
Semmi rendkívüli nincs abban az idegenforgalmi szakemberek szerint, hogy az elmúlt időszakban egyre-másra érkeztek a hírek csődbe ment utazási irodákról.
2013. szeptember 03., 16:462013. szeptember 03., 16:46
Szerintük nem beszélhetünk általános jelenségről, az ügynökségek piaca nem került bajba, a legtöbb esetben egyszerűen arról van szó, hogy a szezon végére fizetésképtelenné váltak bizonyos cégek. Annak elkerülése érdekében, hogy a fogyasztó pórul járjon, azt ajánlják, hogy senki se dőljön be a gyanúsan olcsón kínált ajánlatoknak.
Nem trend a csőd
„Amikor egyik-másik ügynökség csődbe megy és elégedetlen turistákat hagy maga mögött, az mindig próbára teszi a turisztikai cégek megbízhatóságát, de ha objektívek akarunk lenni, akkor tudjuk, hogy bármilyen vállalkozás kerülhet pénzügyi krízisbe\" – jelentette ki a Krónika megkeresésére Adrian Bradea, az Utazási Irodák Országos Egyesületének (ANAT) területi vezetője. A szakember ugyanakkor emlékeztetett, az idén nyáron országos viszonylatban mindössze két iroda jelentett fizetésképtelenséget, az ANAT pedig próbálja védeni úgy tagjait, mint azok ügyfeleit.
Amint arról a napokban beszámoltunk, az egyik közülük a nagyváradi Avenara Tours, amelyik összesen mintegy nyolcvan Bihar megyei turistának nem tudta biztosítani a hazaszállítását Bulgáriából, illetve Görögországból, míg a másik a bukaresti Kara Travel, amely bár senkit nem „felejtett\" külföldön, a szolgáltatások egy részét nem fizette ki.
Bizalmatlanságok gerjesztenek
A régóta működő, stabil irodák forgalmát pedig ugyan közvetlenül nem befolyásolják a csődbe ment vállalkozásokról vagy balesetekről szóló beszámolók, ám ahogyan azt Alexandru Lăcătuş, az 1994 óta működő nagyváradi Alegros Tours illetékese kérdésünkre elmagyarázta: „ilyenkor a kliensek általában bizalmatlanná válnak, sokkal több kérdést tesznek fel.\" Ő maga azt szokta tanácsolni a vásárlóknak, hogy legyenek óvatosak a túl olcsónak tűnő ajánlatokkal, mert bár mindenki a lehető legelőnyösebb áron szeretne nyaralni, érdemes összehasonlítani a különböző irodák kínálatait, mivel azonos szolgáltatás esetén nem lehetnek túl nagyok a különbségek.
„Tíz-tizenöt eurónál nagyobb eltérés már gyanús lehet\" – véli a szakember. Elmondása szerint az ügynökségeket inkább az érinti hátrányosan, amikor elégedetlen turisták nyilatkozatai látnak napvilágot, hiszen olyankor nem szokták nevesíteni az irodákat. A nyaralók panaszai pedig gyakran abból adódnak, hogy utazás előtt nem tájékozódtak alaposan, vagy éppen a szolgáltató dicsérte túl ajánlatát.
„Tisztában kell lenni az ár-minőség aránnyal, mert nyilvánvaló, hogy száz euróért nem lehet elvárni all inclusive törökországi luxusüdülést. Ingyen semmit sem adnak, ha valami túl szép, hogy igaz legyen, az általában nem is válik be\" – figyelmeztetett Lăcătuş. A gazdasági helyzet viszont nekik sem kedvez, különösen, hogy eltűnőben van az a középosztály, ami eddig ajánlataik legfőbb fogyasztója volt.
