A felmérés szerint az állampolgárok jó része tart a túlzó vagy félrevezető pénzügyi csábításoktól
Fotó: Freepik.com
A román állampolgárok egyharmada akár 1000 eurót is veszített, miután megfogadta különféle online „pénzügyi guruk” tanácsait. Egy friss felmérés szerint a lakosság nagy hányada ugyanakkor tart a csalásoktól, piramisjátékoktól, az ellenőrizetlen internetes „tanácsadásoktól”. A statisztika szerint a nők óvatosabbak ezen a területen, a férfiak vakmerőbbek, a fiatalok pedig magabiztosabban mozognak az online térben.
2025. november 02., 09:002025. november 02., 09:00
A kockázatok ellenére tízből hét román állampolgár továbbra is magabiztosnak érzi magát abban, hogy képes megkülönböztetni a megbízható és a félrevezető pénzügyi információkat az interneten – derül ki a Revolut megbízásából, 20 országban – köztük Romániában – végzett Dynata-felmérésből.
A takarékosság világnapja (október 31.) alkalmából a digitális bankként működő Revolut a Dynata kutatócéggel közösen vizsgálta, mennyire támaszkodnak a román állampolgárok online tanácsokra és „szakértőkre” pénzük gyarapítása érdekében. A felmérés kimutatta, miként viszonyul a lakosság a megtakarításokhoz és befektetésekhez, valamint hogy milyen félelmeik vannak az online pénzügyi tanácsokkal kapcsolatban, veszítettek-e pénzt, miután ellenőrizetlen forrásból származó „szakértői” tanácsokat követtek.
A válaszadók közel 60 százaléka elismerte, hogy hozott már pénzügyi döntést anélkül, hogy azt megbízható, szavahihető szakemberrel megbeszélte volna. 26 százalékuk időnként, 11 százalékuk gyakran, míg 21 százalékuk ritkán tesz így. A megkérdezettek 42 százaléka ugyanakkor azt mondta, soha nem követ online ajánlásokat.
Az online térben manipulatív befektetési csalások érvényesülnek: ezeket leggyakrabban részvényeknél vagy kriptovalutáknál alkalmazzák
Fotó: Freepik.com
A fiatalok (18–34 évesek) 36 százaléka időnként igénybe vesz online tanácsadást abban a reményben, hogy gyarapíthatják megtakarításaikat. Az idősebb generációk ezzel szemben jóval óvatosabbak: 63 százalékuk azt válaszolta: soha nem keresnek vagy nem vesznek igénybe online pénzügyi tanácsadást sem megtakarítás, sem befektetés céljából.
Az online pénzügyi tanácsadással kapcsolatban nagyon sokan tartanak a csalásoktól. A válaszadók 45 százaléka fél az ilyen jellegű csalástól. További aggodalmak között szerepel az úgynevezett „pump and dump” módszer, ettől a megkérdezettek 24 százaléka tart.
A csalók mesterségesen feltornázzák egy részvény vagy kriptovaluta árát, hamis, félrevezető vagy túlzó információkat terjesztenek róla – ez történhet közösségi médiában, fórumokon, influenszereken keresztül. A céljuk, hogy sok kisbefektető elkezdje megvenni az adott eszközt, mert azt hiszik, hogy az ára valóban növekedni fog.
Amikor az ár az egekbe szökik, a csalók gyorsan eladják a saját részvényeiket, óriási hasznot zsebelve be. Ezután az ár hirtelen összeomlik, a később beszálló kisbefektetők pedig jelentős veszteséget szenvednek el.
Szintén tartanak a megkérdezettek – 22 százalék – az úgynevezett Ponzi-sémáktól. A Ponzi-séma (vagy Ponzi-piramisjáték) egyfajta pénzügyi csalás, amelyben a „befektetőknek” ígért nyereséget nem valódi befektetésekből, hanem újonnan belépő résztvevők pénzéből fizetik ki. Nevét egy 20. század eleji olasz származású szélhámosról, Charles Ponziról kapta, aki 1919–1920 között így vert át több ezer embert az Egyesült Államokban. Ponzi egyébként, miután nagyon sok pénzt szerzett, szegényen halt meg egy brazíliai kórházban.
Úgy működik a módszer, hogy
Ez bizalmat kelt, ezért egyre többen fektetnek be.
A rendszer addig működik, amíg új befektetők érkeznek. Amikor elfogynak az új befektetők, a rendszer összeomlik, és a legtöbb résztvevő elveszíti a pénzét.
Az online csalások veszteseinek többsége férfi, a legtöbben körülbelül 1 000 eurót buktak
Fotó: Freepik.com
A felmérés során kiderült, a válaszadók 28 százaléka veszített már pénzt az internetről tájékozódva, nem ellenőrzött pénzügyi tanácsok következtében. Közülük a legtöbben – 16 százalék – legfeljebb 1000 eurót buktak. A válaszadók ötöde ugyanakkor azt mondta, követett már online pénzügyi tanácsot negatív következmények nélkül, míg minden negyedik válaszadó soha nem hallgat ismeretlen online forrásokra.
32 százalékuk ismerte el, hogy követett már online pénzügyi tanácsokat, amelyek veszteséget okoztak. A válaszadók többsége (69 százaléka) úgy véli, képes megkülönböztetni a hiteles és a megtévesztő pénzügyi tanácsokat az interneten. A leggyakoribb azonban a mérsékelt önbizalom: a válaszadók fele „inkább magabiztosnak” tartja magát, 25 százalékuk viszont „nem nagyon” vagy „egyáltalán nem” bízik ebben a képességében.
A fiatalabb generációk nagyobb önbizalommal kezelik az online pénzügyi információkat: a 18–24 évesek 81 százaléka érzi úgy, hogy felismeri a hamis tanácsokat, őket követik a 25–34 évesek (77 százalék) és a 35–44 évesek (72 százalék).
Ahogy várható volt, az idősebb korosztályok (55–64 évesek és 65 év felettiek) körében jóval többen válaszolták azt, hogy „egyáltalán nem” vagy „nem nagyon” bíznak magukban e téren.
Az idei esztendő első kilenc hónapjában több mint másfél száz csalás ügyében indított bűnvádi eljárást a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság. A legtöbb esetben a telefonos bűnözők pénzt csaltak ki áldozataiktól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!