
Fotó: Krónika
A megfontolatlan építkezések viszik csődbe a turizmust
A turisztikai szakértők úgy látják, hogy a szállodák java része az új, sokszor megfontolatlan építkezések miatt megy csődbe, a bevételek visszaesése és az adósságok felhalmozódása miatt kénytelenek a tulajdonosok „bezárni a boltot”. Az eladásra kínált szállodák pedig csak ritka esetben találnak új tulajdonosra. A szakemberek vészjóslóan azt vetítik elő, hogy Bulgária hamarosan Spanyolország sorsára juthat, ahol a csődbe ment szállodákat végül az államnak kellett felvásárolnia, valamennyit lebontatták, helyükön pedig parkokat, zöldövezeteket alakítottak ki. A bolgár kormány úgy próbálja megelőzni a problémát, hogy az idei év eleje óta szigorúan szabályozza, hogy egyes vidékeken legtöbb hány szálloda épülhet.
Nem ragadós a bolgár példa?
„A bolgár tapasztalatnak leckeként kell szolgálnia a romániai beruházóknak is, hisz rámutat, hová vezethetnek az ész nélküli építkezések” – nyilatkozta Traian Bădulescu, az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) képviselője. Ám hozzátette: egyelőre nem kell attól tartani, hogy hasonló helyzet alakulhat ki a Fekete-tenger romániai partszakaszán. Ugyanis a turisztikai szakember úgy látja, a bolgárok vesztét főleg az okozta, hogy túlzott mértékben függtek a külföldi turistáktól. Tavaly ugyanis több németországi és ausztriai utazási iroda döntött úgy, hogy nem utaztat többé a bolgár tengerpartra, s az idei visszaesés jórészt ennek tudható be. „Miközben nálunk a turisták 90 százaléka hazai, addig a bolgároknál átlagban a nyaralók 90 százaléka külföldről érkezik” – közölte Bădulescu. Az építési boom okozta csődök kapcsán pedig megjegyezte, nem hiszi, hogy ez a példa érvényes lenne Romániára, mivel itt főként a már meglévő szállodákat renoválták, s kevésbé volt jellemző a fejetlen építkezés.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.