Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország ellen bevezetni kívánt uniós olajembargót Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában, kijelentve: az felér egy a magyar gazdaságra ledobott atombombával.
2022. május 06., 10:052022. május 06., 10:05
2022. május 06., 10:542022. május 06., 10:54
A kormányfő hangsúlyozta: az uniós tagállamok vezetői korábban egyezségre jutottak abban, hogy csak olyan lépéseket szabad tenni, amelyek figyelembe veszik az országok eltérő energiaszerkezetét és azt a szuverén jogot, hogy az energiamixüket meghatározzák, ám az Európai Bizottság elnöke „akarva, akaratlanul megtámadta a nagy nehezen létrehozott európai egységet”.
A miniszterelnök kiemelte: az olajembargó felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával, ha elfogadják, „a rezsicsökkentésnek vége van”, 700 forintos benzin- és 800 forintos gázolajár következhet.
– fogalmazott Orbán Viktor, aki azt is elmondta, az orosz olaj más fajtával helyettesítéséhez évekre és több száz milliárd forintos beruházásra, a hazai energiatovábbítási rendszer átalakításához pedig több ezer milliárdos beruházásokra van szükség.
Azt mondta, a szükséges beruházásokhoz kell öt év. Erre van pénzünk, mert az EU erre ad, bár „csak papíron van meg ez a pénz, mert eddig nem adták ide, amíg azt nem adják ide, addig hozzá sem tudunk kezdeni” ehhez a munkához. Vagy máshonnan kell pénzt szereznünk, mondjuk a pénzpiacról – tette hozzá.
Közölte: „ha látjuk, hogy mi az a javaslat, amely megfelel a magyar érdekeknek, akkor természetesen örömmel tárgyalunk”. De az a javaslat, amely az asztalon van, létrehoz egy magyar problémát, és semmilyen javaslatot nem tesz a megoldására – jelentette ki.
Hangsúlyozta: amíg a magyar kérdés nincs megoldva, addig nincs magyar igen, „úgyhogy ezt a javaslatot postafordultával vissza is küldtem az elnök asszonynak átdolgozásra, várjuk az új javaslatot”.
A miniszterelnök úgy folytatta, eleve nem jó eszköz a szankciók bevezetése, de Magyarország vétóját fenn kell tartani a magyar szempontból legfontosabb kérdésekre. Ezért a szankciók első öt csomagjára hajlandó volt igent mondani, de világossá tette, hogy lesz egy vörös vonal: az energiaembargó – mutatott rá.
Azt is megjegyezte, hogy az orosz ortodoxok vezetőjét, Kirill patriarchát is a szankciós listára akarják tenni, de „mi nem fogjuk támogatni, hogy egyházi vezetőket tegyenek fel” erre a listára, mert ez érinti a magyarországi közösségek vallásszabadságának kérdését, az pedig szent és sérthetetlen. Azt is kijelentette, hogy „a béke oldalán állunk és segítünk”.
Felidézte: a béke érdekében ment a háború kitörése előtt Moszkvába, ahol a francia elnök és a német kancellár sem járt sikerrel.
Megerősítette, Magyarországnak – amely ugyanakkor történetének valaha volt legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja – ebből a háborúból ki kell maradnia. Közölte: az egész magyar társadalom megmozdult, „a magyarok zárójelbe tették azt, hogy hogyan bántak az ukránok a magyarokkal a megelőző években, mert most a szenvedő embert látjuk”.
– értékelt. Rámutatott: „Kárpátalja lőtávolságon belülre került”, mert valaki szállított vagy szállítani készült fegyvereket, és az oroszok azokat a közlekedési csomópontokat, ahol az ilyen átrakodás, szállítás történik, ki fogják lőni.
Hangsúlyozta, a kereszténydemokrata-nemzeti kormányok úgy jönnek létre, hogy megpróbálják megérteni a következő négy év kihívását.
A migránsnyomás elleni védekezést erősítenünk kell – jelentette ki, hozzátéve, „a pandémia még nem ment el”, és a világ nincs felkészülve egy ilyen járványra, ahogyan a háború is jelen van. „Olyan kormányt kell alakítani, ami ezekkel szemben képes megvédeni Magyarországot” – mondta Orbán Viktor.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!