
Fotó: RMDSZ
A bukaresti képviselőház plénumának szerdai ülésével egy időben megvitatja és véleményezi az alsóház költségvetési-pénzügyi bizottsága a különnyugdíjak megadóztatásáról szóló tervezetet. A képviselőház végül megszavazta, hogy a speciális juttatásokra 85 százalékos adót vetnek ki.
2020. június 17., 13:112020. június 17., 13:11
2020. június 17., 15:332020. június 17., 15:33
A Liviu Pop, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora által kezdeményezett törvényjavaslatot 2019-ben fogadta el a szenátus első házként. A plénum szerdai ülésének elején a PSD képviselőházi frakcióvezetője, Alfred Simonis kérte, hogy a plenáris üléssel egy időben a szakbizottság vitassa meg a tervezetet, és az ülés végéig szövegezze meg a véleményezést. „Ha valóban mindannyian el akarjuk törölni a szemtelenül magas nyugdíjakat, szabjuk meg közösen, hogy mennyivel és milyen összeg fölött adóztatjuk meg ezeket” – fogalmazott Simonis.
Florin Roman, a liberálisok képviselőházi frakcióvezetője azt mondta, miután az alkotmánybíróság döntései nem teszik lehetővé a különnyugdíjak eltörlését, kollégái minden bizonnyal megszavazzák a kezdeményezést. Hozzátette, alakulata a progresszív adóztatás bevezetését támogatná, de a különnyugdíjak 70, 80 vagy akár 95 százalékos megadózását is készen állnak megszavazni, ha van erre politikai akarat.
A képviselőház végül döntéshozó kamaraként megszavazta, hogy 85 százalékos adót vetnek ki a 7001 lejesnél nagyobb nyugdíjakra, mégpedig az ezt a küszöböt meghaladó összegre. A PSD, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) közös módosító javaslata értelmében a 2000 lej alatti nyugdíjakat nem adózzák meg, a 2000 és 7000 lej közötti nyugdíjakra 10 százalékos adót vetnek ki, míg a 7001 lejt meghaladó nyugdíjak esetében 85 százalékkal adózzák meg az ezt a küszöböt meghaladó összeget.
A PSD igénylését az RMDSZ, a Népi Mozgalom Párt (PMP) és az USR is támogatta. Mint ismeretes, a bukaresti alkotmánybíróság májusban megállapította: alkotmánysértő, így nem léphet hatályba a különnyugdíjak eltörléséről rendelkező törvény, amelyet januárban ellenszavazat nélkül fogadott el a bukaresti képviselőház. Ennek nyomán megmaradt a bírák, ügyészek, pénzügyőrök, pilóták, parlamenti képviselők, szenátorok és diplomaták különnyugdíja, amelynek mértékét nem járulékbefizetéseik, hanem az illető ágazat számára hozott speciális jogszabályok alapján határozták meg.
Az országos nyugdíjpénztár szerint 2019 végén 3878 volt bíró és ügyész kapott átlagosan 18 716 lejes, 840 volt diplomata átlagosan 5538 lejes, 792 volt parlamenti tisztviselő átlagosan 4547 lejes, 1440 volt pilóta átlagosan 10 891 lejes, 609 volt pénzügyőr átlagosan 7800 lejes és 1800 bírósági jegyző átlagosan 4439 lejes különnyugdíjat. Az aktív szolgálattól visszavonult több mint 178 ezer katona, belügyi alkalmazott közül mintegy 40 ezren kapnak 6000 lejt meghaladó juttatást. Románia tavaly 9 milliárd lejt fordított a különnyugdíjakra.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!