Nemzeti egységkormányt alakít az athéni hatalom az ellenzékkel

Az egységkormány létrehozásáról vasárnap késő este állapodott meg az ország két legnagyobb pártja, a Paszok (szocialista), valamint az Új Demokrácia (jobboldal). A felek ugyanakkor arról is elvi döntést hoztak, hogy az elkerülhetetlenné vált előre hozott választásokat minden valószínűség szerint február 19-én tartják meg. Mint arról beszámoltunk, az ellenzéki jobboldal már régóta kérte az idő előtti voksolást, ezt szabták meg ugyanis feltételként azért, hogy támogassák az európai uniós segélycsomaggal járó megszorítóintézkedés-csomagot. Antonisz Szamarasz, az Új Demokrácia vezetője a megváltozott feltételek mellett most belement a nemzeti egységkormány létrehozásába, és azt is vállalta, hogy pártja támogatja a válságellenes intézkedések elfogadását még idén.

Üdvözölt lemondás

Tiszteletre méltó lépésnek tartja Papandreu bejelentését Angela Merkel német kancellár, aki a berlini kormányszóvivő közlése szerint telefonon jelezte is ezt a görög kormányfőnek. Merkel ugyanakkor azt mondta, értékeli Papandreu megvalósításait, s dicsérte a miniszterelnök bátorságát és meggyőzőképességét. A szóvivő elmondta, a felek abban is megállapodtak, hogy az átmeneti kormánynak prioritásként kell kezelnie az európai uniós döntések gyakorlatba ültetését még az előre hozott választások megtartása előtt.
A nemzeti egységkormány létrehozásáról szóló megállapodást üdvözölte a görög sajtó is. „Végre megtették az első lépést az ország megmentése érdekében” – vélekedett a kormányhoz közel álló Ta Nea napilap szerzője. Az újság szerint egyébként a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az Európai Központi Bank alelnökét, Lukasz Papademoszt nevezik ki az átmeneti kormány miniszterelnökévé. A liberális Kathimerini napilap szerint a Papandreu–Szamarasz-megállapodás „egy első győzelem”. „A görög nép vasárnap megkönnyebbülten sóhajthatott fel, amikor a két pártvezér történelmi megállapodásra jutott” – vélekedett a lap újságírója. A Naftemporiki pénzügyi lap a katasztrófa előtti utolsó pillanatban meghozott megállapodásnak nevezte a döntést, amely szerintük képes megmenteni az országot a csődtől.

Készülnek a megszorításokra

Görögország gyakorlatba fogja iktatni a pénzügyi konszolidációra vonatkozó vállalásait – ígérte eközben tegnap Brüsszelben Evangélosz Venizelosz görög pénzügyminiszter. Az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek (Eurogroup) találkozójára érkezve úgy fogalmazott, erre bizonyíték a nemzeti egységkormány most bejelentett létrehozása is. Görögországban „új politikai helyzet alakult ki, amelyet egyebek között a nemzeti felelősségtudat jellemez” – jelentette ki Venizelosz, aki az ülés előtt számos kétoldalú találkozót is folytatott.
Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse az Európai Parlamentben felszólalva hangoztatta: bízik a görög ígéretek teljesítésében. Mint mondta, az EU elkötelezett marad Athén támogatásában, de a sikerhez az is kell, hogy Görögország tartsa magát vállalásaihoz. Ez utóbbi nélkül szerinte kizárt az előrelépés az ország adósságválságának tartós rendezése felé. A nemrégiben „euróügyi csúcsbiztossá” is kinevezett finn szakember azt is közölte: az uniós végrehajtó testület nem tanulmányozza azt a helyzetet, mi történik, ha bármely állam elhagyja a közös pénzt sajátként használó országok övezetét. Hozzátette: annyiban próbálnak felkészültnek lenni egy ilyen forgatókönyvre is, hogy a bizottságnak minden esetben garantálnia kell, hogy a lehető legjobb körültekintéssel ügyel lakosságának jólétére és a szervezet munkájának gördülékenységére.

Az Eurogroup elnöke, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök az euróövezeti találkozó előtt hangoztatta: az ülésen nem vár döntést a Görögországnak esedékes hitelrészlet folyósításáról, mint ahogy az euró stabilitására létrehozott mechanizmus (EFSF) közelmúltban elhatározott reformjának részleteiről sem. Ő is hangoztatta mindazonáltal, hogy Görögországnak „milliméteres pontossággal” tartania kell magát az október végén kidolgozott megállapodásban foglaltakhoz.

Aggódnak az olaszokért

Olli Rehn egyébként az ülés előtti nyilatkozatában kitért Olaszországra is, miután a piacokon ismét az euróövezeti adósságválság kiterjedésének veszélye miatti aggodalom jelei mutatkoznak. A biztos elemi fontosságúnak nevezte, hogy Róma tiszteletben tartsa államháztartási vállalásait, és felgyorsítsa gazdasági reformjait.

A német Wolfgang Schäuble viszont azt hangsúlyozta, hogy Olaszország és Görögország helyzete össze sem hasonlítható. A miniszter értetlenségét fejezte ki a piacok idegességével kapcsolatban. Rámutatott, hogy Olaszország a helyzet kezelésére alkalmas intézkedéseket jelentett be, emellett gazdasági mutatói sem adnak okot nyugtalanságra.

A brüsszeli találkozó előtt tették közzé az Európai Beruházási Bank (EIB) számításait az uniós bankok feltőkésítésével kapcsolatban. A fontos programok végrehajtásában az EU-tagországokat kedvezményes kamatozású hitelekkel segítő pénzintézet szerint a bankok tőkenöveléséhez két éven belül akár 74 milliárd euróval is hozzá tud járulni, de ehhez valószínűleg szüksége lesz pótlólagos forrásokra is.

Az euróövezeti találkozó ma a teljes Európai Unió pénzügyminiszteri értekezletével (Ecofin) folytatódik.