A felmérés szerint az állampolgárok jó része tart a túlzó vagy félrevezető pénzügyi csábításoktól
Fotó: Freepik.com
A román állampolgárok egyharmada akár 1000 eurót is veszített, miután megfogadta különféle online „pénzügyi guruk” tanácsait. Egy friss felmérés szerint a lakosság nagy hányada ugyanakkor tart a csalásoktól, piramisjátékoktól, az ellenőrizetlen internetes „tanácsadásoktól”. A statisztika szerint a nők óvatosabbak ezen a területen, a férfiak vakmerőbbek, a fiatalok pedig magabiztosabban mozognak az online térben.
2025. november 02., 09:002025. november 02., 09:00
A kockázatok ellenére tízből hét román állampolgár továbbra is magabiztosnak érzi magát abban, hogy képes megkülönböztetni a megbízható és a félrevezető pénzügyi információkat az interneten – derül ki a Revolut megbízásából, 20 országban – köztük Romániában – végzett Dynata-felmérésből.
A takarékosság világnapja (október 31.) alkalmából a digitális bankként működő Revolut a Dynata kutatócéggel közösen vizsgálta, mennyire támaszkodnak a román állampolgárok online tanácsokra és „szakértőkre” pénzük gyarapítása érdekében. A felmérés kimutatta, miként viszonyul a lakosság a megtakarításokhoz és befektetésekhez, valamint hogy milyen félelmeik vannak az online pénzügyi tanácsokkal kapcsolatban, veszítettek-e pénzt, miután ellenőrizetlen forrásból származó „szakértői” tanácsokat követtek.
A válaszadók közel 60 százaléka elismerte, hogy hozott már pénzügyi döntést anélkül, hogy azt megbízható, szavahihető szakemberrel megbeszélte volna. 26 százalékuk időnként, 11 százalékuk gyakran, míg 21 százalékuk ritkán tesz így. A megkérdezettek 42 százaléka ugyanakkor azt mondta, soha nem követ online ajánlásokat.
Az online térben manipulatív befektetési csalások érvényesülnek: ezeket leggyakrabban részvényeknél vagy kriptovalutáknál alkalmazzák
Fotó: Freepik.com
A fiatalok (18–34 évesek) 36 százaléka időnként igénybe vesz online tanácsadást abban a reményben, hogy gyarapíthatják megtakarításaikat. Az idősebb generációk ezzel szemben jóval óvatosabbak: 63 százalékuk azt válaszolta: soha nem keresnek vagy nem vesznek igénybe online pénzügyi tanácsadást sem megtakarítás, sem befektetés céljából.
Az online pénzügyi tanácsadással kapcsolatban nagyon sokan tartanak a csalásoktól. A válaszadók 45 százaléka fél az ilyen jellegű csalástól. További aggodalmak között szerepel az úgynevezett „pump and dump” módszer, ettől a megkérdezettek 24 százaléka tart.
A csalók mesterségesen feltornázzák egy részvény vagy kriptovaluta árát, hamis, félrevezető vagy túlzó információkat terjesztenek róla – ez történhet közösségi médiában, fórumokon, influenszereken keresztül. A céljuk, hogy sok kisbefektető elkezdje megvenni az adott eszközt, mert azt hiszik, hogy az ára valóban növekedni fog.
Amikor az ár az egekbe szökik, a csalók gyorsan eladják a saját részvényeiket, óriási hasznot zsebelve be. Ezután az ár hirtelen összeomlik, a később beszálló kisbefektetők pedig jelentős veszteséget szenvednek el.
Szintén tartanak a megkérdezettek – 22 százalék – az úgynevezett Ponzi-sémáktól. A Ponzi-séma (vagy Ponzi-piramisjáték) egyfajta pénzügyi csalás, amelyben a „befektetőknek” ígért nyereséget nem valódi befektetésekből, hanem újonnan belépő résztvevők pénzéből fizetik ki. Nevét egy 20. század eleji olasz származású szélhámosról, Charles Ponziról kapta, aki 1919–1920 között így vert át több ezer embert az Egyesült Államokban. Ponzi egyébként, miután nagyon sok pénzt szerzett, szegényen halt meg egy brazíliai kórházban.
Úgy működik a módszer, hogy
Ez bizalmat kelt, ezért egyre többen fektetnek be.
