2009. április 17., 10:392009. április 17., 10:39
| A kormány célkitűzése az, hogy beruházások révén finanszírozza a költségvetési hiányt a majdnem 20 milliárd euró értékű külföldi hitelkeretből – jelentette ki csütörtökön Emil Boc. A kormányfő kifejezte reményét, hogy a gazdaság nem kényszeríti kabinetjét a fizetések és nyugdíjak fedezésére az Európai Bizottság és nemzetközi bankok által biztosított keretből. Boc nyilatkozata azt követően hangzott el, hogy Traian Băsescu államfő kijelentette: rendkívüli módon Románia az alacsony közalkalmazotti bérek és nyugdíjak kifizetéséhez is felhasználhatja a rendelkezésére álló keret kisebbik részét, ha a gazdasági válság tovább mélyül. Basescu leszögezte, hogy az IMF által biztosított 12,9 milliárd euró a Román Nemzeti Bankhoz kerül, a kormány pedig csak 6 milliárd euró fölött rendelkezik. Bálint Eszter |
Mint kifejtette, a kormány azt tervezi, hogy a szociális jutattások egy részét függetleníti a minimálbértől, így a munkaerő-piacra most belépő friss végzősöket már nem minimálbér alapján kiszámított fizetéssel alkalmazzák majd. A munkanélküli segély összege ugyanakkor továbbra is a minimélbértől függ majd: a juttatás a jövőben is a minimális illetmény 75 százaléka lesz.
A 2002/76-os törvény értelmében azok a munkaadók, akik meghatározatlan időre alkalmaznak frissen végzett munkavállalókat, 12 hónapra felmentést kapnak a munkanélkülisegély-alapba való befizetés kötelezettsége alól, és havonta megkapják egy bruttó minimálbér összegét a bérköltségeik fedezésére azon alkalmazottak esetében, akik gimnáziumi vagy szakközépiskolai diplomával rendelkeznek.
Amennyiben a munkavállaló főiskolai végzettséggel rendelkezik, az összeg 1,2 minimálbért tesz ki, egyetemi diploma esetén pedig 1,5-öt. Marian Sârbu szerint az új intézkedések nyomán könnyebbé válik a minimálbér emelése is.
A kezdeményezés ugyanakkor nem talált kedvező fogadtatásra a munkaadói oldalon. Marian Miluţ, a Munkáltatók országos Szövetségének elnöke szerint a minimálbér emelése negatív következményekkel járna a gazdaságra nézve. Marian Miluţ szerint a kormány által nyárra tervezett intézkedés többletterheket róna a magánszektorra, és növelné az adókat, ezért legalább őszig el kell halasztani a bevezetését.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.