Fotó: Gov.ro
Parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással akarja hatályba léptetni a jövő évi állami költségvetés törvénytervezetét a jobbközép kormány, amihez Ludovic Orban miniszterelnök hétfőn megkapta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőségének támogatását.
2019. december 16., 17:432019. december 16., 17:43
2019. december 16., 17:442019. december 16., 17:44
Romániában még nem volt példa rá, hogy a büdzsét ilyen módszerrel emeljék törvényerőre, és nemcsak a szociáldemokrata ellenzék, hanem a kormánynak parlamenti támogatást biztosító jobbközép pártok egy része is alkotmánysértőnek, de legalábbis aggályosnak tekinti a kormányon lévő PNL szándékát. Ludovic Orban azt mondta: az a célja, hogy december 31-ig hatályba lépjen a költségvetési törvény, és számára december 23-a tűnik a legalkalmasabb dátumnak arra, hogy bejelentse a felelősségvállalást a parlament előtt.
Módosító indítványok beterjesztését a kormányzati felelősségvállalás is lehető teszi, de ezek közül csak azok kerülnek be a törvénytervezetbe, amelyeket a kormány jóváhagy. A kormányzati felelősségvállalással beterjesztett törvények hatályba lépését csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a parlament. Ha a törvényhozás három napon belül nem terjeszt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, vagy a bizalmatlansági indítvány nem szerzi meg a kormány leváltásához szükséges többséget, a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül. A 2020-as évi költségvetést így is jelentős, a hazai össztermék (GDP) 3,6 százalékát kitevő hiánnyal tervezte meg a román kormány.
A bukaresti kormány a korábbi évekkel megegyező 10 százalékos növekedési ritmussal, 358 milliárd lejes bevétellel számol, míg a tervezett kiadások 399 milliárd lejes szintje a korábbi évekénél mérsékeltebb, 7 százalékos növekedést mutat. A kabinet előrejelzései szerint a román államháztartási hiány csak 2022-ben fog visszatérni az uniós szerződésben vállalt 3 százalékos szint alá, mivel még 2021-ben sem tudják leszorítani a GDP 3,3 százaléka alá.
A román államháztartási hiány idén a GDP 4,4 százalékát fogja kitenni. A másfél hónapja hivatalba lépett Orban-kabinet azt állítja: ezért az előző szociáldemokrata kormány felelős, amely szerinte tudatosan túlbecsült költségvetési bevételeket tervezett be, hogy megteremtse a jogalapot populista intézkedéseihez, a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak emeléséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!