
Fotó: Bzb.ro
Saját kezébe veszi a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér megépítését a Brassó megyei közgyűlés: hitelből látnak hozzá a munkálatok folytatásához.
2018. január 31., 22:322018. január 31., 22:32
2018. január 31., 22:502018. január 31., 22:50
Megszavazta kedden a Brassó Megyei Tanács, hogy 200 millió lejes hitelt vesznek fel a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér építésére és más infrastrukturális beruházásokra. A Román Ökológiai Párt (PER) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) megyei tanácsosai úgy vélekedtek, életképesebb lett volna, ha Brassó városával lépnek szövetségre a reptér megépítéséért, ám végül a testület két tartózkodás mellett megszavazta, hogy
Ez a megoldás egyike annak a négy változatnak, amit még tavaly decemberben vázolt fel a megyei önkormányzat által leszerződött szakcég. A beruházást alátámasztó tanulmányban négy forgatókönyvet javasoltak a szakemberek. Az egyik volt a hitel, de felvetették a más közigazgatási egységekkel való partnerséget, ez esetben a Brassó Megyei Tanács 82 százalékos tulajdonjogot tartott volna meg. Felmerült a projekt koncesszióba adása vagy a köz- és a magánszféra közötti partnerség.
A testület végül amellett tette le a voksát, hogy önerőből folytatják az építkezést, ezzel együtt megszavazták, hogy
A szakcég által javasolt négy forgatókönyvből csak azt az egy változatot bocsátották szavazásra, hogy önerőből folytatják az építkezést. A PER- és a PSD-képviselők mind a négyet megvitatták volna, ám mivel erre nem került sor, a szavazás során ketten tartózkodtak. Ionel Spinean, a PER politikusa felvetette, hogy Brassó városával kellett volna szövetkezni annál is inkább, mert a városnak tavalyról 110 millió lej megtakarítása van. Szerinte nem helytálló az ellenérv, hogy ez egy hosszadalmas folyamat, mivel az Európai Bizottságnak is rá kell bólintania, hiszen Görögországban már épültek hasonló konstrukcióban repterek, és azokat is jóváhagyta Brüsszel.
Spinean a magántőke bevonását is megfontolandónak tartaná, meglátása szerint úgy nagyobb légikikötő épülhetne, és az önkormányzatnak nem lenne semmilyen kötelezettsége, így viszont kénytelen lesz fedezni az első évek veszteségeit. A PER tanácsosa úgy nyilatkozott, szerinte a megyei tanács vezetői hiúságból vetették el ezeket a lehetőségeket.
Radu Mitric szociáldemokrata képviselő is a Brassó városával történő partnerséget támogatta volna, meglátása szerint a repülőtér egyik legnagyobb haszonélvezője éppen a város, ezért kézenfekvőbb, ha részt vesz a beruházásban, mintsem a megye kamatokat fizessen a hitel után.
– példálózott a politikus.
Az újabb hitel leszerződésével újra a megengedett legmagasabb szinten lesz a Brassó megyei önkormányzat eladósodottsága, miután az elmúlt év végére sikerült ezt letornázni, visszafizetve két korábbi kölcsönt. Adrian Veştea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke azonban azzal érvel, hogy
„Fontos, hogy elindítsuk egy hitel leszerződésének procedúráját, ez is nehézkes folyamat, de ezzel párhuzamosan azzal is foglalkozunk, hogy Brassó városával és más, a projektben érdekelt önkormányzatokkal benyújtjuk az Európai Bizottságnak a közös befektetésre vonatkozó szándéknyilatkozatot. Ha ez a megoldás életképes, örömmel veszünk minden támogatást. Nem az a célunk, hogy önállóan építsük meg a repülőteret, hanem hogy sürgessük a befejezését, ne legyen újra kampánytéma a következő választások előtt” – részletezte Veştea.
A Brassó megyei tanácselnök rámutatott, a mandátum végére újra visszahozzák az eladósodottsági szintet, ám arra már egy működő repülőterük is lesz. „Nem lehet fejleszteni addig, míg nincs meg a finanszírozás forrása, anélkül a hosszadalmas közbeszerzési eljárásokat sem lehet beindítani” – szögezte le.
Amint arról korábban írtunk, a szomszédos Kovászna megyei önkormányzatok folyamatosan jelzik, hogy részt vennének a projektben. Két évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgy és a Kovászna Megyei Tanács szándéknyilatkozatot fogadott el, hogy három év leforgása alatt három-három millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe. Akkor 2019-re számolták az első részletfizetést, ha arra már a megvalósítás végén tartanak. A székely önkormányzatok a támogatásért cserébe azt kérték, hogy a repülőtéren biztosítsák a nyelvi jogokat, angol, német, román és magyar nyelvűek legyenek a feliratok.
A megvalósíthatósági tanulmány 2006-ban készült el, aztán évek teltek el a különböző területrendezési tervek, tanulmányok készítésével, a kisajátításokkal, a terület tulajdonjogának tisztázásával. Végül 2013-ban megépült a kifutópálya. A befektetés teljes értéke 57,5 millió euró, ebből az összegből az otopeni-i után az ország második legnagyobb légikikötője épülhet meg évente kétmillió utassal és óránként 6 ezer tonna árumozgatással.
A romániai nyugdíjrendszer harmadik pillérét kezelő tíz fakultatív magánnyugdíjalap 2025-ben a rendszer közel 19 éves történetének legjobb befektetési hozamát érte el, mégpedig 19,6%-ot.
Luxembourgból is jól látszik: várhatóan 2030-ig sem készül el teljes egészében a Romániát Kelet–Nyugat irányban, Erdélyen keresztül átszelő A1-es autópálya, melynek hiányzó szakaszait az itthoni „papíron” 2028-ig befejeznék.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja a Profit.ro gazdasági portál a Transgaz adatai alapján.
A legnagyobb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek vezetői közös állásfoglalást fogalmaztak meg a keddi strasbourgi gazdatüntetéssel kapcsolatban, ahol az EU–Mercosur-egyezmény ellen tiltakoznak.
A 2026-os állami költségvetés február közepe előtt nem kerül a parlament elé – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes hétfő este a Digi24-nek adott interjúban. Elismerte: a kormánykoalíció máris késésben van a büdzsé kidolgozásával.
A tartós januári fagy egyszerre növelte meg Romániában a gáz- és áramfogyasztást, ami normál esetben áremelkedést hozna. Azonban kivételes helyzet alakult ki az elmúlt napokban.
A Versenytanács összesen 14,73 millió lej (körülbelül 2,9 millió euró) bírságot szabott ki hétfőn 27 romániai járműkarbantartó és -javító vállalatra.
Az országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) idén 140 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út megépítésére készül szerződéseket aláírni – jelentette be Gabriel Budescu, a CNIR igazgatója a román közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint a decemberben 2,3 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,6 százalék.
Vannak források a foglalkoztatási támogatásokra, de a bérek, nyugdíjak és egyéb juttatások 2026-ban is befagyasztva maradnak – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.
szóljon hozzá!