A rendszer addig működik, amíg új befektetők érkeznek. Amikor elfogynak az új befektetők, a rendszer összeomlik, és a legtöbb résztvevő elveszíti a pénzét.
Az online csalások veszteseinek többsége férfi, a legtöbben körülbelül 1 000 eurót buktak
Fotó: Freepik.com
A felmérés során kiderült, a válaszadók 28 százaléka veszített már pénzt az internetről tájékozódva, nem ellenőrzött pénzügyi tanácsok következtében. Közülük a legtöbben – 16 százalék – legfeljebb 1000 eurót buktak. A válaszadók ötöde ugyanakkor azt mondta, követett már online pénzügyi tanácsot negatív következmények nélkül, míg minden negyedik válaszadó soha nem hallgat ismeretlen online forrásokra.
32 százalékuk ismerte el, hogy követett már online pénzügyi tanácsokat, amelyek veszteséget okoztak. A válaszadók többsége (69 százaléka) úgy véli, képes megkülönböztetni a hiteles és a megtévesztő pénzügyi tanácsokat az interneten. A leggyakoribb azonban a mérsékelt önbizalom: a válaszadók fele „inkább magabiztosnak” tartja magát, 25 százalékuk viszont „nem nagyon” vagy „egyáltalán nem” bízik ebben a képességében.
A fiatalabb generációk nagyobb önbizalommal kezelik az online pénzügyi információkat: a 18–24 évesek 81 százaléka érzi úgy, hogy felismeri a hamis tanácsokat, őket követik a 25–34 évesek (77 százalék) és a 35–44 évesek (72 százalék).
Ahogy várható volt, az idősebb korosztályok (55–64 évesek és 65 év felettiek) körében jóval többen válaszolták azt, hogy „egyáltalán nem” vagy „nem nagyon” bíznak magukban e téren.
Az idei esztendő első kilenc hónapjában több mint másfél száz csalás ügyében indított bűnvádi eljárást a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság. A legtöbb esetben a telefonos bűnözők pénzt csaltak ki áldozataiktól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több száz millió lejt szánnak idén a két népszerű lakosságtámogató programra, az új autók vásárlását, illetve az ezúttal csak energiatárolók beszerzését ösztönző napelemes projektekre. Azonban továbbra is sok a kérdőjel.
Az Európai Unió Tanácsa egy évre felfüggesztette az uniós mezőgazdasági termelésben használt nitrogénalapú műtrágyákra – köztük a karbamidra és az ammóniára – kivetett vámtarifákat – közölte az uniós tanács pénteken.
Az elnöki hivatal pénteken bejelentette, hogy a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelyben vállalják, hogy a parlamenti ülésszak végéig elfogadják az új közalkalmazotti bértörvényt.
Romániába helyezi át termelésének egy részét a legnagyobb olasz bútorgyártó, a Natuzzi – írja a Profit.ro a vállalat közleménye alapján.
Egyre nagyobb hullámokat vet a Szászsebes és Torda közötti autópálya első szakasza körül kialakult botrány, miután a nemzetközi választottbíróság 340 millió lejes kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot.
Az élelmiszer- és energiaárak, a lakbér és a banki törlesztőrészletek emelkedése egyre nagyobb mértékben befolyásolja negatívan az emberek életét Romániában, és egy felmérés szerint a munkavállalók több mint fele elégedetlen a fizetésével.
Az üzemanyagárak emelkedése egyre komolyabb kihívás elé állítja a légi közlekedési ágazatot. Miközben több légitársaság új járatok indítását halasztja el, illetve jegyáremeléseket helyez kilátásba, az EB részletes tájékoztatást tett közzé a témában.
A piacvezető Petrom töltőállomásain csütörtökön is újra változtak az üzemanyagárak: ezúttal viszont a gázolaj ára csökkent, míg a benziné emelkedett.
Az Európai Bizottság jelentősen lefelé módosította a román gazdaság idei növekedési kilátásait: az őszi előrejelzésben szereplő 1,1 százalék után most mindössze 0,1 százalékos gyarapodást várnak.
Az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) vezetője, Cristian Pistol szándékosan hátráltatja a gyorsforgalmi utak építését – állította csütörtökön Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!