Hirdetés

Támogatás helyett hitelt nyújtanak: elégedetlenséget szült a kormány rendelete, amely kölcsönt adna az önkormányzatoknak

Nem arattak sikert. A polgármesterek szerint hitelfelvétel lehetőségével kompenzálják a törvényes költségvetési forrás hiányát •  Fotó: Gov.ro

Nem arattak sikert. A polgármesterek szerint hitelfelvétel lehetőségével kompenzálják a törvényes költségvetési forrás hiányát

Fotó: Gov.ro

Porhintésnek nevezik a polgármesterek a kormány múlt heti rendeletét, amely lehetővé teszi számukra, hogy 500 millió lejes hitelt vegyenek fel a privatizációs alapból a különböző közhasznú szolgáltatások működtetésére. Inkább kiszámítható finanszírozást és költségvetési tervezést várnának, de sokuk szerint Bukarestben „nem gondolkodnak”.

Bíró Blanka

2018. október 04., 11:032018. október 04., 11:03

2018. október 04., 11:052018. október 04., 11:05

Kényszermegoldás, felelőtlen hozzáállás, tűzoltómódszer – így jellemezték a Krónika által megszólaltatott polgármesterek azt az egy hete elfogadott sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok legtöbb 500 millió lejes hitelt vegyenek fel a privatizációs alapból a különböző közhasznú szolgáltatások működtetésére. A rendeletben az is benne van, hogy ezt akkor tehetik meg, ha ezeket a kiadásokat a saját bevételekből, a visszaosztott költségvetésből nem tudják fedezni.

„Nincs szabály, sem logika”

„Ez egy kényszermegoldás, elvileg jól hangzik, hogy a kormány pénzalapjából vehetnek fel hitelt az önkormányzatok, ám a gyakorlatban csak tovább görgetik a problémákat, az adósságot” – szögezte le megkeresésünkre Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere. Hangsúlyozta,

Hirdetés

ez a rendszer egy „szükségmechanizmus” arra, hogy például a nagyvárosokban a távfűtésrendszerben felhalmozott hatalmas adósságok egy részét törlesszék, de hosszú távon nem orvosolja  a problémáikat.

„Érthetetlen számunkra, ami történik. A 2006-ban megjelent helyi költségvetési törvényről lehetett vitatkozni, hogy jó vagy sem, de legalább kiszámítható módszertan alapján osztotta el a pénzeket. Minden önkormányzat havonta megkapta a személyi jövedelemadóból a neki járó összeget, mindenki tudta, mennyiből gazdálkodik. Aztán jött az adócsökkentési reform, ami csúnyán megrövidítette az önkormányzatokat, a 37,5 százalék a nagyvárosoknál hatalmas kiesést jelent” – emlékeztetett Ilyés Gyula.

Meglátása szerint az idei intézkedéseket a kapkodás jellemzi, az év elején például kitalálták, hogy a településeknek visszaosztott pénzt a 2016-os szintre kompenzálják, azzal az ígérettel, hogy az év közepén a költségvetés-kiegészítéskor már a 2017-es év bevételeinek szintjére egészítik ki az összegeket. Végül ezt sem tartották be, a költségvetés-kiigazítás során pedig kihoztak egy táblázatot, amit senki nem ért.

Idézet
Hogyan dolgozik a kormány, a minisztérium? Rendelettel szembemennek a saját költségvetési törvényükkel. Nincs szabály, semmi logika, senki nem érti, mi alapján kapott pénzt, vagy éppen vettek el tőle”