Törvénymódosításra várva
„Szezon végén mennek csődbe az utazási irodák, ez a világon mindenhol előfordul a kapitalista rendszerben\" – mutatott rá ugyanakkor érdeklődésünkre László Endre székelyföldi vállalkozó, az ANAT regionális elnöke. A sepsiszentgyörgyi Transilvania Tourist Service (TTS) utazási iroda ügyvezetője azonban egyúttal arra is rámutatott, hogy Romániában más a fizetésképtelenné válás a háttere, és másként élik meg a gazdaság szereplői, mint másutt. Mint ecsetelte, az idegenforgalomban a szezonvégi csőd előfordul, hiszen ha egy utazási iroda túlvállalja magát, görgeti maga előtt az adósságot, a szezon végére kénytelen csődöt jelenti.
Az ügynökségeknek ugyanis a helyfoglaló rendszerben saját szobáik vannak a szállodákban, bérelt repülőgépet működtetnek, ezeket mind előre ki kell fizetniük a szolgáltatóknak, s amennyiben az iroda mégsem tudja a szezon végéig a helyeit értékesíteni, a pénzét nem kapja vissza. A rendszer úgy működik, hogy az első turisták befizetik az előleget, aztán jön a második, majd a harmadik csoport, tehát az iroda számláján egy ideig folyamatosan van pénz, ám szeptemberben véget ér a szezon, leállnak a charter- járatok, azontúl már nem fizet be senki, ám az iroda kénytelen kifizetni vállalásait.
„Az a vállalkozás, amelyik nem tartja a kinnlevőségek és a bejövő összegek közötti egyensúlyt, a szezon végén kénytelen csődöt jelenteni\" – összegezte a szakember. László Endre szerint ugyanakkor, ha egy utazási irodának megingott a gazdasági helyzete, rögtön észre kell venni, és orvosolni kell, nem szabad az adósságokat görgetni előre.
A szakember kérdésünkre felidézte, hogy két évvel ezelőtt volt a romániai idegenforgalom történetében a legnagyobb csőd, amikor a Premium Holidays ment tönkre, sok kisebb irodát rántva magával. Akkor erőteljesen megmutatkozott a törvénykezés hiányossága, miszerint a biztosító nem fizet, ha az iroda másik ügynökség ajánlatát értékesíti, tehát a viszonteladót a törvény kötelezi, hogy saját forrásaiból oldja meg a turista kiutaztatását, vagy adja vissza a pénzét. Ez pedig a kisebb vállalkozásokat sodorja hátrányos helyzetbe.
Másrészt – hívta fel a figyelmet László Endre – az utazásszervező irodáknak 50 ezer euró értékben kell biztosítást kötniük, ha a bukás ennél nagyobb, ezen felül a biztosító már nem téríti meg a kárt az utasoknak. „Az ANAT már két évvel ezelőtt javasolta a törvény módosítását. A javaslat a parlament előtt van, de még nem fogadták el\" – tudtuk meg az idegenforgalmi vállalkozótól.
Nem volt rossz idény
Tulajdonképpen semmi váratlan nincs abban, hogy több utazási iroda csődöt jelentett, az minden évben meg szokott történni, és általában augusztusban jelentik be a fizetésképtelenséget a cégek – értékelt hasonlóképpen a Krónika kérdésére Janka Katalin. A kolozsvári Boomerang Services utazási iroda vezetője szintén annak tudja be a csődöket, hogy általában ilyenkor állnak le a foglalások, a tavasszal már lefoglalt őszi szeptemberi, októberi utazások kifizetése viszont még nem történik meg. Szerinte azonban egyelőre korai megmondani, hogy a piacra milyen hatással lehetnek az eddigi csődjelentések, sőt – úgy véli – várhatóan további fizetésképtelenségek bejelentésére is számíthatunk.
Janka Katalin ugyanakkor kérdésünkre elmondta: az idei szezon kiértékelés még hátra azonban Kolozsváron és vonzáskörzetében – azaz gyakorlatilag Erdélyben – nőtt a kereslet, a kínálat pedig enyhén bővült. Az idén pluszban indított egy-két járat is teljesen megtelt, gyakorlatilag október közepéig nincs szabad hely.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!