
Fotó: Presidency.ro
A jelenlegi helyzet indokolttá teszi, hogy Románia új stratégiai célokat tűzzön maga elé: egyrészt a bruttó hazai össztermék 2 százalékáról 2,5 százalékára növelje a védelemre fordított összeget, másrészt energetikailag függetlenítse magát, elsősorban a megújuló energiaforrások és a polgári atomenergia révén – jelentette ki kedden Klaus Iohannis.
2022. március 01., 16:232022. március 01., 16:23
2022. március 01., 17:122022. március 01., 17:12
Az államfő a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) keddi ülése után kijelentette, az Ukrajna elleni orosz katonai támadás végkimenetelétől függetlenül a háború győztese az ukrán nép.
Hangsúlyozta, hogy az orosz agresszió példátlan egységet és szolidaritást váltott ki a demokratikus világban, és bebizonyította, hogy a NATO-tagok képesek közösen reagálni és szilárdan kiállni a olyan agresszorral szemben, aki a globális biztonságot fenyegeti – írja az Agerpres.
„Ugyanakkor az Európai Unió ismét megmutatta, hogy egy nagy családot alkot, hogy együtt erősebbek vagyunk, és még a legsötétebb pillanatokban is képesek vagyunk megoldásokat találni” – tette hozzá Iohannis.
Iohannis azt is bejelentette, a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén két stratégiai célkitűzést fogalmaztak meg: az egyik, hogy
A két célkitűzés gyakorlatba ültetéséhez politikai döntésre és az illetékes intézmények konkrét lépéseire van szükség – szögezte le az államfő.
Az államfő arról is beszélt, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) a NATO keleti szárnyának megerősítésére irányuló erőfeszítések fokozásáról döntött. A testület ülését követő sajtónyilatkozatában Klaus Iohannis elmondta,
Beszélt arról is, hogy Romániának támogatnia kell az ukrajnai menekülthullám növekedésével és más nehézségekkel küszködő Moldovai Köztársaságot.

Az energiaellátás biztonsága rendkívül komoly kihívásokkal nézett szembe már eddig is Európában, és a helyzetet az ukrajnai háború tovább súlyosbíthatja – jelentette ki kedden Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!