A románok mellett a bolgárok és magyarok elégedetlenek a mindennapokkal. Európai uniós szinten, mivel a havi fizetések lényegesen magasabb szinten mozognak, a számlakifizetés csak a lakosság 48 százalékának okoz fejtörést. Ám a kelet-európai országokban a szakértők szerint ez a mutató vészjóslóan magas értéket ért el. A legtöbb gondot a bolgárok számára jelenti a havi kötelező számlafizetés, 78 százalékuk panaszkodott erre. Romániában ez az arány 64, míg Magyarországon 60 százalékos.
Aggodalom az áremelkedés miatt
Az Eurobarométer arra is rámutat, hogy a romániai lakosság 48 százaléka aggódik az árak emelkedése miatt. Ilie Şerbănescu gazdasági elemző pedig úgy látja, aggodalmuk reális, hisz a bevételekhez viszonyítva a románok költenek a legtöbbet a számlák kifizetésére.
Eközben a társadalmi boldogság a legnagyobb mértéket az északi országokban – Svédország, Dánia, Finnország és Hollandia – ölti, ahol a lakosság 94 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett a jelenlegi életével. Romániában a lakosságnak alig több mint fele (54 százalék) nyilatkozott hasonlóképpen. Ám fontos megjegyezni, hogy ez a számarány az elmúlt tíz év alatt 10 százalékkal lett magasabb.
Túlzott optimizmus
Ennek ellenére a románoknál európai szinten csak a svédek optimistábbak. Míg a svédek 50 százaléka, addig a romániai lakosság 44 százaléka látja úgy, hogy alig egy év múlva a jelenleginél jobban fognak élni. Ugyanakkor a megkérdezettek 53 százaléka – a tavalyi felméréshez képest 9 százalékkal több – nyilatkozott úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak. Ha abból indulunk ki, hogy az újonnan csatlakozott tíz tagállam lakosságának mindössze 42 százaléka gondolkodik hasonlóképpen, és a 15 régi uniós országban ez csupán 29 százalékos, a jövőben bízók száma az átlagosnál jóval magasabb.
Az Eurobarométer továbbá rámutat, azok nyilatkoznak derűlátóan a jövőről, akik úgy érzik, az elmúlt időben nőtt vásárlóerejük. A vásárlóerőt firtató kérdésre adott romániai válaszok azonban igen eltérőek. Míg 35 százalék nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt öt év során bővült azoknak a termékeknek a skálája, amiket meg tud engedni magának fizetéséből, 35 százalékuk szerint semmiféle változás nem történt, míg 30 százalék egyenesen úgy véli, hogy csökkent az életszínvonal.
Az optimizmust tükröző adatsorról nyilatkozva Ilie Şerbănescu azonban megjegyezte, a túlzott optimizmus mögött az állhat, hogy a romániai lakosság nem értette meg, mit is jelent konkrétan az uniós csatlakozás. A gazdasági elemző úgy látja, hogy a románoknak épp ellenkezően kellene hozzáállniuk a dolgokhoz, mivel a 2009-es év jóval nehezebbnek ígérkezik, mint az idei. „Jövőre nagyon sok kiadás várható. Nem lesz pénz a nyugdíjak kifizetésére, nagy lesz a külkereskedelmi hiány, és a kőolaj árának folyamatos emelkedése végett nőni fog az infláció” – fogalmazott Şerbănescu.
A romániai lakosságra vonatkozó adatok
Gondot jelent a számlák fizetése 64 %
Elégedettek életükkel 53 %
Jobb jövőre számítanak 44 %
Nőtt a vásárlóerő 35 %
Csökkent a vásárlóerő 30 %
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.