– fakadt ki az elöljáró. Szerinte tisztességtelen, felelőtlen megoldás, hogy hitelfelvétel lehetőségével kompenzálják a törvényes költségvetési forrás hiányát.  Ilyés Gyula arra is rámutatott, akkora a bizonytalanság, hogy a hitelfelvétel is kockázatot jelent. „Várjuk a jövő esztendei költségvetést. Azt már most közvitára kellett volna bocsátania a kormánynak, hogy az év végéig elfogadják, de nem történt semmi. Nem tudjuk, milyen szabály szerint dolgoznak, új rendeletet adnak ki, vagy visszatérnek a helyi költségvetési törvény előírásaihoz” – fogalmazta meg aggályait Ilyés Gyula. Azt is nehezményezi, hogy a kormány tagjai felelőtlenül nyilatkoznak, ezért abból sem lehet kiindulni. „Legutóbb a pénzügyminiszter azt mondta, egyetért azzal, hogy a személyi jövedelemadó száz százalékban az önkormányzatoknál maradjon, ez pótolná a kiesést. De erre a nyilatkozatra nem lehet építeni, hiszen minden héten bedobnak valamit, várják a visszhangokat, majd visszavonják”– mondta a vetési polgármester.

„Óriási rendszerhiba”

Nem lehet összehasonlítani a hitelfelvétel lehetőségét egy olyan költségvetési tétellel, ami eddig alanyi jogon járt az önkormányzatoknak – szögezte le hasonlóképpen lapunk kérdésére Kereskényi Gábor. Szatmárnémeti polgármestere hangsúlyozta, indulásból ellenzi, hogy az önkormányzatok működésre vegyenek fel hitelt, ez ugyanis meglátása szerint csakis beruházás esetén indokolt és valós segítség.

Idézet
Ha egy önkormányzat odajut, hogy működésre kell hitelt felvennie, az óriási rendszerhibáról árulkodik. Azt jelenti, valami nincs egyensúlyban a költségvetésben, a bevételei arra sem elegendőek, hogy működjön, illetve működtesse a közszolgáltatásokat”

– hangsúlyozta az elöljáró. Hozzátette, országszerte gondok vannak a távfűtés működtetésével, hiszen az elavult hőközpontok hatalmas veszteségeket termelnek, sok esetben csak önkormányzati, illetve állami szubvencióval tudják fenntartani a rendszereket. Ezekben az esetekben a hitel megoldhatja a  pillanatnyi problémákat, de ez nem valós segítség, inkább tűzoltás, hiszen a távhőrendszer nyeli a pénzt, de a hitelfelvétellel csak tovább görgetik maguk előtt az adósságot.

Kereskényi Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami támogatások rendszere sok esetben méltánytalan, háttérbe szorulnak azok a települések, amelyekben a lakosság önerőből megoldotta a fűtéskérdést. Szatmárnémetiben, vagy éppen Sepsiszentgyörgyön a lakosság a kétezres évek elején lekapcsolódott a távhőszolgáltatásról, 2–3000 lejes ráfordítással saját kiskazánokat szereltek fel, tehát a távfűtés biztosítása már nem az önkormányzatok hatásköre, de közben más városokban több millió lejes szubvenciót emészt fel. „Mi ettől megkíméljük az országos költségvetést, az lenne a méltányos, ha beruházásokra, más közszolgáltatások finanszírozására kapnánk pénzt az országos költségvetésből. Sajnos ez nem történik meg” – fogalmazta meg Kereskényi Gábor.

Miből fizetik vissza?

„Akik kitalálják ezeket a rendeleteket, azt nem mondják, hogy ezt a hitelt valamiből kamatostól vissza kell fizetni” – emelte ki Fodor István, a háromszéki Bodok község polgármestere. Hozzátette,

a jelenlegi bizonytalan helyzetben, az önkormányzatok többsége nem mer bevállalni egy hitelt, hiszen nem látják, honnan lesz majd fedezet annak a törlesztésére.

„Ahogy az idei költségvetés kinéz, és félő, hogy a jövő esztendei is ilyen lesz, hatalmas kockázat még egy kölcsönnel megterhelni az önkormányzatot. Ez a rendelet valójában csak porhintés, gondolták, ezzel befogják a szánkat, hogy ne kérjük a pénzt, és valahogy húzzuk ki az év végéig” – szögezte le Fodor István. Rámutatott, hogy most azok az önkormányzatok, amelyek pénzt tettek félre a pályázataik önrészére, kétségbeesetten próbálják elkölteni azt, attól tartva, hogy ha a számlájukon marad, jövőben még annyi pénzt sem kapnak az állami költségvetésből.

