Öt ágazatot érint majd a második deficitcsökkentő csomag
Fotó: Orbán Orsolya
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
2025. augusztus 28., 08:232025. augusztus 28., 08:23
2025. augusztus 28., 09:062025. augusztus 28., 09:06
A kormányfő az Antena 3 CNN szerda esti műsorában rámutatott, hogy a közigazgatást, a különnyugdíjakat, az egészségügyet, az állami vállalatokat érintő intézkedéseket, illetve az adóügyi módosításokat öt külön sürgősségi rendeletbe foglalva tervezik elfogadni, parlamenti felelősségvállalással.
a hétvégén és a jövő hét elején a képviselőknek és szenátoroknak lehetőségük lesz módosító javaslatokat benyújtani a tervezetekhez, és a jövő hét végéig lezárul a procedúra. „Nem tudom, hogy lesz-e bizalmatlansági indítvány, majd kiderül” – fogalmazott.
Ha megtámadják a tervezeteket az alkotmánybíróságon, meg kell várni a testület döntését, de a jelenlegi elképzelések szerint október 1-től lépnének életbe az intézkedések – magyarázta.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Arra a felvetésre, hogy információk szerint a legfelsőbb bíróságnak szándékában áll megtámadni az alkotmánybíróságon a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó előírásokat, a kormányfő azt mondta, igyekeznek úgy kidolgozni a tervezetet, hogy az minden törvénynek és korábbi alkotmánybírósági döntésnek eleget tegyen, így szerinte nagy eséllyel átmegy a normakontrollon.
Bolojan ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy
így itt is szükség van hasonló korrekciókra, részben méltányossági okokból, részben a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása érdekében. De ha a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezet elbukik az alkotmánybíróságon, „a jelenlegi kormánynak nem lesz legitimitása arra, hogy kezdeményezze a többi igazságtalanság orvoslását” – idézte az Agerpres Bolojant.
A kormány nem mondott le arról, hogy megtiltsa az állami fizetés és a nyugdíj halmozását, csak elhalasztotta szeptember közepére az intézkedés elfogadását – jelentette ki szerda este a miniszterelnök. Ilie Bolojan az Antena 3 CNN televíziónak nyilatkozva rámutatott, a halasztásra azért volt szükség, mert alaposan meg kell vizsgálni, hogy milyen hatásai lennének az intézkedésnek például az oktatási vagy az egészségügyi ágazatban. A vidéki iskolákban például nagy hiány van fizika szakos tanárokból, sok helyen nyugdíjas pedagógusok tartják meg az órákat. „Ha most jóváhagytuk volna az intézkedést anélkül, hogy alaposan megvizsgáljuk a hatásait minden területen, problémák adódtak volna” – magyarázta. Hozzátette, hasonló a helyzet sok kisvárosi kórházban is, ahol bizonyos szakágakban a munkaerőhiány miatt a nyugdíjas orvosok maradtak állásban. Emellett az alkotmányossági szempontokra is oda kell figyelni, több alkotmánybírósági határozat is született már az állami fizetés és a nyugdíj halmozásával kapcsolatban – szögezte le. Bolojan szerint az intézkedés vagy a következő deficitcsökkentő csomag részét fogja képezni, vagy külön sürgősségi rendeletet fogadnak el róla.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!