
2008. november 19., 10:152008. november 19., 10:15
Dominique Strauss-Kahn a BBC-nek adott interjúban azt mondta: az IMF-nek fél éven belül legalább 100 milliárd dollár pótlólagos pénzforrásra kell szert tennie, mivel az egyidejűleg problémákkal küszködő országok száma \"drámaian nőtt\". Strauss-Kahn a Japán által felajánlott 100 milliárd dollárt \"óriási lépésnek\" nevezte.
Az IMF feltőkésítésének szükségességével Gordon Brown brit kormányfő és független londoni elemzők is egyetértenek. Brown már a múlt hónap végén kijelentette: az IMF-nek 250 milliárd dollár áll rendelkezésére, \"de nem biztos, hogy ez elég lesz\".
Angela Merkel kancellár válságtanácskozást hívott össze, a General Motors súlyos pénzügyi nehézségei miatt bajba került Opel esetleges támogatásának megvitatására. A hesseni tartományi kormány már ezelőtt bejelentette: törvénytervezetet hagyott jóvá, amely előirányozza, hogy a tartomány 500 millió eurós garanciát nyújt a mintegy 30 ezer alkalmazottat foglalkoztató autógyárnak. Észak-Rajna-Vesztfália tartományi kormánya hamarosan szintén napirendre tűzi az esetleges garanciavállalás kérdését, és értesülések szerint ugyanezt fontolgatja Rajna-Pfalz és Thüringia tartomány is, ahol szintén vannak Opel-üzemek.
Idetartozik, hogy Strasbourgban a G-20-as országok, az EU-tagállamok és az Afrikai Unió képviselői hétfőn hatpontos közös nyilatkozatot adtak ki arról, hogy a fejlődő államokat teljes mértékben be kell vonni a nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálásába. Kiderült: Oroszország mérlegeli az Izlandnak történő hitelnyújtást, de mindenképpen sokallja a Reykjavík által kért 4 milliárd dollárt. Az orosz pénzügyminiszter-helyettes elmondta: a hitelről szóló döntés Izland makrogazdasági helyzetén és azon múlik, hogy a szigetországnak milyen más forrásokból sikerül kölcsönöket szereznie.
Az IMF tagországai a hétvégén megállapodásra jutottak arról, hogy támogatást nyújtanak Izlandnak. Az IMF igazgatótanácsa a jövő héten szerdán dönt a konkrét hitelkeretről. Dominique Strauss-Kahn konkrét összeget nem említett, Izland előzőleg 2 milliárd dolláros támogatásért folyamodott a nemzetközi szervezethez.
Látszik, hogy olyan jelentős, nagy fejlődési potenciállal rendelkező államok, mint Kína, sem tudnak \"elbújni\" a válság hatásai elől. A kínai munkaügyi minisztérium elrendelte, hogy a helyi önkormányzatok ne emeljék a minimálbéreket, hogy elkerüljék a további nyomást a cégekre, amelyek helyzete már amúgy is nehéz a globális pénzügyi válság miatt. A válság hatására a kínai energiafogyasztás októberben 269,85 milliárd kilowattórára csökkent, és ez 3,7 százalékos visszaesést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Ilyen irányú változásra 1999 óta nem volt példa.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.