Fodor István különben levelet írt a pénzügy-minisztériumnak, amelyben elmagyarázta, hogy mire tett félre pénzeket, ám azt a választ kapta, hogy a fejlesztésre félretett összegből ki lehet adni az alkalmazottak fizetését, a többit „oldják meg”. „Arra válaszoltak, amit eddig is tudtunk, de hogy a közvilágítást, a fűtést miből finanszírozzuk, arra nem kaptunk választ. Hitelt hiába veszünk fel a közszolgáltatásokra, hiszen azt majd vissza kell fizetni. Nem jó irányba haladunk, ebben az országban nem gondolkodnak” – mondta keserűen a polgármester. Hozzátette, pályázatból vásárolt egy útkarbantartó gépet, a százezer eurót most visszakapja, ám attól tart, hogy ha az összeg a számlán marad, jövőre ennyivel megrövidítik a költségvetését.

Teodorovici: a jövedelemadó a helyi közösségnek jár

Sürgősségi kormányrendelet készül, ami a jövedelemadó teljes összegét a helyi költségvetésbe irányítja – jelentette be tegnap Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Azt mondja, erről még a 2019-es évi állami költségvetés kiszámítása előtt döntés születik. „Olyan intézkedés, ami benne van a kormányprogramban: az adó kerüljön át a helyi közösségekhez. Sürgősségi rendelet lesz. A 2019-es költségvetés előtt döntés születik” – válaszolta egy kérdésre a pénzügyi tárca vezetője. Megjegyezte, tárgyalások lesznek ugyanakkor arról, hogy az összeget szétosszák a megyei önkormányzatok és más helyi közösségek között, ám számításai szerint október végén, legkésőbb november elején megszületik a vonatkozó sürgősségi kormányrendelet.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 05., kedd

Pénz áll a házhoz: újabb összegek érkezhetnek a helyreállítási alapból

Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.

Pénz áll a házhoz: újabb összegek érkezhetnek a helyreállítási alapból
Hirdetés
2026. május 04., hétfő

Új trend az ingatlanpiacon: a lakások drágultak jobban, mint a családi házak

A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.

Új trend az ingatlanpiacon: a lakások drágultak jobban, mint a családi házak
2026. május 04., hétfő

A Ciolacu-kormányt okolja a hiány miatt az USR, a párt szerint a helyzet tovább romolhat

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.

A Ciolacu-kormányt okolja a hiány miatt az USR, a párt szerint a helyzet tovább romolhat
2026. május 04., hétfő

Lankadt a lakásvásárlási kedv Romániában

Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).

Lankadt a lakásvásárlási kedv Romániában
Hirdetés
2026. május 04., hétfő

Újabb történelmi rekord: alulról súrolja az 5,20 lejes szintet az euró árfolyama

Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.

Újabb történelmi rekord: alulról súrolja az 5,20 lejes szintet az euró árfolyama
2026. május 04., hétfő

Szakértő: folytatódik az üzemanyagok drágulása, közel a 10 lejes gázolaj

Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.

Szakértő: folytatódik az üzemanyagok drágulása, közel a 10 lejes gázolaj
2026. május 03., vasárnap

Melyik az és mit tud a legolcsóbb új autó Romániában?

Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.

Melyik az és mit tud a legolcsóbb új autó Romániában?
Hirdetés
2026. május 03., vasárnap

Bónuszosztás a lakossági árak csökkentése helyett: kifakadt Ilie Bolojan

Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.

Bónuszosztás a lakossági árak csökkentése helyett: kifakadt Ilie Bolojan
2026. május 02., szombat

Negyedik napja emelkednek az üzemanyagárak

A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.

Negyedik napja emelkednek az üzemanyagárak
2026. május 01., péntek

Közös jólét? Európa üdvözli a Mercosur-egyezmény ideiglenes hatályba lépését

Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.

Közös jólét? Európa üdvözli a Mercosur-egyezmény ideiglenes hatályba lépését
Hirdetés
Hirdetés