Pályázat: idő és pénz

– A gazdasági szakemberek és a politikusok zöme úgy nyilatkozik, hogy a globális gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás egyik fontos eszköze lehet, ha az ország minél több európai uniós támogatást tud az idei év folyamán lehívni. Mennyire mutatkozik igény az ilyen jellegű programok iránt a cégek, kistermelők, egyéni vállalkozók részéről?
– Az európai uniós támogatások iránt mindig is nagy volt az érdeklődés, és abban is van igazság, amit a vezető politikusok és szakemberek állítanak. Azonban két olyan fontos tényezőt hagynak figyelmen kívül, amire leginkább szüksége van annak, aki pályázati úton szeretné fejleszteni vállalkozását. Ez az idő és a pénz. Mivel a pályázatok előkészítése és elbírálása is időbe telik, ajánlott, hogy a vállalkozása közép- vagy hosszú távú tervei megvalósítására igényeljen valaki támogatást. Nagyon sok esetben érvényes a mondás, „aki korán kel, aranyat lel”, hiszen vannak olyan pályázati kiírások, amelyeket a beérkezés sorrendjében bírálnak el.

– A sorrend mellett gondolom szempont az is, hogy mennyire részletes, kielégítő a benyújtott iratcsomó.
– Természetesen ebben az esetben is nagyon fontos, hogy a pályázó minél pontosabb adatokkal rendelkezzen a befektetési tervét illetően. A siker titka a jól előkészített pályázat, amelyet bármikor, a kiírást követően rögtön be lehet nyújtani az irányító hatósághoz elbírálásra. Ugyanakkor a cégvezetőnek, gazdának vagy egyéni vállalkozónak arra is kell számítania, hogy a támogatások legtöbb esetben utófinanszírozásúak, vagyis a befektetést a pályázónak kell elkezdenie saját forrásból, és csak az elszámolások után utalják vissza a befektetett összeg egy bizonyos százalékát. Ez legtöbb esetben az elszámolható költségek hetven százaléka is lehet, amely meglepően nagy támogatási intenzitásnak számít az európai országok között.

– Melyek azok a pályázati kiírások, amelyek iránt a legtöbben érdeklődnek? Kik azok, akik – ha lehet általánosítani – pályázatíró cégek segítségét kérik a szükséges dokumentáció kidolgozásához?
– Legtöbb esetben a kis- és középvállalkozások vezetői fordulnak hozzánk tanácsért, de előfordult már olyan is, hogy vállalkozó szellemű magánszemélyek kérték ki kollégáim véleményét, hogy mi az, amire támogatást kaphat, mert ő akkor arra a területre koncentrálná a befektetését. Itt emelném ki, hogy a pályázatoknak arról kell szólniuk, hogy egy konkrét elképzelésre, jobb esetben kész tervhez kell forrást találni.

Erre legjobb példa a csarnokvásárlás vagy gyárépítés, amely az egyik legégetőbb problémája a termelőcégek vezetőinek. Ugyanis mindenki arra törekszik, hogy megszabaduljon a nagy bérleti díjaktól, és saját ingatlanban működtesse a vállalkozását. Ez az esetek többségében több százezer eurós befektetést jelent, amely nagyon megterhelné a vállalat költségvetését. Azonban a vállalkozónak lehetősége van arra, hogy a közösségi alapokból támogatást szerezzen a csarnok kialakításához, illetve megvásárlásához.

Ehhez azonban szüksége van egy részletes műszaki tervre, egy jól elkészített megvalósíthatósági tanulmányra és egy pontos költségvetésre, valamint egy sor olyan dokumentumra, amely elkészítése, kiváltása mind időbe és pénzbe kerül. Ezenkívül amikor valaki építkezni szeretne, akkor azt legtöbb esetben új, korszerű gépek, gyártósorok beszerzésével kötné egybe, vagy egy teljesen új technológia alkalmazását vezetné be.

Ilyen jellegű fejlesztési tervek nagyon jó eséllyel meg is kapják a támogatást, ezért érdemes jól átgondolni, és minőségi dokumentációt összeállítani. Ugyanakkor gyakran érdeklődnek az informatikai fejlesztéseket célzó támogatások iránt, de a mezőgazdasági, turisztikai beruházásokat támogató pályázatok iránt is elég nagy a kereslet.

