Nem szerepel az alapbérek és a nyugdíjak csökkentése a Románia által felvenni tervezett külföldi hitel feltételei között, amelyekről a bukaresti kormány tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal (EB). Kormányzati források szerint az Emil Boc miniszterelnök és a szaktárcavezetők hitelfelvételről szóló vasárnapi egyeztetésén arról is szó esett, hogy a nemzetközi pénzintézetek által megszabott költségcsökkentési, illetve bevételnövelési intézkedéseket fokozatosan alkalmazza a kormány, legalább három, de legfeljebb hat évig.

Nem nyúlnak az alapbérekhez és a nyugdíjakhoz

Az IMF-fel és az EB-vel folyó tárgyalások nyomán a kormány ne fogja elrendelni az alapfizetések és a nyugdíjak csökkentését, ahogy az korábban Lettország és Magyarország esetében történt, és az alacsony jövedelmű családok szociális támogatási rendszerét sem módosítja, közölték a kormányzati források. Szerepel viszont a megszorítások között a bérjárulékok egy részének megszüntetése, tették hozzá.

A kormányfő és a szaktárcavezetők vasárnapi megbeszélésén az oktatási, a munkaügyi, az egészségügyi, a mezőgazdasági, a közlekedési, illetve a közpénzügyi minisztérium kapott felhatalmazást arra, hogy az EB-vel tágyaljon a hitelfelvételről.

A jelenleg Bukarestben folyó tárgyalások után Románia szándéknyilatkozatot küld az IMF-nek, amelyben kérni fogja egy két évre szóló készenléti hitelegyezmény megkötését, öt éves hiteltörlesztéssel.

Boc: „a kölcsön célja a megelőzés, nem a kétségbeesett pénzhiány”

Az IMF-fel és az EB-vel folyó tárgyalásokról eddig kiszivárgott információk alapján Románia  19-20 milliárd eurós külföldi hitel felvételére készül. Radu Berceanu közlekedési miniszter szombaton „körülbelül 19 milliárd eurós” összegről beszélt, ebből a kormány 4 milliárdot használ fel, az összeg többi része tartalékul szolgál majd.

Hasonlóan nyilatkozott vasárnap Emil Boc miniszterelnök is, aki szerint a kormány nem a „kétségbeesett pénzhiány” miatt tárgyal az IMF-fel és az EB-vel, hanem azért, hogy felvett kölcsönből korlátozza a gazdasági válság negatív hatását. A prefektusokkal tartott távértekezleten a kormányfő leszögezte: a hitelegyezmény célja a lej-euró árfolyam elviselhető szinten tartása, illetve  a hazai hitelpiac fellendítése.

Kormányzati források korábban azt nyilatkozták, hogy a 19 milliárd eurós hitelcsomag keretében Románia 4 milliárd eurót kapna az EB-től, 13 milliárd eurót az IMF-től, egymilliárdot az Európai Beruházási Banktól, további egymilliárdot pedig a Világbanktól.