
Fotó: Krónika
A megfontolatlan építkezések viszik csődbe a turizmust
A turisztikai szakértők úgy látják, hogy a szállodák java része az új, sokszor megfontolatlan építkezések miatt megy csődbe, a bevételek visszaesése és az adósságok felhalmozódása miatt kénytelenek a tulajdonosok „bezárni a boltot”. Az eladásra kínált szállodák pedig csak ritka esetben találnak új tulajdonosra. A szakemberek vészjóslóan azt vetítik elő, hogy Bulgária hamarosan Spanyolország sorsára juthat, ahol a csődbe ment szállodákat végül az államnak kellett felvásárolnia, valamennyit lebontatták, helyükön pedig parkokat, zöldövezeteket alakítottak ki. A bolgár kormány úgy próbálja megelőzni a problémát, hogy az idei év eleje óta szigorúan szabályozza, hogy egyes vidékeken legtöbb hány szálloda épülhet.
Nem ragadós a bolgár példa?
„A bolgár tapasztalatnak leckeként kell szolgálnia a romániai beruházóknak is, hisz rámutat, hová vezethetnek az ész nélküli építkezések” – nyilatkozta Traian Bădulescu, az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) képviselője. Ám hozzátette: egyelőre nem kell attól tartani, hogy hasonló helyzet alakulhat ki a Fekete-tenger romániai partszakaszán. Ugyanis a turisztikai szakember úgy látja, a bolgárok vesztét főleg az okozta, hogy túlzott mértékben függtek a külföldi turistáktól. Tavaly ugyanis több németországi és ausztriai utazási iroda döntött úgy, hogy nem utaztat többé a bolgár tengerpartra, s az idei visszaesés jórészt ennek tudható be. „Miközben nálunk a turisták 90 százaléka hazai, addig a bolgároknál átlagban a nyaralók 90 százaléka külföldről érkezik” – közölte Bădulescu. Az építési boom okozta csődök kapcsán pedig megjegyezte, nem hiszi, hogy ez a példa érvényes lenne Romániára, mivel itt főként a már meglévő szállodákat renoválták, s kevésbé volt jellemző a fejetlen építkezés.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.