A napokban valamelyest csökkent az üzemanyagok ára a romániai benzinkutaknál, de kelet-európai viszonylatban így is a legdrágább
Fotó: Borbély Fanni
Kelet-Közép-Európa egyik legdrágább országa lett Románia az üzemanyagárak tekintetében: a benzin literenkénti átlagára tíz lej körül mozog, a gázolajé pedig már a tizenegy lejt is meghaladja. Miközben a környező országok többségében lényegesen olcsóbban tankolhatnak az autósok, a romániai árakat nemcsak a kőolaj világpiaci drágulása, hanem a magas jövedéki adók, a jelentős importfüggőség és a finomítói kapacitások csökkenése is felfelé hajtja. Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselővel annak jártunk utána, miért került Románia kelet-európai viszonylatban is kedvezőtlen helyzetbe, és milyen eszközökkel fékezhetné meg a kormány az üzemanyagok további drágulását.
2026. november 11., 08:012026. november 11., 08:01
Az Európai Bizottság legfrissebb üzemanyagár-jelentése szerint Romániában a 95-ös benzin literenkénti átlagára 1,881 euró, a gázolajé pedig 2,071 euró volt november elején. Ez hozzávetőlegesen 10,05, illetve 11,07 lejes literenkénti árat jelent. A kimutatás alapján Romániában drágább a benzin, mint Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban, Bulgáriában, sőt Ausztriában is. A gázolaj esetében szintén megelőzzük a kelet-európai térség legtöbb országát, bár Ausztriában és a balti államok egy részében hasonlóak, vagy magasabbak az árak.
A különbségek különösen a bolgár és a lengyel árakkal összehasonlítva szembetűnőek. Bulgáriában a benzin átlagosan 1,60 euróba, Lengyelországban mindössze 1,45 euróba került literenként.
Az Európai Bizottság adatsora szerint Romániában augusztus elején még 9,39 lej körül alakult a benzin literenkénti átlagára, szeptember végére azonban átlépte a tíz lejt. A gázolaj ára ugyanezen időszakban 10,55 lejről szeptemberben 11 lej fölé is emelkedett. Bár októberben kisebb áringadozások következtek, a november eleji adatok ismét a dízel drágulását mutatják.
Miklós Zoltán közgazdász szerint a romániai üzemanyagárak alakulását nem lehet kizárólag a kőolaj világpiaci árával magyarázni. Az árképzésben meghatározó szerepet játszik az állami adópolitika, a finomítók működése, az importfüggőség, a szállítási költség és az árfolyamkockázat is. A térség országai lényegében ugyanazon a nemzetközi piacon szerzik be a nyersolajat, az autósok által fizetett árak között mégis jelentős eltérések alakultak ki.
Az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője úgy véli, a romániai árkülönbség egyik legfontosabb magyarázata a jövedéki adó magas szintje.
A gázolaj literenkénti árában jelenleg mintegy 2,10 lej jövedéki adó és 1,89 lej áfa található.
Ez összesen négy lej, vagyis a dízel fogyasztói árának 36,7 százaléka.
A benzin esetében még magasabb a teljes adóteher, mivel annak jövedéki adója meghaladja a három lejt literenként, ami kelet-európai viszonylatban a legmagasabb.
A bukaresti képviselőház költségvetési, pénzügyi és bankügyi bizottságának alelnöke szerint téves lenne az üzemanyagok magas árát elsősorban a romániai, 21 százalékos áfával magyarázni. Magyarországon 27, Lengyelországban és Szlovákiában 23, Bulgáriában pedig 20 százalékos az általános forgalmi adó. A különbség tehát nem elsősorban az áfakulcsban, hanem a jövedéki adóban keresendő.
Mint felidézte, a Marcel Ciolacu vezette kormány idején, 2024-ben a GDP 9,3 százalékára emelkedett a költségvetési hiány. A tényleges pénzügyi nyomás azonban ennél is nagyobb volt, hiszen a 2024 szeptemberében végrehajtott nyugdíj-újraszámítás többletkiadásai abban az évben mindössze négy hónapig terhelték a költségvetést, a következő esztendőben viszont már egész évben jelentkeztek.
Miklós Zoltán szerint a korábbi kormányok olyan költekezési pályára állították az országot, amelyet a meglévő bevételekből már nem lehetett fenntartani. A költségvetési hiány csökkentése érdekében a kormány kénytelen volt növelni az adóbevételeket, miközben számos kiadást befagyasztott.
A megszorító intézkedések között szerepelt az áfa és az osztalékadó emelése, a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjpont befagyasztása, valamint a különböző termékeket terhelő jövedéki adók növelése. Ez utóbbi nemcsak az üzemanyagokat, hanem a dohánytermékeket és a szeszes italokat is érintette.
