
Pénz a boltból
Fotó: Farkas Antal
Nem nézik ezentúl rablónak az embert, ha pénzt kér a pénztárostól, pénteken ugyanis hatályba lép a legtöbb 200 lejes összeg felvételét lehetővé tevő jogszabály. Azonban csak az 50 ezer eurósnál nagyobb forgalmú boltokban lesz kötelező a POS.
2018. július 27., 13:212018. július 27., 13:21
2018. július 27., 15:452018. július 27., 15:45
Készpénzt is kérhetünk péntektől a boltok pénztárainál, miután július 27-én életbe lép az úgynevezett cashbacktörvény, amely alapján
Az intézkedés főleg vidéken jelent minőségi előrelépést, ahol a pénzintézetek jellemzően nem ruháztak be a banki infrastruktúra kiépítésébe, például nem üzemeltek be bankautomatákat. De azok számára is nagy segítség, akiknek nem kell bankautomatát keresgélniük, ha előbb találnának egy cashback-szolgáltatást nyújtó boltot.
Ezentúl az üzletek, szolgáltatók egy legtöbb 200 lejes összeget adhatnak, a művelet tulajdonképpen megegyezik azzal, mintha az ügyfél automatából venne ki pénzt. A boltos legtöbb 1 százalékos jutalékot tarthat meg magának. Amennyiben a pénztárban nincs 200 lej, úgy a rendelkezésre álló összeget kell az ügyfél rendelkezésére bocsátani. A szolgáltatás meglétét jól látható helyen kell feltüntetni, a pénzigényléssel járó költségekkel egyetemben.
Sokaknak okozott azonban csalódást a péntektől hatályos törvény. Az eredeti tervekben ugyanis még az szerepelt, hogy a 10 ezer eurós üzleti forgalmat meghaladó boltokban kötelező lesz fizetőponti terminált (POS-t) elhelyezni, és lehetőség nyílik a cashbackre. Az összeg megötszörözésével a kisebb kereskedőknek, vendéglőknek továbbra sem lesz kötelező elfogadniuk a bankkártyát, így ezentúl is sokszor kell vadászni a legközelebbi bankautomatát, ha egy vendéglőben fizetni akarunk.
Az indoklás szerint azért volt szükség a módosításra, mivel sok kereskedő panaszkodott a POS-szel járó költségekre. A kártyaleolvasót ugyan a bank ingyen biztosítja az igénylőknek, ám használata már nem ingyenes. Bankpiaci illetékesek elmondták, a kereskedőnek havi 35–65 lejes illetéket kell fizetnie a banknak, és amennyiben a POS-en keresztül kieszközölt fizetések összege nem éri el egy hónap alatt a bank által meghatározott összeget, például 1000 lejt, akkor további pluszdíjat is vár a pénzintézet.
Ugyanakkor létezik az egyszeri használati illeték is, ami a bank függvényében a kifizetett összeg 0,6 és 1 százaléka között váltakozhat, de olyan bank is akad, amely elveszi a 2 százalékot. Ezek az illetékek különben az Adevărul információi szerint alkudhatóak a havi forgalom függvényében.
Jelenleg különben mintegy 16 millió bankkártya van használatban Romániában. A Román Nemzeti Bank (BNR) statisztikái szerint
– ez összefüggésben állhat azzal, hogy egyre több embernek van bankkártyája, ám még mindig sokan ódzkodnak a kártyás fizetéstől, vagy egyszerűen nincs is erre lehetőségük. Tény, hogy a bankokból kivett összeg még mindig szinte háromszor magasabb, mint amennyit kártyás fizetéssel költenek a romániaiak.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!