
Mindenkit munkára fognának. Az állásajánlat elutasítása a segély elvesztésével jár (képünk illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Valóban munkára kényszeríti a szociális segélyben részesülőket a képviselőház által döntéshozó kamaraként elfogadott szigorítás – vallják az illetékesek, akik alig várják, hogy a módosítások hatályba lépjenek.
2018. július 02., 12:342018. július 02., 12:34
2018. július 04., 12:472018. július 04., 12:47
A most felnövekvő nemzedékekre lesz nevelő hatású a szociális segély odaítélésének megszigorítása. A munkaképes felnőttek különben elméletileg eddig sem részesültek támogatásban, viszont sokan megtalálták a törvényben a kiskapukat – fogalmazták meg a Krónika által megkérdezett illetékesek, akiket azt követően faggattunk, hogy a képviselőház döntéshozó kamaraként megszavazta a szociális segély odaítélésének feltételeit szigorító tervezetet.
Amint arról korábban beszámoltunk, a módosítások értelmében
A megjelenés előtt álló jogszabályban a polgármesterek is feladatot kapnak: összesíteniük kell az idénymunka-igényléseket, és az idénymnymunkára be kell osztaniuk a szociális segélyben részesülőket. Amennyiben a segélyezettek ezt a lehetőséget két alkalommal visszautasítják, szintén elveszítik a támogatást.
A módosítás legfontosabb eleme, hogy aki elveszíti a szociális segélyt, csak 12 hónap után kérvényezheti újra a támogatást – emelte ki kérdésünkre Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Mint rámutatott, eddig is megvonták a segélyt, ha valaki visszautasított egy felkínált állást, ebben a kérdésben drasztikusak voltak, nem fogadtak el kibúvókat, magyarázatokat, csak az orvosi bizonylatot vették figyelembe, ami kimondta, hogy az illető munkanélküli egészségi okok miatt nem dolgozhat. Ám a korábbi törvény értelmében egy hónap után a munkanélküli újra kérvényezhette, hogy visszavegyék a nyilvántartásba, és megkaphatta a szociális segélyt.
– szögezte le Kelemen Tibor.
Az igazgató ugyanakkor úgy véli, a foglalkoztatást inkább az pörgeti fel, ha valóban gyakorlatba ültetik azt a tervet, ami szerint öt évig 500 eurót, vagyis mintegy 2250 lejt folyósítanak azoknak a munkáltatóknak, akik munkanélkülieket és szociális segélyből élőket alkalmaznak. „A támogatott rendszer továbbra is megmarad, de lényegesen jobb megközelítésben, hiszen már nem a munkanélküliséget, hanem a munkahelyteremtést és annak megtartását támogatja az állam” – hangsúlyozta a munkaügyi szakember, aki szerint erre a támogatásra a munkaadók és a szociális segélyből élők is „ráharapnak”, hiszen az 500 euró elég nagy összeg ahhoz, hogy ösztönző legyen.
– véli az igazgató. Amint arról beszámoltunk, Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter már a múlt héten bemutatta az erre vonatkozó kormányrendelet-tervezetet.
Kelemen Tibor ugyanakkor úgy látja, hogy az 500 eurós bértámogatás valójában burkolt minimálbér-emelés.
Ez ugyan nem lesz kötelező, de ha valaki élni akar a támogatással – márpedig a támogatásokat mindenki szereti – automatikusan meg fogja emelni az alkalmazottai bérét” – részletezte a háromszéki igazgató. Kelemen különben abban reménykedik, hogy a tervezet még idén megjelenik, hiszen azt a szakszervezetek is sürgetik, és felpörgeti a foglalkoztatottságot, a hozzájárulások befizetését, kifehéríti a munkaerőpiacot – csak az a kérdés, hogy lesz-e elég fedezet a támogatások folyósítására.
A munkaképes, munkaköteles személyek közül már kevesen kapnak szociális segélyt, hiszen azt megvonták tőlük, ha nem végezték el a kötelező 50 órás közmunkát. Az elmúlt években így jelentősen megcsappant a segélyért folyamadók száma, míg évekkel ezelőtt több száz család kapta a juttatást, jelenleg kevesebb mint félszázan jogosultak – mondta el lapunknak Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere. Elmondása szerint orvosi felmentést is csak indokolt esetben fogadnak el, folyamatosan tartják a kapcsolatot a háziorvossal.
Az elöljáró kérdésünkre felidézte, hogy első mandátuma elején nagy volt a felháborodás, többen fel is jelentették, hogy „a polgármester dolgoztatja őket a segélyért”, de aztán belátták, hogy csak a törvényt alkalmazza, és
A polgármester ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sokan a gyermekek által kapott állami összegekből élnek. „Egyetértek azzal, hogy nem a semmittevést, hanem a munkavállalást kell az államnak támogatnia. Aki munkaképes, dolgozzon, hiszen most van elég ajánlat” – szögezte le Kisgyörgy Sándor.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
szóljon hozzá!