
Akadnak, akik kukákból szedik ki, házaktól kérik el a visszaváltható csomagolásokat, amelyekért pénz jár
Fotó: Haáz Vince
Egyre nagyobb az érdeklődés országszerte a betétdíjas visszaváltási rendszer (RetuRO) által nyújtott lehetőségek iránt, olyannyira, hogy akadnak, akik abbahagyták a lopást, és az újrahasznosításból keresnek pénzt.
2024. július 19., 21:102024. július 19., 21:10
2024. július 19., 21:152024. július 19., 21:15
Az elmúlt hónapokban megtöbbszöröződött Romániában a betétdíjas visszaváltási rendszeren keresztül újrahasznosított műanyag palackok, italos bádogdobozok és üvegek száma. Úgy tűnik,
Fotó: Székelyhon
A nagyáruházak által működtetett visszaváltó gépek előtt hatalmas sorokban várakoznak a palackokkal teletömött zsákokkal érkezők. Az is megesik, hogy órákig kell sorban állnia annak, aki elszánta magát, hogy megszabadul italcsomagolásaitól és ily módon árura váltja a palackokért kapott pénzt.
Még az sem tántorítja el a legtöbb sorban állót a hosszas várakozástól, hogy
Az adatok szerint márciusig az eladott csomagolások kevesebb mint 10%-át vitték újrahasznosításra. Időközben azonban egyre többen kezdték el gyűjteni a pillepalackokat, bádogdobozokat és üvegeket az intézményektől vagy azoktól a vásárlóktól, akiknek nincs idejük elvinni a csomagolásokat az automatákhoz, vagy esetleg nem szorulnak rá az „aprópénzre”.
Csak azokat a csomagolásokat fogadja el az automata, amelyeken ez a jel látható
Fotó: Borbély Fanni
A júniusban forgalomba hozott 694 millió csomagolásból 347 millió darabot – azaz durván számolva a felét – hasznosították újra a RetuRO rendszeren keresztül. Ez azt jelenti, hogy 23 000 tonna műanyag-, fém- és üveghulladéktól tehermentesítette a lakosság a környezetet.
Az arány növekedéséhez természetesen nagy mértékben járulnak hozzá azok, akik „sportszerűen” vagy „vadászatszerűen”, folyamatosan gyűjtik az újrahasznosítható anyagokat némi plusz pénzért. Látjuk őket az újrahasznosító gépeknél teli zsákokkal, amelyeket nagy erőfeszítéssel töltöttek meg, és bizony vannak, akik számára ez az egyetlen bevételi forrás.
Fotó: Borbély Fanni
Sepsiszentgyörgy szélén, az egyik nagyáruház által működtetett visszaváltó gépnél majdnem 50 percet kellett várakoznunk, hogy sorra kerüljünk. Ebbe az időtartamba beleilleszkedett az a jó 10 perc is, amennyi az elakadt gépet megjavító alkalmazott érkezését előzte meg.
Sorban állás közben volt időnk megfigyelni, hogy vannak, akik szinte „otthon” érzik magukat a visszaváltó automata környékén: sokkal tájékozottabbak, gyakorlottabbak az átlagos, a gépekhez nem naponta járuló visszaváltóknál. Az automatánál sorban állók közül többen a nevén szólították Tihamért, akiről sejthető volt, hogy „hivatásszerűen” végzi az újrahasznosítást, és napja nagy részét itt tölti.
úgysem veszi el a gép. De készségesen tájékoztatta a sorban állókat arról is, mennyit is kell várni általában a rendszert újraindító alkalmazott érkezésére. „Te Tihamér, mennyit szoktál itt lenni?” – kérdezte az egyik sorban álló.
Hatalmas zsákokkal érkeznek a visszaváltó gépekhez az újrahasznosítók
Fotó: László Ildikó
A visszaváltási rendszer egyik szépséghibája, hogy azok a csomagolások, amelyeket nem fogad el az automata, sokszor ott maradnak szanaszét a bódék közül, hiszen sokan nem cipelik haza magukkal.
A román sajtó gyakran szólaltat meg olyanokat, akik kimondottan az újrahasznosításból próbálnak megélni. Korábban arról is beszéltek riportalanyok, hogy a kirándulóhelyeken gyűjtenek csomagolásokat, az erdő szélén piknikezőkhöz mennek oda, elkérik a kiürülő sörös és üdítős bádogokat. A Pro TV riporterének a minap nyilatkozó nő elmondta, a kukákból szedi össze, a házakból kéri el a pillepalackokat, reggelente öt zsákot szokott vinni az automatákhoz, minden nap ezt csinálja, és naponta 50 lejre tesz szert – ebből veszi meg magának az ennivalót.
A tévé által megszólaltatott újrahasznosítók egyetlen nap alatt akár 200 darab csomagolást is összegyűjtenek.
„Dolgozunk, jobb, ha dolgozunk... és fáradozunk, higgye el, fáradozunk. Van, hogy így összegyűjtök 30 lejt. Ha nem dolgozol, nem kapsz semmit, mi már nem lopunk, belejöttünk ebbe a dologba" – mondta a tévériporter által megszólaltatott férfi.
A RetuRO program kezdete és július 1-je között 200 000 tonna üveg-, műanyag- és fémcsomagolást gyűjtött össze a lakosság újrahasznosításra.
Még mindig akadnak szemetesek, amelyekben visszaváltható csomagolások is landolnak: vannak, akik nem törődnek a visszaváltás lehetőségével
Fotó: Kiss Judit
A romániai polgárok többsége pozitívan értékeli az italos palackok visszaváltását szolgáló rendszert – derült ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet által a News.ro hírportál megrendelésére készített felmérésből július 11-én. A felmérés során rákérdeztek arra is, hogy milyen mértékben használják az italok csomagolásának visszaváltását szolgáló rendszert, amely révén visszakaphatják az italos palackokért kifizetett betétdíjat.
11,4 százalék néha, 13,2 százalék ritkán, 21,5 százalék pedig soha nem váltja vissza a csomagolóanyagokat.

A Reveal Marketing Research felmérésének kedden közzétett adatai szerint a romániaiak 70 százaléka valamennyi SGR-jelzéssel ellátott italcsomagolást visszavált, 19 százalékuk pedig csak egy részét.
Akad egy élelmiszer, mégpedig a vaj, amely jelenleg nemhogy drágulna, de az ára jelentősen csökken Romániában és Európában is.
Idén februárig a személyszállításban használt üzemanyagok és kenőanyagok ára csökkenő tendenciát mutatott az Európai Unióban, márciusban azonban átlagosan 12,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető 2025 harmadik hónapjához képest – közölte az Eurostat.
Már a hétfői nap folyamán éreztette a hatását a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) a kormányválság, és a keddi nyitás sem volt derűlátó, a délelőtti órákban mínuszban állt. Közben a lejt is megviseli a válsághelyzet.
A folyamatosan emelkedő üzemanyag- és műtrágyaárak súlyos kihívások elé állítják a mezőgazdasági termelőket Erdélyben, különösen a kisebb gazdaságokat működtető szilágysági gazdákat.
Romániának folytatnia kell a költségvetési konszolidációt és fokozatosan csökkentenie kell a deficitet, hogy elkerülje a Görögországéhoz hasonló gazdasági válságot – jelentette ki hétfőn Eugen Rădulescu, a BNR kormányzójának tanácsadója.
Folytatódott az üzemanyagárak csökkenése, és hétfő reggelre a közel-keleti konfliktus kitörése előtti szintekhez nagyon közel álltak. A benzin ára 8,07 lej, a gázolajé pedig 8,63 lej literenként a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A romániai drágulások miatt a lakosság egyre óvatosabban bánik a pénzzel, igyekszik takarékoskodni és egyre több kiadását fontolja meg – derült ki egy friss felmérésből.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
1 hozzászólás