A döntések hátterében az is meghúzódott, hogy Romániának el kellett kerülnie az uniós források felfüggesztésének és az ország hitelminősítése romlásának kockázatát.
Miklós Zoltán háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint a magas jövedéki adókkal akarják a román kormányok csökkenteni az államháztartási hiányt
Fotó: Tuchiluș Alex
A magas adók mellett a romániai üzemanyagárakat a kőolajipar problémái is befolyásolják. Miklós Zoltán adatai szerint az ország finomítóinak évente mintegy 12,5 millió tonna nyersolajra van szükségük, miközben a hazai kitermelés csupán 2,8 millió tonna körül alakul. Ez azt jelenti, hogy a szükséges nyersanyag mindössze 22 százaléka származik belföldről, a fennmaradó 78 százalékot külföldről kell beszerezni. A romániai kőolajimport jelentős része Kazahsztánból érkezik, de Azerbajdzsán is a beszállítók között szerepel.
Az ország három jelentős kőolaj-finomítóval rendelkezik: az OMV Petrom tulajdonában lévő, évi 4,5 millió tonnás kapacitású Petrobrazi finomítóval, a Rompetrol évi 5 millió tonnás kapacitású Petromidia üzemével, valamint a Lukoil ploiești-i, évi 2,5 millió tonnás Petrotel finomítójával. Utóbbi 2025 októberében karbantartás miatt leállt, és azóta sem indult újra.
Kiesése a három finomító összesített névleges kapacitásának több mint egyötödét érinti. Ez elsősorban a gázolajellátás szempontjából jelent gondot, mert Románia nemcsak nyersolajból, hanem kész dízelüzemanyagból is behozatalra szorul. Miklós Zoltán szerint mindez arra figyelmeztet, hogy az energiabiztonság nem pusztán a saját kőolajkészletektől, hanem a megfelelően működő finomítóktól is függ.
Miután szerdán a benzin ára átlépte a literenkénti 10 lejes lélektani határt az OMV romániai töltőállomásain, és ezzel történelmi csúcsra került, csütörtökön más láncok is csatlakoztak a „klubhoz”.
A képviselő különösen tanulságosnak tartja a Bulgáriával való összehasonlítást. A déli szomszéd nem rendelkezik saját kőolajkitermeléssel, mégis lényegesen olcsóbban jutnak üzemanyaghoz a bolgár autósok. Ennek egyik oka, hogy Bulgáriában a Fekete-tenger partján, Burgaszban működik egy nagy kapacitású kőolaj-finomító, amely kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően hatékonyan tudja fogadni a tengeri úton érkező nyersanyagot.
A bolgár árak másik meghatározó előnye az alacsonyabb jövedéki adó. Miklós Zoltán összehasonlítása szerint Bulgáriában a gázolaj literenkénti jövedéki adója mintegy 33 eurócent, miközben Romániában a teljes törvényes adótétel ennél számottevően magasabb. A képviselő szerint a bolgár üzemanyagárakat az is kedvezően befolyásolja, hogy az ország már eurót használ, így az euróban elszámolt beszerzéseknél nem jelentkezik a lejhez hasonló árfolyamkockázat.
A november eleji uniós árindex alapján a romániai és a bulgáriai benzinár között literenként közel másfél lejes különbség mutatkozik. Egy ötvenliteres tank megtöltése így Romániában mintegy 74 lejjel kerül többe.
A Lukoil ploiești-i, évi 2,5 millió tonnás Petrotel finomítója több mint egy éve leállt, ami szintén hozzájárult az üzemanyagok árnövekedéséhez
Fotó: Borbély Fanni
A román kormány az üzemanyagok drágulásának fékezésére már bevezetett egy dinamikus jövedékiadó-csökkentő mechanizmust. A rendszer a nemzetközi olajpiaci árak alakulásához igazodik: a világpiaci jegyzések függvényében meghatározott időközönként mérsékelhető a dízel jövedéki adója. A jelenlegi szabályozás alapján a gázolaj adótétele 25 százalékkal alacsonyabb a teljes törvényes összegnél. Ez azt jelenti, hogy az állam a dízel után beszedhető jövedéki adó egynegyedéről már lemondott. A benzinre ugyanakkor nem vonatkozik hasonló kedvezmény.
A hatóságok ugyanakkor az árrések korlátozásával is igyekeznek megakadályozni a rendkívüli piaci helyzet kihasználását. A hatályos intézkedések alapján az üzemanyag-forgalmazók nem alkalmazhatnak magasabb árrést az előző évi átlaguknál. Az üzemanyagok kivitelét szintén korlátozzák, hogy elsőbbséget élvezzen a belföldi piac ellátása. Ezek az intézkedések azonban önmagukban nem képesek ellensúlyozni a világpiaci árak növekedését.
