A LED-es közvilágítással is sok pénzt megtakarítanak a települések
Fotó: Veres Nándor
Az erdélyi városokban is készülnek a stratégiák az energiamegtakarításra. A lapunk által megszólaltatott önkormányzati vezetők egybehangzóan kijelentették, hogy a tanintézetekben nem fognak spórolni, az iskolákat, óvodákat, bölcsődéket ugyanúgy fűtik, mint eddig, a számlákat kifizetik. Megszorításokat tulajdonképpen sehol nem terveznek, de figyelnek arra, hogy ne legyen pazarlás, feleslegesen ne égjenek a lámpák, ne fűtsék olyan mértékben az irodákat, hogy aztán szellőztetni kelljen, mert elviselhetetlen a hőség.
2022. szeptember 29., 08:202022. szeptember 29., 08:20
2022. szeptember 29., 08:362022. szeptember 29., 08:36
Nem csak a háztartási fogyasztókat és a cégek vezetőit foglalkoztatja mostanság, hogy az energiaárrobbanást követően miként csökkentsék a fogyasztásukat, ezáltal a várható számlák összegét, az önkormányzatok is stratégiával készülnek válaszolni a kialakult helyzetre. Az energiaár-korlátozás és -kompenzálás nélkül az önkormányzatok sem boldogulnának, így a konkrét döntések, intézkedések előtt megvárják, miként módosítja a parlament az erről szóló, 2022/119-es sürgősségi rendeletet, és a kedvezményezettek körébe bekerülnek-e az önkormányzati cégek, a tömegközlekedés, a hulladékgazdálkodás, a szabadidős és sportlétesítmények működtetői. Körvonalazódik egyébként, hogy ha spórolni kell, ez utóbbiak tevékenységét korlátozhatják.
Mint ismeretes, az Európai Unió felszólította a tagállamokat, hogy igyekezzenek beosztani a gázkészleteiket, az uniós törekvések 15 százalékos megtakarítást irányoznak elő.
Prágában is bejelentették már, hogy a korábbinál jóval korábban kapcsolják ki a díszkivilágítást a belvárosban. Romániában Buzău önkormányzata jelentette be nemrég, hogy leállította a szökőkutakat, a parkokban éjfél után lekapcsolják a világítást, a tanintézetekben tanítás után és hétvégére leállítják a kazánokat.
„A tanintézetekben semmiképp nem szeretnénk spórolni, a gyerekek nem fázhatnak az iskolákban, óvodákban, bölcsődékben” – szögezte le a Krónika megkeresésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette,
„Ha erre vonatkozóan lesz országos szabályozás, annak alávetjük magunkat, de az önkormányzat ilyen döntést semmilyen körülmények között nem kezdeményez” – mondta a polgármester. Arra is kitért, hogy a már felújított tanintézetekben sokkal alacsonyabb a fogyasztás, mint azokban, amelyek még felújítás előtt állnak, de ez az állam és az önkormányzat problémája, minden osztályteremben egyforma melegnek kell lennie akkor is, ha még nem cserélték le a nyílászárókat.
Antal Árpád elmondta, egyelőre nem tudják, hogy az energiaár-kompenzálás mire terjed ki, miként dönt a parlament. Ígéretet kaptak, hogy a tömegközlekedés, a víz- és csatornaszolgáltatás benne lesz a kedvezményezettek körében, ellenkező esetben jelentős mértékben kellene növelni ezeknek a szolgáltatásoknak az árát.
A közvilágítást eközben nagymértékben felújították, energiatakarékos égőket használnak, így ezen a téren a fogyasztást már nagymértékben lecsökkentették. Az önkormányzatnak napelemparkja is van, egyelőre a jogszabályok értelmében az ott megtermelt energiát nem tudják felhasználni, de tervezik a rendszer bővítését, és ha a törvény lehetővé teszi, hogy fel is használják az energiát, az jelentős spórolást eredményez majd.
Biztosítjuk az iskolák működését a téli szezonban – ígéri Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter hétfői Facebook-posztjában.
