Nem sok marad. Hiába nőnek látványosan a fizetések, ha ezzel egy időben az árak is egyre magasabbak.
Fotó: Barabás Ákos
Úgy tűnik, hiába nő látványosan az átlagfizetés: a romániai háztartások bevételeinek csaknem 90 százaléka el is megy a folyó kiadásokra. Befektetésre, megtakarításra nemigen jut.
2019. április 08., 19:592019. április 08., 19:59
2019. április 08., 20:022019. április 08., 20:02
Februárban 13,6 százalékkal nőttek az infláció figyelembevételével számolt reálbérek Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által tegnap nyilvánosságra hozott adatsorokból. Az év második hónapjában a nettó átlagbér 17,9 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év februárjában.
A legnagyobb keresetek változatlanul az információtechnológiai ágazatban voltak, ahol a nettó átlagjövedelem elérte a 6683 lejt, a legkevesebbet pedig a készruhagyártásban dolgozók vihették haza, az ágazati nettó átlagbér értéke 1728 lej volt. Eddig rendszerint a vendéglátóipar volt az utolsó helyen – a változás valószínűleg annak is betudható, hogy a munkaerő exodusa miatt egyre nagyobb munkaerőhiány jellemzi a vendéglátóipart, ami felfelé tornássza a fizetéseket.
Hiába nőnek azonban látványosan a fizetések, ha ezzel egy időben az árak is egyre magasabbak. Mint az Országos Statisztikai Intézet legfrissebb, pénteken nyilvánosságra hozott és a tavalyi év utolsó negyedére vonatkozó adatsoraiból kiderül:
A tavalyi év utolsó negyedében havi 4608 lej volt a háztartások bevétele, ami egy főre 1772 lejt jelent, a kiadások 3981 lejre rúgtak, ez 1531 lej/fő.
A pénzbeni jövedelmek különben 4243 lejt tettek ki, ami fejenként 1632 lej, a természetbeni haszon pedig 365 lej volt háztartásonként, ami 140 lej/fő.
17,9 százalékkal a szociális juttatások következnek. A mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek eközben 1,6 százalékot tesznek ki, a nem mezőgazdasági jellegű egyéni munka 2,1 százalékot, a különböző javak értékesítése pedig 1,2 százalékot. Jelentős szelet jut a természetbeni bevételeknek is, 7,9 százalékos részesedése van a teljes összegben – itt a fő tényező 6,4 százalékkal a saját fogyasztásra megtermelt élelmiszerek ellenértéke.
A kiadások legnagyobb része, vagyis 55 százaléka élelmiszerekre, nem élelmiszer jellegű termékekre, szolgáltatásokra, valamint adókra, illetékekre (32,4 százalék) ment el, majd a háztartáshoz kapcsolódó kiadások, mint az állatok étele, a gazdaságban dolgozók kifizetése, az állatorvosi szolgáltatások stb. következtek.
A befektetéseknek, mint a lakásvásárlás vagy -építés, a telekvásárlás, mezőgazdasági gépek beszerzése, részvényvásárlás stb., továbbra is igen elenyésző aránya van, a lakossági kiadások alig 0,3 százaléka ment erre a célra.
Amint arról korábban írtunk, a bukaresti kormány az idén is tervez béremeléseket a közszférában, a nyugdíjak pedig a tervek szerint szeptembertől 10 százalékkal nőnek. Az idei év második hónapjában is folytatódtak azonban a drágulások:
A Román Nemzeti Bank (BNR) februárban enyhén emelte az idei inflációs előrejelzését. Becslése szerint a fogyasztói árindex-növekedés 3 százalék lesz 2019-ben a korábban közölt 2,9 százalék helyett. Jövő évre 3,1 százalékos inflációval számolnak, miután korábban 3,2 százalék fogyasztói áremelkedést valószínűsítettek. Az alapkamat jelenleg 2,50 százalék, és elemzők arra számítanak, hogy akár egész évben változatlan maradhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!