Mi várható? A szolgáltatók követelik az ársapka eltörlését, de nem tudni, hogy utána mennyit kell majd fizetni az energiahordozókért
Fotó: Jakab Mónika
Az államnak az áramszolgáltatókkal szembeni tartozásai az energiaár-szabályozási rendszer alkalmazása után 2024-re mintegy 1 milliárd euróra becsülhetők, de ezt az összeget az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) nem ismerte el – mondta szombaton az Agerpresnek Daniela Dărăban, az Energiaszolgáltatók Egyesületeinek Szövetségének (ACUE) ügyvezető igazgatója.
2024. október 20., 13:042024. október 20., 13:04
„Az ACUE tagjai a villamosenergia-piac 50 százalékát és még valamennyit, a földgázpiac 90 százalékát és egy kicsit fedik le. A villamosenergia esetében a 2024-es év, amikor végig alkalmazták a két sapkát, problémás. A becsléseink alapján úgy gondoljuk, hogy
mert 2024 folyamán megváltoztatta elképzelését a dokumentáció benyújtásának módját illetően az elszámolási platformokon, ami sok késedelmet és korrekciót generált” – magyarázta Daniela Dărăban.
Ami a földgázt illeti, tette hozzá, 2023-ban és 2024-ben jóval a plafon alatt számlázták ki, és még sok a behajtandó összeg, de ezek százmilliós nagyságrendűek, 300 millió lej körül mozognak.
Az ACUE igazgatója hangsúlyozta, hogy
Az energiaszolgáltatók november elsejétől kötelesek lesznek tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy 2025. április 1-jétől megszűnik az árplafon – áll az ANRE rendelettervezetében.
„Emellett létezik egy adminisztratív kockázat is a követelmények változásai miatt. Tavaly az ANRE egy bizonyos formáról döntött, most pedig felülvizsgálja. Tudni kell, hogy ezek a költségek, a szabályozási kockázatok és az adminisztratív kockázatok minden vállalkozásban számszerűsíthetőek. Olyan kockázatot jelentenek, amely egy bizonyos ponton arra késztethet egy vállalkozást, hogy úgy döntsön: nem akarja ilyen körülmények között folytatni a tevékenységét. Így végül az ügyfél fog szenvedni, mert nem lesz verseny a végfelhasználónak kínált ajánlatokban” – mutatott rá Dărăban.
– mondta Dărăban.
„Ki akarunk szállni ebből a rendszerből, mert a beszállítók szerepe nem ez az energiapiacon, és azt szeretnénk csinálni, amiben jók vagyunk: biztosítani az energiát, nem pedig a román állam által meghatározott árcsökkentéseket fizetni” – mondta Dărăban a Versenytanács és az ACUE által szervezett energetikai szemináriumon.
Elmondta, hogy az ACUE tagjai úgy vélik, hogy
Jelezte, hogy ha az árak ilyen módon történő maximalizálása folytatódik, az kezd káros lenni a piacra nézve, mivel nincs likviditás, nincs verseny.
„Ha mondjuk két évig a nagykereskedelmi piac rendkívüli áremelkedése indokolta, most már egyáltalán nem indokolt, és kezd káros lenni” – mondta az ACUE igazgatója.
Jövő év márciusa után is megmaradhat a villanyáram és a földgáz lakossági árának korlátozása – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hasonlóan kommentálta a helyzetet az egyik legnagyobb szolgáltató vezetője is.
– mondta szintén szombaton Volker Raffel, az E.ON Románia vezérigazgatója, hangsúlyozva, hogy csak a kiszolgáltatott fogyasztókat kellene támogatnia az államnak.
„Politikai döntést kell hozni arról, hogy mi történik a felső határral. Tudjuk, hogy vannak olyan ügyfeleink, akik nehéz helyzetben vannak, és ezeket a kiszolgáltatott ügyfeleket az államnak támogatnia kell. Ez szociálpolitika, és azt is világossá kell tenni, hogy a kormány mit tesz a kiszolgáltatottak támogatása érdekében a jövőben. Nem egy szereplő vagy egy magáncég feladata, hogy szociális politikát dolgozzon ki, hanem az államé. Úgy véljük, hogy ha az állam beavatkozott a múltban, mondjuk, egy országos vagy nemzetközi, kontinentális válság idején, akkor volt létjogosultsága annak, hogy valamilyen módon beavatkozzon, de most nincs jogi alapja annak, hogy beavatkozzon. Ez szerintünk azt jelenti, hogy közvetlenül az államnak kell valamilyen támogatást nyújtania az ügyfeleknek. Mi nem támogatjuk a felső korlát fenntartását. (...)
– mondta Volker Raffel a Versenytanács és az ACUE által szervezett energetikai szemináriumon.
Megismételte, hogy nem szabadna általános felső határt szabni, és a támogatásnak szociális jellegűnek kell lennie, közvetlenül a kiszolgáltatott ügyfeleknek kell nyújtani, nem pedig mindenkinek.
Az E.ON igazgatója azt is hangsúlyozta, hogy
„És felhívjuk a figyelmet arra, hogy a nagykereskedelmi piacon nem kínálnak elegendő mennyiséget. És ezért mi, az E.ON közöltük az ügyfeleinkkel – és láttuk, hogy mások is ezt tették –, hogy az ár még nem egyértelmű, és akkor fogjuk közölni, amikor egyértelmű lesz. (...) Ez attól függ, hogy milyen áron vásároljuk a villamos energiát a romániai termelőktől vagy a piacon, és mivel nem tudjuk, hogy jelenleg milyen áron fogunk tudni vásárolni, nem tudom megmondani, hogy mi lesz a végső ár a jövőben” – mondta Raffel. Hozzátette, hogy
„A múltban volt már valami ilyesmi, gázkibocsátási programnak hívják, ami nem szabályozza az árat, de arra kötelezi a termelőket, hogy rendszeresen kínáljanak eladásra bizonyos mennyiséget, és mindig legyen valami elérhető azok számára, akik kérik. És ugyanezt a megközelítést javasoljuk a villamosenergia-piacon is. Nem akarjuk tudni az árat, nem akarjuk, hogy az állam határozza meg az árat, de tudni akarjuk, hogy a jövőben rendelkezésre áll majd a szükséges mennyiség (...) Eddig a termelők nem álltak elő jelentősebb mennyiségű energiával. Van egy probléma, és itt a nagy beszállítókra gondolok. Mi, ha nem találunk áramot, és nem tudjuk az energia árát, nem tudunk kiszámítható árat kínálni az ügyfeleinknek” – mutatott rá az E.ON illetékese.
Az energiaügyi minisztériumnak és a kormánynak eltökélt szándéka megvédeni a kiszolgáltatott fogyasztókat az energiaár-sapka jövő év április 1-jei megszüntetése után – nyilatkozta hétfőn Sebastian Burduja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.
Hamis tartalmak terjednek az interneten, a célzott csalási módszerre figyelmeztet az egyik legnagyobb romániai bank, a Banca Transilvania. A csalók célja, hogy megszerezzék a bank ügyfelek személyes és pénzügyi adatait.
Az Európai Unió és a Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) képviselői szombaton a paraguayi fővárosban, Asunciónban több mint huszonöt éven át tartó tárgyalás után aláírták a két szervezet közötti szabadkereskedelmi megállapodást.
Románia a súlyos fagyos időszakokban azzal szembesül, hogy a belföldi termelésből és a tárolókból történő szállítási kapacitása korlátozott, ilyenkor a gázimport – különösen Magyarországról – szükségessé válik a fogyasztási csúcsok fedezéséhez.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!