt állami vállalatokról és állami vállalatok kiadásairól is beszélünk. Egyrészt mi igyekszünk megtalálni a legjobb megoldásokat, csökkenteni a kiadásokat, másrészt halljuk, hogy egy vagy másik vállalat igazgatótanácsában megduplázódtak, megháromszorozódtak a juttatások. Ez egyértelműen provokáció” – mondta Nazare.
Szerinte erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy Románia túljusson „az egyik legbonyolultabb időszakon, amelyet gazdasági szempontból a forradalom óta átéltünk”.
A miniszter egyben ismét bírálta az adóhatóságot, amely szerinte nem működik hatékonyan.
A román és a magyar kormány együttműködési megállapodást készül aláírni az elektromos vezetékek szállítási kapacitásának növeléséről – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terhet jelent a Román Posta számára – jelentette ki Valentin Ștefan vezérigazgató.
Az év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Havi szinten viszont folytatódott a lejtmenet.
Tovább bővül a Nagyváradról repülővel elérhető külföldi célpontok sora – jelentette be pénteken Florin Birta, a város polgármestere.
A harmadik negyedévben az euróövezetben 0,3 százalékkal, az Európai Unióban 0,4 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,1 százalékkal, illetve 0,3 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye – közölte pénteken az Eurostat.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 1,9 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,1 százalékkal csökkent az idei év első tíz hónapjában 2024 ugyanezen időszakához képest.
A magyar MOL csoport érdeklődik az amerikai szankciókkal sújtott orosz Lukoil nemzetközi eszközeinek megvásárlása iránt – közölték a tárgyalásokkal tisztában lévő három forrás a Reuters hírügynökséggel.
A Lukoil benzinkutak 2026 áprilisáig jogszerűen működhetnek, fizethetik az alkalmazottak bérét és beszerezhetik készleteiket – közölte csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség 2025. december 22-ig fogadja a 2026-ra vonatkozó, a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának csökkentésére irányuló állami támogatási rendszerhez kapcsolódó jóváhagyási kérelmeket.
Az idei harmadik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,06 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,82 százalékkal csökkent.
szóljon hozzá!