A szükséges kőolajnak mindössze a 22 százaléka származik belföldi kitermelésből
Fotó: Gazda Árpád
Felmerül a kérdés, hogy a román kormány miért nem csökkenti jelentősen az üzemanyagok áfáját. Miklós Zoltán szerint ez elméletileg lehetséges, a gyakorlatban azonban nem garantálható, hogy az adócsökkentés teljes egészében megjelenik a benzinkutak áraiban. A politikus korábbi romániai és külföldi tapasztalatokra hivatkozva elmondta: előfordult, hogy az állam mérsékelte az üzemanyagok adóterheit, a kereskedők azonban csak részben csökkentették az áraikat. Így az állam jelentős adóbevételtől esett el, miközben a fogyasztók nem kapták meg a remélt kedvezményt.
Az RMDSZ-es honatya rámutatott, egy esetleges áfacsökkentést előzetes egyeztetésnek kellene megelőznie a nagy üzemanyag-forgalmazókkal. Ha például a kormány ideiglenesen 21-ről 11 százalékra mérsékelné az áfát, biztosítékot kellene kapnia arra, hogy a várható árelőny valóban eljut az autósokhoz.
Ellenkező esetben az intézkedés elsősorban a kereskedők nyereségét növelhetné, miközben tovább rontaná az államháztartás helyzetét.
A képviselő szerint a nyersolaj világpiaci árát Románia nem tudja befolyásolni, a finomítói kapacitások bővítése pedig hosszabb időt igényel. A magas jövedéki adók csökkentése viszont közvetlenül mérsékelhetné az üzemanyagok fogyasztói árát.
A politikus ugyanakkor nem tartja biztosnak, hogy egy újabb adócsökkentés látványos áresést eredményezne. A nemzetközi olajpiac bizonytalanságai miatt már az is eredménynek számítana, ha a romániai üzemanyagárak lassabban emelkednének, mint a világpiaci jegyzések. „Lehet, hogy ezzel csak azt érnénk el, hogy ne dráguljon tovább, vagy lassabban dráguljon, mint ahogy a világpiaci árak mennek fel” – fogalmazott.
Újabb drágulásokat láthattunk péntek reggel a romániai töltőállomásokon, a versenytársak után most a piacvezető Petrom – és vele összhangban az OMV is – áremeléssel indította a napot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné meg az inflációt Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Újabb vizsgálatot indított a Versenytanács a bankok versenyellenes gyakorlataival kapcsolatban – jelentette be Bogdan Chirițoiu, a versenyhivatal elnöke. Mint mondta, az a vizsgálat az úgynevezett FICO-pontszámra irányul.
Hétfőn 00 óra 42 perckor megkezdték a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorának az újraindítását, és várhatóan kedden kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre – közölte hétfőn az energiaügyi minisztérium.
Lassan szertefoszlik a romániai olcsó munkaerő, bércsoda mítosza. Bár a fizetések nominálisan még alacsonyak, a gyenge termelékenység és a csekély hozzáadott érték miatt a nyugati vállalatoknak Magyarországon sokkal jobban megéri befektetni.
Az ukrán Automagistral Pivden építőipari vállalat bejelentette, hogy készül a munkálatok megkezdésére a Nagyvárad és Arad közötti gyorsforgalmi út 1. szakaszán, ahol a tervek szerint 2027 tavaszán kezdődik a munka.
A kormány nagyon szeretné elkerülni új adók és illetékek bevezetését 2027-ben, de erről csak a jövő évi költségvetés kidolgozásakor születhet döntés – jelentette ki szombaton Luca Niculescu kormányfő.
Az energiaforrások diverzifikálásával, a tárolókapacitások bővítésével, a villamosenergia-hálózat és a regionális összeköttetések fejlesztésével, valamint a Neptun Deep révén csökkentené a kormány Románia energiafüggőségét – jelentette ki a kormányfő.
Legtöbb 15 ezer lejes támogatást igényelhetnek magánszemélyek a megújuló forrásokból származó villamos energia tárolására szolgáló rendszerek telepítéséhez; a 400 millió lejes keretösszegű programra november 20-án kezdődik a jelentkezés.
Elhárult az akadály a Tuzla – Podișor gázvezeték üzembe helyezése elől, miután a legfelsőbb bíróság törvényesnek minősítette az építési engedélyt.
Újraindították a cernavodai atomerőművet pénteken – jelentette be a Nuclearelectrica atomenergia-termelő vállalat. A létesítményt július végén állították le a dunai vízhiány miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!