
Marcel Ciolacu (képünkön rolleren) a kőolajipari társaságok nyerészkedési vágyának tudja be a meredek drágulást
Fotó: Marcel Ciolacu/Facebook
Spekulációnak tulajdonítja az üzemanyagárak gyors növekedését és árkorlátozást szorgalmaz Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
2022. június 20., 13:392022. június 20., 13:39
2022. június 20., 13:412022. június 20., 13:41
A bukaresti képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus hétfőn, pártja vezetőségi ülése után újságírók előtt kifejtette: a válsághelyzeteket kihasználva egyes – egyébként jó nevű, korrekt, törvénytisztelő – cégek jelentős többletbevételre tesznek szert,
„Nem lettek volna ekkora bevételeik, ha nincs a koronavírus-világjárvány, vagy ha nincs energiaválság. Én az üzemanyagárak válságát is spekuláció következményének tartom, és várom, mit mond erről az energiaügyi miniszter. (...) Az állam hatalmas összegeket költött – néha hatékonyan, néha kevésbé – a világjárvány leküzdésére. Normális, hogy elvárjunk egy korlátozott időre szóló erőfeszítést ezektől a cégektől: ez nem igazságtalan és nem inkorrekt egyetlen állam részéről sem” – idézte a PSD elnökét az Agerpres hírügynökség.
Ciolacu szerint a – jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ részvételével alakult – bukaresti nagykoalíciónak meg kell keresnie a legkorrektebb döntéseket, és közbe kell lépnie ott, ahol nyerészkedés történik, mint például az üzemanyagárak esetében. „Nyilvánvaló, hogy egy világos árkorlátozást kell bevezetni, oly módon, hogy minden cégnek megmaradjon egy bizonyos haszonkulcsa. Ez lenne az alapelv, a részletek kidolgozása a szakemberek dolga” – közölte az MTI szerint a pártelnök.
Az országban napról napra nő az elégedetlenség a magas – az év eleje óta másfélszeresére drágult – üzemanyagárak miatt. A közösségi oldalakon az autósok tiltakozó akciókat szerveznek, néhány cseppnyi üzemanyagot tankolva helyenként órákra megbénítják a töltőállomások forgalmát. A román fuvarozók országos szövetsége (FORT) múlt heti közleményében ugyancsak az üzemanyag árának hatósági korlátozását követelte Magyarország és Szlovénia példájára hivatkozva.
Nicolae Ciucă liberális kormányfő a csütörtöki kormányülésen vizsgálatot rendelt el az elmúlt időszakban tapasztalt drasztikus üzemanyagár-emelkedés miatt. A kabinet a múlt héten sürgősségi rendeletet fogadott el a válsághelyzeteket tisztességtelen üzleti előnyszerzésre használó, nyerészkedők megbírságolásáról. A román versenytanács által működtetett árfigyelő honlap szerint hétfőn Bukarestben a legolcsóbb gázolaj 9,19 lej, a legolcsóbb benzin pedig 8,56 lej volt.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!