A támogatás 50 és 100 százalék közötti költségtérítést jelent. A minisztérium állja egy-egy személy szállítási és szállásolási költségeit, illetve teljes egészében megtéríti a kiállítási felület bérlésének, megépítésének és berendezésének díját is. A tárca emellett átvállalja a protokoll-költségeket, illetve a bemutatóanyagok és reklámcikkek elkészítésének kiadásait. Az elmúlt két és fél év során érezhetően növekedett az erdélyi, illetve székelyföldi érdeklődök száma, akik támogatásért vagy tanácsért a minisztériumhoz fordultak. Mindemellett sok vállalkozó számára az idei vásárokra előirányzott több mint 21 millió lej összértékű támogatás sem tűnt meggyőző érvnek ahhoz, hogy megpróbáljanak pályázni. Kettőn áll a vásár Kérdésünkre, hogy a cégtulajdonosok többsége miért nem szerez tudomást a kedvező feltételekről, Winkler Gyula, a Kis- és Középvállalatok, Kereskedelem, Turizmus és Szabad Foglalkozások Minisztériumának államtitkára úgy vélekedett, hogy kettőn áll a vásár. „Az egyik feltétel, hogy az információt hozzáférhetővé kell tenni, és ez a minisztérium szakembereinek a feladata. Mi két és fél éve azon dolgozunk, hogy ez megfelelően működjék. A másik feltétel, hogy legyen érdeklődés az információ iránt, illetve legyen kapacitás az információ átvételére. A kapacitást illetően, az információ átvétele nagyobb cégek esetében úgy történik, hogy az illető cégben van egy felelős csoport vagy személy, aki követi a pályázati lehetőségeket. A kisebb vállalkozásoknál előnyös, ha a cég valamely ágazati vagy szakmai társulás tagja, amely megszűri és átadja a cég számára fontos információkat” – fejtette ki az államtitkár. Pénz van, csak fel kell használni „Figyelembe véve az exportfejlesztés fenntartásának szükségességét, valamint a cégek részéről érkező igény nagyságát, a minisztérium igyekezett évről évre nagyobb költségvetési alapokat megszerezni az export támogatására. Az idén mintegy 25 millió lejes keretből gazdálkodhatunk, amely közel 10 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi keret” – közölte Bálint Margit minisztériumi tanácsos. A tavalyi évben költségvetés-kiigazításra volt szükség, hogy a minisztérium eleget tudjon tenni a beérkező kéréseknek. Az exporttámogatási program elsősorban olyan exportáló cégeknek szól, amelyek külkereskedelmi tevékenységüket szeretnék fejleszteni, hozzájárulva ily módon az országos export növeléséhez. A támogatást igénylőnek ki kell töltenie a beiratkozási nyomtatványt, melyet a minisztérium exporttámogatási vezérigazgatóságára kell hagyományos vagy elektronikus formában elpostáznia. Az elbírálást, a kérések beérkezésének sorrendjében egy miniszteri rendelettel kinevezett bizottság végzi. A nyertes cégektől a minisztérium ezerlejes garanciát igényel, melyet a rendezvény után visszajuttat. A pályázóknak öt kritériumnak kell megfelelniük. Mindenekelőtt a cégbejegyzéskor megjelölt tevékenységeik között az exportnak is szerepelnie kell. A vállalkozónak bizonyítania kell, hogy amennyiben cége huzamosabb ideje működik, eddig is jelentős szerepet játszott az exporttevékenység. Ennek profilja nem lehet eltérő a kiállítás profiljától. Kizáró jellegű, hogy a cég csakis saját előállítású termékkel jelentkezzék. Abban az esetben, ha azonos célokra korábban is részesült állami támogatásban, a cégnek feltétlenül pozitív mérleget kell felmutatnia a kiállítások és vásárok kézzel fogható eredményeiről. Tavaly a minisztériumhoz forduló cégek 98 százaléka meg is kapta a támogatást. A tárca 2006-ban mintegy 665 céget támogatott, 46 nemzetközi vásáron.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.