A románok mellett a bolgárok és magyarok elégedetlenek a mindennapokkal. Európai uniós szinten, mivel a havi fizetések lényegesen magasabb szinten mozognak, a számlakifizetés csak a lakosság 48 százalékának okoz fejtörést. Ám a kelet-európai országokban a szakértők szerint ez a mutató vészjóslóan magas értéket ért el. A legtöbb gondot a bolgárok számára jelenti a havi kötelező számlafizetés, 78 százalékuk panaszkodott erre. Romániában ez az arány 64, míg Magyarországon 60 százalékos.
Aggodalom az áremelkedés miatt
Az Eurobarométer arra is rámutat, hogy a romániai lakosság 48 százaléka aggódik az árak emelkedése miatt. Ilie Şerbănescu gazdasági elemző pedig úgy látja, aggodalmuk reális, hisz a bevételekhez viszonyítva a románok költenek a legtöbbet a számlák kifizetésére.
Eközben a társadalmi boldogság a legnagyobb mértéket az északi országokban – Svédország, Dánia, Finnország és Hollandia – ölti, ahol a lakosság 94 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett a jelenlegi életével. Romániában a lakosságnak alig több mint fele (54 százalék) nyilatkozott hasonlóképpen. Ám fontos megjegyezni, hogy ez a számarány az elmúlt tíz év alatt 10 százalékkal lett magasabb.
Túlzott optimizmus
Ennek ellenére a románoknál európai szinten csak a svédek optimistábbak. Míg a svédek 50 százaléka, addig a romániai lakosság 44 százaléka látja úgy, hogy alig egy év múlva a jelenleginél jobban fognak élni. Ugyanakkor a megkérdezettek 53 százaléka – a tavalyi felméréshez képest 9 százalékkal több – nyilatkozott úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak. Ha abból indulunk ki, hogy az újonnan csatlakozott tíz tagállam lakosságának mindössze 42 százaléka gondolkodik hasonlóképpen, és a 15 régi uniós országban ez csupán 29 százalékos, a jövőben bízók száma az átlagosnál jóval magasabb.
Az Eurobarométer továbbá rámutat, azok nyilatkoznak derűlátóan a jövőről, akik úgy érzik, az elmúlt időben nőtt vásárlóerejük. A vásárlóerőt firtató kérdésre adott romániai válaszok azonban igen eltérőek. Míg 35 százalék nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt öt év során bővült azoknak a termékeknek a skálája, amiket meg tud engedni magának fizetéséből, 35 százalékuk szerint semmiféle változás nem történt, míg 30 százalék egyenesen úgy véli, hogy csökkent az életszínvonal.
Az optimizmust tükröző adatsorról nyilatkozva Ilie Şerbănescu azonban megjegyezte, a túlzott optimizmus mögött az állhat, hogy a romániai lakosság nem értette meg, mit is jelent konkrétan az uniós csatlakozás. A gazdasági elemző úgy látja, hogy a románoknak épp ellenkezően kellene hozzáállniuk a dolgokhoz, mivel a 2009-es év jóval nehezebbnek ígérkezik, mint az idei. „Jövőre nagyon sok kiadás várható. Nem lesz pénz a nyugdíjak kifizetésére, nagy lesz a külkereskedelmi hiány, és a kőolaj árának folyamatos emelkedése végett nőni fog az infláció” – fogalmazott Şerbănescu.
A romániai lakosságra vonatkozó adatok
Gondot jelent a számlák fizetése 64 %
Elégedettek életükkel 53 %
Jobb jövőre számítanak 44 %
Nőtt a vásárlóerő 35 %
Csökkent a vásárlóerő 30 %
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.