Támogatás helyett hitelt nyújtanak: elégedetlenséget szült a kormány rendelete, amely kölcsönt adna az önkormányzatoknak

„Érthetetlen számunkra, ami történik. A 2006-ban megjelent helyi költségvetési törvényről lehetett vitatkozni, hogy jó vagy sem, de legalább kiszámítható módszertan alapján osztotta el a pénzeket. Minden önkormányzat havonta megkapta a személyi jövedelemadóból a neki járó összeget, mindenki tudta, mennyiből gazdálkodik. Aztán jött az adócsökkentési reform, ami csúnyán megrövidítette az önkormányzatokat, a 37,5 százalék a nagyvárosoknál hatalmas kiesést jelent” – emlékeztetett Ilyés Gyula.

Meglátása szerint az idei intézkedéseket a kapkodás jellemzi, az év elején például kitalálták, hogy a településeknek visszaosztott pénzt a 2016-os szintre kompenzálják, azzal az ígérettel, hogy az év közepén a költségvetés-kiegészítéskor már a 2017-es év bevételeinek szintjére egészítik ki az összegeket. Végül ezt sem tartották be, a költségvetés-kiigazítás során pedig kihoztak egy táblázatot, amit senki nem ért.

– fakadt ki az elöljáró. Szerinte tisztességtelen, felelőtlen megoldás, hogy hitelfelvétel lehetőségével kompenzálják a törvényes költségvetési forrás hiányát.  Ilyés Gyula arra is rámutatott, akkora a bizonytalanság, hogy a hitelfelvétel is kockázatot jelent. „Várjuk a jövő esztendei költségvetést. Azt már most közvitára kellett volna bocsátania a kormánynak, hogy az év végéig elfogadják, de nem történt semmi. Nem tudjuk, milyen szabály szerint dolgoznak, új rendeletet adnak ki, vagy visszatérnek a helyi költségvetési törvény előírásaihoz” – fogalmazta meg aggályait Ilyés Gyula. Azt is nehezményezi, hogy a kormány tagjai felelőtlenül nyilatkoznak, ezért abból sem lehet kiindulni. „Legutóbb a pénzügyminiszter azt mondta, egyetért azzal, hogy a személyi jövedelemadó száz százalékban az önkormányzatoknál maradjon, ez pótolná a kiesést. De erre a nyilatkozatra nem lehet építeni, hiszen minden héten bedobnak valamit, várják a visszhangokat, majd visszavonják”– mondta a vetési polgármester.

„Óriási rendszerhiba”

Nem lehet összehasonlítani a hitelfelvétel lehetőségét egy olyan költségvetési tétellel, ami eddig alanyi jogon járt az önkormányzatoknak – szögezte le hasonlóképpen lapunk kérdésére Kereskényi Gábor. Szatmárnémeti polgármestere hangsúlyozta, indulásból ellenzi, hogy az önkormányzatok működésre vegyenek fel hitelt, ez ugyanis meglátása szerint csakis beruházás esetén indokolt és valós segítség.

– hangsúlyozta az elöljáró. Hozzátette, országszerte gondok vannak a távfűtés működtetésével, hiszen az elavult hőközpontok hatalmas veszteségeket termelnek, sok esetben csak önkormányzati, illetve állami szubvencióval tudják fenntartani a rendszereket. Ezekben az esetekben a hitel megoldhatja a  pillanatnyi problémákat, de ez nem valós segítség, inkább tűzoltás, hiszen a távhőrendszer nyeli a pénzt, de a hitelfelvétellel csak tovább görgetik maguk előtt az adósságot.

Kereskényi Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami támogatások rendszere sok esetben méltánytalan, háttérbe szorulnak azok a települések, amelyekben a lakosság önerőből megoldotta a fűtéskérdést. Szatmárnémetiben, vagy éppen Sepsiszentgyörgyön a lakosság a kétezres évek elején lekapcsolódott a távhőszolgáltatásról, 2–3000 lejes ráfordítással saját kiskazánokat szereltek fel, tehát a távfűtés biztosítása már nem az önkormányzatok hatásköre, de közben más városokban több millió lejes szubvenciót emészt fel. „Mi ettől megkíméljük az országos költségvetést, az lenne a méltányos, ha beruházásokra, más közszolgáltatások finanszírozására kapnánk pénzt az országos költségvetésből. Sajnos ez nem történik meg” – fogalmazta meg Kereskényi Gábor.

Miből fizetik vissza?

„Akik kitalálják ezeket a rendeleteket, azt nem mondják, hogy ezt a hitelt valamiből kamatostól vissza kell fizetni” – emelte ki Fodor István, a háromszéki Bodok község polgármestere. Hozzátette,

„Ahogy az idei költségvetés kinéz, és félő, hogy a jövő esztendei is ilyen lesz, hatalmas kockázat még egy kölcsönnel megterhelni az önkormányzatot. Ez a rendelet valójában csak porhintés, gondolták, ezzel befogják a szánkat, hogy ne kérjük a pénzt, és valahogy húzzuk ki az év végéig” – szögezte le Fodor István. Rámutatott, hogy most azok az önkormányzatok, amelyek pénzt tettek félre a pályázataik önrészére, kétségbeesetten próbálják elkölteni azt, attól tartva, hogy ha a számlájukon marad, jövőben még annyi pénzt sem kapnak az állami költségvetésből.

Fodor István különben levelet írt a pénzügy-minisztériumnak, amelyben elmagyarázta, hogy mire tett félre pénzeket, ám azt a választ kapta, hogy a fejlesztésre félretett összegből ki lehet adni az alkalmazottak fizetését, a többit „oldják meg”. „Arra válaszoltak, amit eddig is tudtunk, de hogy a közvilágítást, a fűtést miből finanszírozzuk, arra nem kaptunk választ. Hitelt hiába veszünk fel a közszolgáltatásokra, hiszen azt majd vissza kell fizetni. Nem jó irányba haladunk, ebben az országban nem gondolkodnak” – mondta keserűen a polgármester. Hozzátette, pályázatból vásárolt egy útkarbantartó gépet, a százezer eurót most visszakapja, ám attól tart, hogy ha az összeg a számlán marad, jövőre ennyivel megrövidítik a költségvetését.