bizonyos feltételek teljesülése esetén részvényenként 32 ezer forintos vételi ajánlatot tenne a MOL részvényeseinek. Azonban az Európai Bizottság jelezte, hogy nem fogadná el az OMV javasolta kötelezettségvállalásokat, és mivel más kötelezettségvállalások elfogadhatatlanok lennének az OMV számára, ezért az osztrák vállalat vezetői úgy döntöttek, hogy visszavonják az összefonódási javaslatot, amelyet idén január 31-én terjesztett az Európai Bizottság elé. Az Európai Bizottság tegnap meg is erősítette, hogy a beadványt visszavonták.
Dráguló részvények
Mint a MOL aktív részvényese, az OMV ezentúl is módokat keres annak biztosítására, hogy a legjobb vállalatvezetési elveket alkalmazzák. Ezért a MOL vezetését érintő pereket az OMV továbbra is folytatja, olvasható a közleményben, amely arra is ígéretet tesz, hogy az OMV jelenleg többféle lehetőséget tanulmányoz a MOL-ban lévő, 20,2 százalékos részesedése értékének maximalizálására és a konszolidációs folyamatból való profitálásra. „Nem irányoztuk elő, hogy azonnal eladjuk a részesedésünket, hanem kivárjuk, mi adódik a térségi konszolidációból” – fejtette ki az OMV vezérigazgatója, Wolfgang Ruttenstorfer ezzel kapcsolatban. A gazdasági szakemberek szerint ezzel a vezérigazgató arra célzott, hogy a MOL növelni akarja részesedését a horvát INA társaságban. Az INA egy része iránt az OMV is érdeklődik.
Elemzők eddig a levegőben lebegő MOL-ajánlatot az OMV-részvény legnagyobb bizonytalansági tényezőjének tartották. A szándéklemondás és az OMV vártnál jobb, ugyancsak tegnap megjelent második negyedévi eredményei nyomán az OMV részvénye szerda délelőtt 7,6 százalékkal 45,50 euróra drágult a bécsi értéktőzsdén.
A MOL tudomásul vette az osztrákok döntését
A MOL tudomásul veszi az OMV döntését, miszerint eláll a MOL-lal kapcsolatos hipotetikus felvásárlási szándékától – áll a magyar olajtársaság lapunkhoz eljuttatott közleményében. A MOL vezetői szerint ez a bejelentés elismerése annak – a MOL részéről már több mint egy éve folyamatosan hangoztatott véleménynek –, hogy az OMV minden racionális alapot nélkülöző terve a két gazdasági egység összevonására nagyon komoly versenyjogi aggályokat vet fel, természeténél fogva értékromboló, és mindenfajta gazdasági és stratégiai ésszerűség híján van. Hozzáteszik, a MOL kitüntetett figyelemmel kezeli a részvényesek érdekeit, és vizsgálja az OMV kezében levő 20 százalékos részvénycsomag sorsával kapcsolatos lehetőségeket.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.