Nem sok marad. Hiába nőnek látványosan a fizetések, ha ezzel egy időben az árak is egyre magasabbak.
Fotó: Barabás Ákos
Úgy tűnik, hiába nő látványosan az átlagfizetés: a romániai háztartások bevételeinek csaknem 90 százaléka el is megy a folyó kiadásokra. Befektetésre, megtakarításra nemigen jut.
2019. április 08., 19:592019. április 08., 19:59
2019. április 08., 20:022019. április 08., 20:02
Februárban 13,6 százalékkal nőttek az infláció figyelembevételével számolt reálbérek Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által tegnap nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az év második hónapjában a nettó átlagbér 17,9 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év februárjában.
A legnagyobb keresetek változatlanul az információtechnológiai ágazatban voltak, ahol a nettó átlagjövedelem elérte a 6683 lejt, a legkevesebbet pedig a készruhagyártásban dolgozók vihették haza, az ágazati nettó átlagbér értéke 1728 lej volt. Eddig rendszerint a vendéglátóipar volt az utolsó helyen – a változás valószínűleg annak is betudható, hogy a munkaerő exodusa miatt egyre nagyobb munkaerőhiány jellemzi a vendéglátóipart, ami felfelé tornássza a fizetéseket.
Hiába nőnek azonban látványosan a fizetések, ha ezzel egy időben az árak is egyre magasabbak. Mint az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb, pénteken nyilvánosságra hozott és a tavalyi év utolsó negyedére vonatkozó adatsoraiból kiderül:
A tavalyi év utolsó negyedében havi 4608 lej volt a háztartások bevétele, ami egy főre 1772 lejt jelent, a kiadások 3981 lejre rúgtak, ez 1531 lej/fő.
A pénzbeni jövedelmek különben 4243 lejt tettek ki, ami fejenként 1632 lej, a természetbeni haszon pedig 365 lej volt háztartásonként, ami 140 lej/fő.
17,9 százalékkal a szociális juttatások következnek. A mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek eközben 1,6 százalékot tesznek ki, a nem mezőgazdasági jellegű egyéni munka 2,1 százalékot, a különböző javak értékesítése pedig 1,2 százalékot. Jelentős szelet jut a természetbeni bevételeknek is, 7,9 százalékos részesedése van a teljes összegben – itt a fő tényező 6,4 százalékkal a saját fogyasztásra megtermelt élelmiszerek ellenértéke.
A kiadások legnagyobb része, vagyis 55 százaléka élelmiszerekre, nem élelmiszer jellegű termékekre, szolgáltatásokra, valamint adókra, illetékekre (32,4 százalék) ment el, majd a háztartáshoz kapcsolódó kiadások, mint az állatok étele, a gazdaságban dolgozók kifizetése, az állatorvosi szolgáltatások stb. következtek.
A befektetéseknek, mint a lakásvásárlás vagy -építés, a telekvásárlás, mezőgazdasági gépek beszerzése, részvényvásárlás stb., továbbra is igen elenyésző aránya van, a lakossági kiadások alig 0,3 százaléka ment erre a célra.
Amint arról korábban írtunk, a bukaresti kormány az idén is tervez béremeléseket a közszférában, a nyugdíjak pedig a tervek szerint szeptembertől 10 százalékkal nőnek. Az idei év második hónapjában is folytatódtak azonban a drágulások:
A Román Nemzeti Bank (BNR) februárban enyhén emelte az idei inflációs előrejelzését. Becslése szerint a fogyasztói árindex-növekedés 3 százalék lesz 2019-ben a korábban közölt 2,9 százalék helyett. Jövő évre 3,1 százalékos inflációval számolnak, miután korábban 3,2 százalék fogyasztói áremelkedést valószínűsítettek. Az alapkamat jelenleg 2,50 százalék, és elemzők arra számítanak, hogy akár egész évben változatlan maradhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!