
Mindenkit munkára fognának. Az állásajánlat elutasítása a segély elvesztésével jár (képünk illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Valóban munkára kényszeríti a szociális segélyben részesülőket a képviselőház által döntéshozó kamaraként elfogadott szigorítás – vallják az illetékesek, akik alig várják, hogy a módosítások hatályba lépjenek.
2018. július 02., 12:342018. július 02., 12:34
2018. július 04., 12:472018. július 04., 12:47
A most felnövekvő nemzedékekre lesz nevelő hatású a szociális segély odaítélésének megszigorítása. A munkaképes felnőttek különben elméletileg eddig sem részesültek támogatásban, viszont sokan megtalálták a törvényben a kiskapukat – fogalmazták meg a Krónika által megkérdezett illetékesek, akiket azt követően faggattunk, hogy a képviselőház döntéshozó kamaraként megszavazta a szociális segély odaítélésének feltételeit szigorító tervezetet.
Amint arról korábban beszámoltunk, a módosítások értelmében
A megjelenés előtt álló jogszabályban a polgármesterek is feladatot kapnak: összesíteniük kell az idénymunka-igényléseket, és az idénymnymunkára be kell osztaniuk a szociális segélyben részesülőket. Amennyiben a segélyezettek ezt a lehetőséget két alkalommal visszautasítják, szintén elveszítik a támogatást.
A módosítás legfontosabb eleme, hogy aki elveszíti a szociális segélyt, csak 12 hónap után kérvényezheti újra a támogatást – emelte ki kérdésünkre Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója. Mint rámutatott, eddig is megvonták a segélyt, ha valaki visszautasított egy felkínált állást, ebben a kérdésben drasztikusak voltak, nem fogadtak el kibúvókat, magyarázatokat, csak az orvosi bizonylatot vették figyelembe, ami kimondta, hogy az illető munkanélküli egészségi okok miatt nem dolgozhat. Ám a korábbi törvény értelmében egy hónap után a munkanélküli újra kérvényezhette, hogy visszavegyék a nyilvántartásba, és megkaphatta a szociális segélyt.
– szögezte le Kelemen Tibor.
Az igazgató ugyanakkor úgy véli, a foglalkoztatást inkább az pörgeti fel, ha valóban gyakorlatba ültetik azt a tervet, ami szerint öt évig 500 eurót, vagyis mintegy 2250 lejt folyósítanak azoknak a munkáltatóknak, akik munkanélkülieket és szociális segélyből élőket alkalmaznak. „A támogatott rendszer továbbra is megmarad, de lényegesen jobb megközelítésben, hiszen már nem a munkanélküliséget, hanem a munkahelyteremtést és annak megtartását támogatja az állam” – hangsúlyozta a munkaügyi szakember, aki szerint erre a támogatásra a munkaadók és a szociális segélyből élők is „ráharapnak”, hiszen az 500 euró elég nagy összeg ahhoz, hogy ösztönző legyen.
– véli az igazgató. Amint arról beszámoltunk, Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter már a múlt héten bemutatta az erre vonatkozó kormányrendelet-tervezetet.
Kelemen Tibor ugyanakkor úgy látja, hogy az 500 eurós bértámogatás valójában burkolt minimálbér-emelés.
Ez ugyan nem lesz kötelező, de ha valaki élni akar a támogatással – márpedig a támogatásokat mindenki szereti – automatikusan meg fogja emelni az alkalmazottai bérét” – részletezte a háromszéki igazgató. Kelemen különben abban reménykedik, hogy a tervezet még idén megjelenik, hiszen azt a szakszervezetek is sürgetik, és felpörgeti a foglalkoztatottságot, a hozzájárulások befizetését, kifehéríti a munkaerőpiacot – csak az a kérdés, hogy lesz-e elég fedezet a támogatások folyósítására.
A munkaképes, munkaköteles személyek közül már kevesen kapnak szociális segélyt, hiszen azt megvonták tőlük, ha nem végezték el a kötelező 50 órás közmunkát. Az elmúlt években így jelentősen megcsappant a segélyért folyamadók száma, míg évekkel ezelőtt több száz család kapta a juttatást, jelenleg kevesebb mint félszázan jogosultak – mondta el lapunknak Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere. Elmondása szerint orvosi felmentést is csak indokolt esetben fogadnak el, folyamatosan tartják a kapcsolatot a háziorvossal.
Az elöljáró kérdésünkre felidézte, hogy első mandátuma elején nagy volt a felháborodás, többen fel is jelentették, hogy „a polgármester dolgoztatja őket a segélyért”, de aztán belátták, hogy csak a törvényt alkalmazza, és
A polgármester ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sokan a gyermekek által kapott állami összegekből élnek. „Egyetértek azzal, hogy nem a semmittevést, hanem a munkavállalást kell az államnak támogatnia. Aki munkaképes, dolgozzon, hiszen most van elég ajánlat” – szögezte le Kisgyörgy Sándor.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!