Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A romániai háztartások felét érinti az energiaszegénység, azaz nem tudják megfelelő színvonalon kielégíteni energiaszükségleteiket, vagy magas energiaszámlák nehezítik meg a mindennapjaikat. A vidéki településeken ez az arány a háromnegyedhez van közelebb – derül ki a Romániai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont (ORSE) adataiból.
2023. december 17., 10:212023. december 17., 10:21
2023. december 17., 14:552023. december 17., 14:55
A romániai háztartások 37,3 százaléka számára az energia túl drágává vált, 2022-ben meghaladta a napi fogyasztási kosár 10 százalékát, miközben 2019-ben még csak 27,4 százalék volt ebben a helyzetben – irányítja rá a figyelmet a szomorú valóságra a Wall-street.ro gazdasági portál által idézett elemzés. Amely szerint
A világjárvány előtt arányuk annyira visszaesett, hogy minden tíz háztartásból alig egy tartozott ebbe a kategóriába, vagyis számuk csaknem megkétszereződött. A szélsőséges tüzelőanyag-szegénységben élő háztartások mintegy 75 százaléka vidéken él. A középosztály is egyre inkább érintett.
Egy másik kérdés, amelyet felvet az elemzés, az energiahatékonyság: a romániai háztartások 21,7 százaléka fogyaszt a szokásosnál (az országos medián a fogyasztási szokások vonatkozásában) több energiát. Ezek általában olyan háztartások, amelyeknek nagy a hőveszteségük, így többet költenek fűtésre, mint kellene.
Ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy Romániában majdnem minden nyolcadik otthon (13,1 százalék) komoly problémákkal küzd. Ezek közé tartozik a falak, a padló, az ablakkeretek károsodása, a nedvesség és a falakon keresztül történő szivárgás. A vidéki településeken a helyzet rosszabb, mint városi környezetben.
Az energiaszegénység ma már nem csak azokról szól, akik télen nem tudnak kellemes hőmérsékletet biztosítani otthonukban, hanem azokról is, akik a nyári melegtől szenvednek. A hőhullámok pedig felerősíthetik a nyári energiaszegénységet.
Felmerül a kérdés, hogy ölthet ekkora méreteket az energiaszegénység, amikor a román kormány az energiaválság begyűrűzése nyomán árplafont vezetett be, amelynek az állami költségvetésre gyakorolt hatása meghaladta a 22 milliárd lejt.
– állítják a Romániai Energiaszegénységi Megfigyelőközpont szakértői, aki szerint ezeket olyan integrált és koherens politikákkal kellene kiegészíteni, amelyek az energiaszegénység strukturális okait célozzák.
Úgy vélik, ehhez a vidéki környezetet megcélzó politikákra, a lakások felújítására és energiahatékonyságának növelésére irányuló, valamint az energiaforrások diverzifikálására és mindenekelőtt a megújuló kapacitások növelésére irányuló programokra lenne szükség. Szükség van továbbá a helyi közösségekkel folytatott párbeszédre, hogy a megoldásokat az egyes települések sajátos igényeihez igazítsák – vonja le a következtetést az elemzés.
Az Európai Bizottság nemrégiben hozta nyilvánosságra az Energiaunió helyzetéről szóló éves jelentését, amely arra a szomorú tényre irányította rá a figyelmet, hogy
A Vg.hu által idézett jelentés szerint az Európai Unióban átlagosan a polgárok 9,3 százalékának okoz nehézséget otthona megfelelő mértékű felfűtése. A dokumentum szerint Németországban az energiaszegénység mértéke jelenleg 6,6 százalék, Franciaországban 10,9 százalék, Romániában pedig 15,2 százalék. Eközben Magyarországon azok aránya, akik nem tudják megfelelően felfűteni az otthonukat csupán 4,7 százalék, amit a rezsicsökkentéssel magyaráznak.
Németország gáztárolói jobban feltöltöttek, mint 2022 nyarán, ennek ellenére a német Szövetségi Hálózati Ügynökség a téli energiaellátást érintő esetleges kockázatokra figyelmeztet, és ismét takarékosságra inti a lakosságot.
Románia közel 1,4 milliárd eurót kap energiafüggetlenséggel és energiaszegénységgel kapcsolatos beruházásokra a REpowerEU-terv keretében – közölte kedden Adrian Câciu pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén októberben a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 5,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint szeptemberben – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Adóhatóság (ANAF) egy online felület elindítására készül, amely a lefoglalt áruk átlátható értékesítését szolgálja – jelentette be az intézmény vezetője, Adrian Nicușor Nica.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2025 októberében 11 786 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 27-tel többnek, mint előző hónapban.
A mesterséges intelligencia segítségével „bármilyen szemét” eladható a közösségi médiában – jelentette ki Adrian Asoltanie pénzügyi tanácsadó, aki a befektetési csalások veszélyére hívja fel a figyelmet.
A karácsonyi ajándékokra szánt családi költségvetés csökkent Romániában az áremelkedések miatt.
Idén január elejétől október végéig 46 917 vállalkozás szűnt meg Romániában, 32,4 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által közzétett adatokból.
Az év első tíz hónapjában 11 969 személy vett részt a munkaerő-elhelyező ügynökség (ANOFM) felnőttképzési programjaiban.
Az idei év első tíz hónapjában több mint 31 600 építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, 4,1 százalékkal többet, mint 2024 azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az uniós országokból érkező valamennyi sertéshússzállítmány ellenőrzését kéri Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól (ANSVSA) az afrikai sertéspestis veszélye miatt.
Az az elvi döntés született a koalícióban, hogy minden kivételt törölnek az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezetből, leszámítva a vonatkozó alkotmánybírósági döntésekben megjelölteket Ilie Bolojan szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!