– Vidékfejlesztés, faluturizmus, infrastrukturális fejlesztés – csak néhány az oly sokat hangoztatott területek közül, amelyekre jó eséllyel pályázhatnak a romániai vállalkozók. Vannak ezek szerint olyan területek, amelyek esetében a pályázók nagyobb eséllyel indulnak?
– Igen, például a strukturális alapokból többnyire a termelőcégeket részesítik előnyben, és kevésbé a szolgáltatóvállalatokat. Ugyanakkor jelentős különbségek vannak a városon működő cégek és a vidéken létrehozott vállalkozásoknak szóló pályázati kiírások között. Így például a turizmus fellendítését célzó pályázatok esetében amíg vidéken megengedett az új szálláshely – például panzió – építése, addig városi környezetben csak a meglévő szállodák bővítése, korszerűsítése elfogadott tevékenység, és csak az idevágó költségek elszámolhatóak.

– Mekkora esély mutatkozik arra, hogy a pályázók meg is kapják az igényelt összeget?
– Minden esetben, egy pályázónak meg kell várnia a pályázatának a végleges elbírálását és a támogatási szerződés megkötését, mielőtt nekifogna a beruházásnak, legyen az egy gép beszerzése vagy egy termelőegység felépítése. Amenynyiben a támogatási szerződést megkötötte az irányító hatóság a pályázó szervezettel, vállalkozással, és a pályázó a pályázatba foglaltak szerint jár el, a támogatást mindenképp megkapja, a támogatási szerződésben foglalt feltételek szerint.

– Önrész nélkül nem lehet uniós támogatásra számítani. A hazai vállalkozások, kistermelők körülbelül hány százaléka tudja ezt az összeget önerőből, esetleg bankhitelből előteremteni?
– Nehéz megmondani, hogy kik és hányan vannak olyanok, akik elő tudják teremteni az önrészt, vagy akár annál is többet, hogy a beruházást teljes mértékben meg tudják valósítani, és ráér nekik, hogy csak a munka végeztével jutnak hozzá a pályázati pénzekhez. Azt szokták mondani, hogy pénz pénzt szül.

– A tavaly a jegybank által bevezetett hitelszigorításokra, majd a válság miatt a bankok által előirányzott megkötésekre hivatkozva nagyon sok szakember úgy látja, hogy a kisvállalkozóknak, kistermelőknek esélyük sincs kölcsönhöz jutni. Mennyiben szorították vissza ezek a tényezők a pályázatíró irodához fordulók számát?
– A hitelek visszaszorítása valóban nagy nehézséget okoz a vállalkozók számára. Különösen azoknál jelent ez gondot, akiknek indokolt lenne a fejlesztés, de nem áll a rendelkezésükre elégséges anyagi forrás az új, korszerű gép megvásárlására. Az irodánkhoz fordulók száma érdekes módon az elmúlt időszakban megnövekedett, ám sajnos ez részben annak tudható be, hogy legtöbben nem tudják, hogy a támogatást csak utólag kapják meg. Jelen pillanatban tudunk olyan kormánykezdeményezésről, hogy az elnyert támogatás egy bizonyos százalékát előlegbe megkaphatja a pályázó, de ez még eddig csak néhány pályázati kiírásra érvényes.

– Mennyi időt kell várni a pályázat elnyerésétől az összegek folyósításáig?
– Egy pályázat kifutási ideje általában egy év, de minden attól függ, mennyire átgondolt fejlesztési tervről van szó, illetve mennyi időbe telik a megvalósítás. Az elbírálás, amely néhány hónapig is eltarthat, a támogatási szerződés megkötésével fejeződik be, és akkor kezdődik a megvalósítás, amely a beruházás összetettségétől függően lehet pár hónap, vagy akár két év is. Nagyobb beruházások esetében lehetőség van arra, hogy a megvalósítás ideje alatt az elnyert összeget több részletben kérje a pályázó, így felgyorsítva a támogatás lehívását.

– Milyen más nehézségekre számíthatnak a pályázók?
– A pályázatírás nem nehéz, csupán meg kell tanulni nagyon pontosnak lenni. Ez mindennek a kulcsa.