„Az, hogy szolgáltatóváltásnál az elõfizetõk megtarthatják a számukat, nagyobb választási szabadságot biztosít számukra, és jelentõs akadályt hárít el a távközlési verseny fejlõdésének útjából. A számhordozhatóság fogékonyabbá teszi a felhasználókat az új piaci ajánlatok iránt, lehetõvé teszi, hogy kiválasszák a számukra legelõnyösebb ajánlatot, így a szolgáltatók közötti versenyt is élénkíti\" – mutatott rá Dan Georgescu, az ANRCTI elnöke. A szám megtartása az elhagyott szolgáltatónak semmibe sem kerül, a szám átvételének költségeit ugyanis a „befogadó\" szolgáltató viseli. Ez utóbbi döntésén múlik, hogy ezen költségek egy részét át kívánja-e hárítani az elõfizetõre. Az ANRCTI ugyanakkor kiköti, amennyiben a befogadó a felhasználót terheli a költségek bizonyos hányadával, a fizetendõ összegnek méltányosnak kell lennie. A számhordozhatósággal kapcsolatos információk megismertetése érdekében a szolgáltatók ügyfélszolgálaton keresztül, honlapjukon vagy írásban ingyenesen tájékoztatják majd az elõfizetõket, és kötelesek a szám átvitelére vonatkozó eljárást ismertetõ tájékoztatókat kihelyezni kirendeltségeikben. Emellett – mivel október 21-ét követõen csupán a szám alapján már nem lehet majd megállapítani, hogy egy elõfizetõ kinek az ügyfele – a szolgáltatóknak informálniuk kell felhasználóikat, hogy az éppen hívott szám hová tartozik, és mekkora a kapcsolási díj összege. Ezen adatokhoz ingyenesen lehet majd hozzájutni az ügyfélszolgálatoknál. Emellett hívás közben jelezniük kell, hogy a fogadó másik hálózat elõfizetõje, továbbá olyan internetes adatbázist kell létrehozniuk, amelybõl az ügyfelek megtudhatják, mely számok vándoroltak át más szolgáltatókhoz. A számhordozhatóság csak a mobiltelefon-szolgáltatók között valósítható meg, vezetékes telefonszámot nem lehet mobilhálózatra átvinni, utóbbiak között azonban minden szám hordozhatóvá válik, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy 3G-s elõfizetésrõl, feltöltõkártyával vagy elõfizetéssel rendelkezõ ügyfélrõl van szó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok