Fotó: Jakab Mónika
Az energiaügyi minisztériumnak és a kormánynak eltökélt szándéka megvédeni a kiszolgáltatott fogyasztókat az energiaár-sapka jövő év április 1-jei megszüntetése után – nyilatkozta hétfőn Sebastian Burduja, aki bevallása szerint a piac fokozatos liberalizációjának a híve.
2024. október 07., 15:272024. október 07., 15:27
Az energiaügyi miniszter egy szakkonferencián vett részt, amelyen egyebek mellett az energiaár-korlátozások megszüntetésére való felkészülésről és az országos energiarendszer előtt álló téli kihívásokról beszéltek.
Burduja rámutatott, 2025. április 1-jéig – amíg érvényben lesz a jelenlegi ársapka-rendelet –
„Hogy mi fog történni április 1. után? Az energiaügyi minisztérium és a kormány is határozottan felvállalta, hogy megvédi azokat a román állampolgárokat, akiknek nehézséget okoz a számláik kifizetése” – szögezte le a tárcavezető. Hozzátette, a jelenleg érvényben levő kompenzációs rendszert nem tartja korrektnek, szerinte nem helyénvaló, hogy a nagy jövedelmű háztartások is részesüljenek az árkompenzációban.
A miniszter elmondta, egyeztetett a 2025. április 1. után esedékes intézkedésekről a munkaügyi és a pénzügyminisztérium, az Országos Statisztikai Intézet, az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság, az adóhatóság és más illetékes intézmények képviselőivel. Megszövegeztek egy memorandumot is, amelyet Burduja szerint ezen a héten vagy legkésőbb jövő héten elfogad a kormány – írta az Agerpres hírügynökség.
A tárcavezető hangsúlyozta azt is, hogy a kiszolgáltatott fogyasztókhoz hasonlóan
Több lehetőséget is megvizsgálnak Burduja szerint, aki „teljesen átlátható folyamatot” ígért, a versenyszféra képviselőivel is egyeztetni fognak. „Én a szabad piacban és a piac fokozatos liberalizációjában hiszek, zökkenőmentes átmenetet szeretnék egy jól működő, korrekt és versenyképes árakkal dolgozó piac felé” – mondta az energiaügyi miniszter.
Az energiaszolgáltatók november elsejétől kötelesek lesznek tájékoztatni ügyfeleiket arról, hogy 2025. április 1-jétől megszűnik az árplafon – áll az ANRE rendelettervezetében.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!