Fotó: Agerpres
Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter közölte, az idei első hat hónapban várhatóan 8 százalékkal erősödött a gazdaság, ami lehetőséget teremtett a minimálbér két szakaszban történő emelésére.
Ezentúl az átlagbérhez viszonyítanak
A hétvégi megállapodás azonban több, eddig nem említett kitételt is tartalmaz. Amint a kormányfő tájékoztatott, ezentúl a kabinet által garantált minimálbért nem a minimális fogyasztói kosárhoz fogják viszonyítani, hanem az országos átlagbérhez. Így – hangsúlyozta Călin Popescu- Tăriceanu – 2014-re, amikor Románia várhatóan csatlakozik az euróövezethez, a minimálbér értéke megfelel majd az európai szociális chartában rögzítetteknek, azaz kiteszi az átlagbér 50 százalékát. Jelen pillanatban a kormány által biztosított legkisebb fizetés alig 31 százaléka az átlagfizetésnek. A miniszterelnök különben azzal indokolta a kormány minimálbér-emelésre irányuló döntését, hogy egy versenyképes gazdaság nem építkezhet alacsony bérekre, a kis fizetések ugyanis a harmadik világ jellemvonásai.
A szakszervezetek és a kormány által aláírt dokumentum továbbá azt is előirányozza, hogy évente két alkalommal kell fizetési prognózist készíteni, az ötödik és a tizedik hónapban, ennek az előrejelzésnek pedig valamennyi alkalommal tartalmaznia kell a gazdasági mutatók alakulását. Amennyiben ez utóbbiak alakulása erre lehetőséget nyújt, akkor 2010 után a minimálbér évente 130 lejjel nő majd. Így 2014-ben az állam által garantált legalacsonyabb fizetés 1325 lej lenne.
Mindenki elégedett
A közösen kidolgozott megoldás pedig úgy tűnik, valamennyi érintett felet kielégíti. A munkáltatói szövetségek „előrelépésként” értékelték a megállapodást, s úgy gondolják, hogy a megállapodás révén megszűnik a minimálbér emelésére vonatkozó nyomás, míg a szakszervezeti vezetők szerint a dokumentumban rögzítettek biztosítani fogják a társadalmi kohéziót a jobban és kevésbé jól kereső alkalmazottak között.
Mint arról beszámoltunk, a kormány azt követően döntött a minimálbér emeléséről, hogy a szakszervezetek két héten keresztül országszerte megmozdulásokat szerveztek a döntés kikényszerítése végett. Az érdekvédelmi szervezetek arra a tavaly december 11-én aláírt megállapodásra hivatkoztak, amely leszögezte: 2008-tól egységes lesz a minimálbér, annak összege az év első felében 500 lej lesz, majd – amennyiben ezt a gazdasági mutatók lehetővé teszik – a második félévtől 540 lejre növekszik. A kabinet ugyanakkor kezdetben ódzkodott a béremeléstől. Varujan Vosganian szerint a termelékenység nem növekedett kellőképpen az év első felében, ráadásul az infláció is a vártnál kedvezőtlenebbül alakult, így félő, hogy az esetleges béremelés tovább gerjesztheti a pénzromlást. A szakszervezetek nagyobb szabású tiltakozó megmozdulások megtartására vonatkozó fenyegetései nyomán végül a kormány beadta a derekát, rámutatva: az utólagos elemzések alapján a gazdasági helyzet lehetővé teszi a minimálbér növelését, anélkül, hogy ennek káros hatásai mutatkoznának. Korábban a kormány azt tervezte, hogy júliustól emeli a minimálbért, feltéve, ha megfelelőek lesznek a gazdasági feltételek. Július elején azonban azt közölték kormányzati illetékesek, hogy túl magas az infláció ahhoz, hogy emeljék a legalacsonyabb bér összegét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok