A találkozó szükségességével kapcsolatosan elhangzott: az EU-ban való piacon maradás és a vállalkozások fejlesztése érdekében három területre kell odafigyelniük a vállalkozóknak: fogyasztóvédelem, versenyképesség és minőség. Ugyanakkor ma nincs olyan vállalkozás, amely nap mint nap ne keresné azokat a lehetőségeket, melyek e három területre adnak választ.
Radeczky Jenő, a Fejér megyei és egyben a Kárpátia kereskedelmi kamara elnöke a román és magyar vállalkozók, illetve vállalkozói szövetségek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a két ország vállalkozóinak partnersége példamutató lehet a két ország együttműködése előtt is. „A sikeres vállalkozások alapja az információ, a tudás és a kapcsolat” – vélekedett.
A találkozón a román, illetve a magyar konvergenciaprogramokról való tájékoztatás mellett az EU-csatlakozás vállalkozásokra kifejtett hatása is fölmerült, de az Unió piacán végbement változások és az ezzel járó kihívások is szóba kerültek.
A rendezvénynek helyt adó Kolozs megyei kamara egyik vezetőségi tagja sajnálatosnak nevezte, hogy a konferenciáról értesített közel 250 vállalkozástól viszonylag kevesen vettek részt az egyébként ingyenes programokon, miközben vállalkozásaik talpon maradása és sikere is függ az üzleti életre vonatkozó uniós jogszabályok ismeretétől. Ion Constantinescu sajnálkozására Radeczky Jenő, a Kárpátia kamara elnöke úgy válaszolt: az ilyen rendezvényeken általában a meghívottak 30 százaléka vesz részt, tehát sokkal több üzletembert kell felkérni a részvételre. Ellenben így is sikeres rendezvénynek tartja a konferenciát, ugyanis az elhangzott előadásokat utólag még sok olyan vállalkozó elkéri, akik nem tudtak részt venni a kolozsvári rendezvényen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok