„Az, hogy szolgáltatóváltásnál az elõfizetõk megtarthatják a számukat, nagyobb választási szabadságot biztosít számukra, és jelentõs akadályt hárít el a távközlési verseny fejlõdésének útjából. A számhordozhatóság fogékonyabbá teszi a felhasználókat az új piaci ajánlatok iránt, lehetõvé teszi, hogy kiválasszák a számukra legelõnyösebb ajánlatot, így a szolgáltatók közötti versenyt is élénkíti\" – mutatott rá Dan Georgescu, az ANRCTI elnöke. A szám megtartása az elhagyott szolgáltatónak semmibe sem kerül, a szám átvételének költségeit ugyanis a „befogadó\" szolgáltató viseli. Ez utóbbi döntésén múlik, hogy ezen költségek egy részét át kívánja-e hárítani az elõfizetõre. Az ANRCTI ugyanakkor kiköti, amennyiben a befogadó a felhasználót terheli a költségek bizonyos hányadával, a fizetendõ összegnek méltányosnak kell lennie. A számhordozhatósággal kapcsolatos információk megismertetése érdekében a szolgáltatók ügyfélszolgálaton keresztül, honlapjukon vagy írásban ingyenesen tájékoztatják majd az elõfizetõket, és kötelesek a szám átvitelére vonatkozó eljárást ismertetõ tájékoztatókat kihelyezni kirendeltségeikben. Emellett – mivel október 21-ét követõen csupán a szám alapján már nem lehet majd megállapítani, hogy egy elõfizetõ kinek az ügyfele – a szolgáltatóknak informálniuk kell felhasználóikat, hogy az éppen hívott szám hová tartozik, és mekkora a kapcsolási díj összege. Ezen adatokhoz ingyenesen lehet majd hozzájutni az ügyfélszolgálatoknál. Emellett hívás közben jelezniük kell, hogy a fogadó másik hálózat elõfizetõje, továbbá olyan internetes adatbázist kell létrehozniuk, amelybõl az ügyfelek megtudhatják, mely számok vándoroltak át más szolgáltatókhoz. A számhordozhatóság csak a mobiltelefon-szolgáltatók között valósítható meg, vezetékes telefonszámot nem lehet mobilhálózatra átvinni, utóbbiak között azonban minden szám hordozhatóvá válik, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy 3G-s elõfizetésrõl, feltöltõkártyával vagy elõfizetéssel rendelkezõ ügyfélrõl van szó.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.