Szijjártó: a problémás energiaellátás nem magyar ügy, hanem nagyon súlyos európai kihívás
Fotó: Facebook/Romgaz
Az energiaellátás biztonsága rendkívül komoly kihívásokkal nézett szembe már eddig is Európában, és a helyzetet az ukrajnai háború tovább súlyosbíthatja – jelentette ki kedden Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter.
2022. március 01., 15:152022. március 01., 15:15
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a budapesti Rezsi Konferencián hangsúlyozta, hogy a kormány szeretné, ha minél előbb béke lenne, egyúttal pedig mindent megtesz azért, hogy az ország biztonságban legyen, és ne sodródjon bele a háborús konfliktusba.
Kiemelte, hogy a közvetlen szörnyűségeken túl is komoly kihívásokat jelent a helyzet, ilyen egyebek mellett az energiaellátás kérdése is. Aláhúzta, hogy ha nincsenek energiahordozók, akkor nincs fűtés, akkor nem működik a gazdaság, és veszélybe kerülnek a munkahelyek. Ez pedig szavai szerint
Rámutatott, hogy Európa a gázfogyasztásának több mint 80 százalékát importból fedezi, amelynek a fele Oroszországból érkezik, ráadásul a kontinens gáztározóinak feltöltöttségi szintje nem éri el a 30 százalékot, miközben a gáz ára jelenleg hatszorosa a másfél évvel ezelőttinek.
Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy az Európai Unió eddig nem rendelt el olyan szankciókat, amelyek potenciálisan veszélybe sodornák az energiaellátást.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy
És úgy fogalmazott, hogy „vannak notórius hazudozók nemcsak a magyar, hanem az európai politikában is, és az egyiket Donald Tusknak hívják”, aki előző héten azt állította, hogy Magyarország megvétózta Oroszország kizárását a SWIFT-rendszerből, ami nem igaz.
„Az Oroszország által indított katonai műveleteket elítéljük, Ukrajna mellett kifejezzük a szolidaritásunkat, kiállunk Ukrajna területi intergritása és szuverenitása mellett, és az európai egység fenntartását kulcskérdésnek tartjuk” – jelentette ki.
Hangsúlyozta továbbá: lett volna lehetőség arra, hogy Európa sokkal biztonságosabb energiaellátási térképet állítson fel, azonban elmaradt számos infrastruktúra-beruházás, nem nyitottak új forrásokat.
Ehhez szerinte infrastruktúra-fejlesztésekre van szükség Közép-Európában és Délkelet-Európában, hogy lehetségessé váljon új források bevonása, illetve növelni kell a megújuló energiaforrások arányát.
Kijelentette, hogy a helyzet biztató, miután Magyarország a házi feladata jelentős részét már elvégezte. Erre példaként hozta fel, hogy a hétből hat szomszédos állammal gázösszeköttetés jött létre, és hamarosan minddel meglesz a magas feszültségű áramvezetékek összekötése is.
Emellett a kormány hozzájárult a horvátországi LNG-terminál létrejöttéhez, és előrehaladott tárgyalásokat folytat Azerbajdzsánnal újabb források bevonásáról.
Beszélt végül a napenergia-beruházások felgyorsításáról is, ami ráadásul a klímavédelmi célok elérését is nagyban segíti.
„Azt tudom ígérni, hogy ahogy minden egyes kihívás során eddig is, most is a magyar emberek és Magyarország biztonságának megőrzése lesz az első számú feladatunk, és most is sikerrel fogunk járni” – fogalmazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön aláírta azt a megállapodást, amely előremozdítja a vitatott települési terjeszkedési tervet, amely átszeli a palesztinok által államukhoz igényelt területeket.
Több NATO-tagállam is csapatokat, tüzérséget és légvédelmi rendszereket küld a keleti szárny védelmére, miután Lengyelország szerint Oroszország példátlan módon drónokkal sértette meg a légterét.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön a „baloldali radikálisokat” bírálta Charlie Kirk politikai aktivista meggyilkolása után, de arra buzdította támogatóit, hogy kövessék a békés utat.
Románia elítéli a szerdai lengyelországi orosz légtérsértést, ezt pedig az orosz nagykövettel is közölték, miután berendelték a külügyminisztériumba – tudatta a külügyi tárca.
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Nagy erőkkel keresi a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda. Az FBI megtalálta a gyilkos fegyvert, és egy egyetemista korú támadót keresnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!