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere lapunknak kifejtette, a kormánynak be kell avatkoznia ezekbe a folyamatokba, energiaár-plafon nélkül ugyanis nehéz helyzetbe kerülnek az önkormányzatok. Felméréseik szerint a rögzített földgázárakkal a város ötven tanintézetében az október és március közötti fűtésszezonban 1,5 millió lejjel kell többet fizetni, mint a korábbi években,
A szatmári megyeszékhelyen jelenleg zajlik a felmérés, hogy az előző évek fogyasztása alapján milyen költségekre számíthatnak, bár – amint a polgármester elmondta – ez csalóka lehet, hiszen a pandémia éveiben online zajlott az oktatás, a színház, a filharmónia sem működött. Első körben azt térképezik fel, hogy mennyi pluszköltségük lesz a szubvencionált árakkal. Ezzel párhuzamosan a nagy energiafogyasztóknál alternatív energiaforrásokat terveznek, területeket azonosítanak be, vásárolnak napelempark telepítésére. „Ezek időigényes projektek, az átállást nem lehet túlságosan siettetni, mert az a piac torzulását eredményezheti, például túlságosan megdrágulnak a napelemek” – mutatott rá Kereskényi Gábor.
Ugyanakkor az önkormányzatnál és az alárendelt intézményeknél sokkal szigorúbban ellenőrzik az energiafogyasztást, hogy elejét vegyék a pazarlásnak.
– szögezte le a polgármester. Hangsúlyozta, „épelméjű” stratégia kell a kormány részéről, az energiaár-plafont tartani kell, különben az önkormányzatok nem tudják kifizetni az elszabadult árakat.
Elfogadta kedden a szenátus az energiaárak korlátozásáról és kompenzálásáról szóló 2022/119-es sürgősségi rendeletet, bővítve a kedvezményezettek körét. A jogszabályt 86 szenátor támogatta, 36-an tartózkodtak a szavazáskor.
Csíkszeredában is zajlik a számolgatás, a takarékossági stratégia előkészítése, mindenkivel egyeztetnek, miként lehet csökkenteni a fogyasztást, de addig nem tudnak döntést hozni, amíg a parlament nem fogadja el az energiaár-támogatási rendszert szabályozó törvényt. Korodi Attila polgármester lapunknak kifejtette, a közműrendszerek – a távfűtés, a hulladékgazdálkodás, a csatorna- és ivóvíz-szolgáltatás, a sport- és szabadidős létesítmények – nem kerülnek be a támogatottak keresztmetszetébe, emiatt jelentősen drágítani kell ezeket a közszolgáltatásokat. A székelyföldi megyeszékhely elöljárója elmondta,
A gyerekek nem fázhatnak. Az önkormányzatok nem szeretnék letekerni a fűtést az iskolákban, óvodákban
Fotó: Haáz Vince
A tanintézetek esetében fel sem merül, hogy ne ugyanúgy fűtsenek, mint eddig, viszont arra kértek mindenkit, hogy „értelmesen” szervezzék meg a tevékenységeket. Csíkszeredában földgázzal fűtött és távhőrendszeren levő tanintézetek is vannak, igyekeznek optimalizálni a fogyasztást, arra törekednek, hogy éjszaka szinten tartsák a hőmérsékletet, de ne fűtsenek feleslegesen. „Ez már a tavaly is így működött, hiszen már akkor érzékelhető volt az energiadrágulás” – nyilatkozta a Krónikának Korodi Attila.
Kolozsváron felkérték az önkormányzat és az alárendelt intézmények alkalmazottait, hogy a lehetőségek szerint takarékoskodjanak, bánjanak gazdaságosan a fogyasztókkal. Oláh Emese alpolgármester lapunknak kifejtette, ez azt jelenti, hogy
„Egyelőre nem alkalmaz megszorításokat az önkormányzat. Vizsgáljuk, hogy a tanintézetek esetében milyen stratégiát tudunk alkalmazni, hogy csökkentsük a fogyasztást” – mutatott rá Oláh Emese.
Nagyváradon is készül még a stratégia, így konkrét intézkedésekről egyelőre nem tudtak beszámolni a városháza illetékesei. Információink szerint viszont az már biztosnak tűnik, hogy a karácsonyi díszkivilágítás kisebb területet ölel majd fel, várhatóan csak a belvárost borítják majd be ünnepi fények.
Az eddigi 23 óra helyett már 21.30 órakor lekapcsolják a prágai műemlékek és egyéb ikonikus épületek, látnivalók díszkivilágítását energiatakarékossági indokkal – jelentette be kedden a városüzemeltetésért felelős önkormányzati cég, a THMP.
Nemcsak a párizsi Eiffel-torony, hanem a Louvre múzeumának és a versailles-i kastélynak a díszkivilágítását is a megszokottnál korábban lekapcsolják. A jelképes intézkedés a lakosságot is energiatakarékosságra ösztönzi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!