Az „Egyesülés” autópálya tervezett nyomvonala
Fotó: Pro Infrastructura Egyesület
Elméletileg lenne pénz a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő, A8-as autópálya megépítésére, ezért úgy tűnik, már csak akarat kell a bukaresti hatóságok részéről a folyamat elindítására.
2018. november 09., 12:512018. november 09., 12:51
Lenne miből finanszírozni a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő, A8-as autópálya megépítését, ám a bukaresti kormánynak ehhez össze kell állítania a szükséges dokumentációt – nyilatkozta egybehangzóan Corina Creţu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa és Eugen Teodorovici pénzügyminiszter.
A pénzügyi tárca vezetője újságírói kérdésre csütörtökön leszögezte,
Mint rámutatott, éppen ezért az Országos Közútkezelő Társaságnak (CNAIR) el kell készítenie a dokumentációt, aztán megvizsgálhatják a finanszírozási lehetőségeket. Teodorovici európai uniós forrásokat, az Európai Újjáépítési Bankot (EBRD), az Európai Befektetési Bankot egyaránt említette, és a magántőke bevonásának a lehetőségét is szóba hozta az újságírói kérdésre adott rövid válaszában.
Törvény már van, de akaratra és pénzre is szükség lesz ahhoz, hogy tényleg megépüljön a Marosvásárhelyt és Jászvásárt Hargita megyén keresztül összekötő autópálya. Az eddigi bejelentések alapján a szociálliberális kormány inkább a Brassó–Bákó útvonalon tervez.
Egy nappal korábban Corina Creţu pedig – cáfolva a sajtóban szárnyra kapott híreszteléseket – leszögezte:
Ugyanakkor az EU-biztos is emlékeztetett, hogy a román hatóságok felelőssége a vonatkozó dokumentáció összeállítása. „A Marosvásárhely–Jászvásár sztráda megépítésének részfinanszírozására lehívhatók EU-források, mivel része a TEN-T hálózatnak és benne van a közlekedési mestertervben” – idézi az Agerpres hírügynökség a román biztost.
Amint arról beszámoltunk, szerdán döntéshozó házként elfogadta a képviselőház az Egyesülésről elnevezett, A8-as jelzésű, Marosvásárhely–Jászvásár autópálya megépítéséről szóló törvényt – a jogszabályjavaslatot 261 képviselő támogatta szavazatával, ketten ellene voksoltak, öt honatya pedig tartózkodott.
A jogszabály – amelyet amúgy még Klaus Johannis államfőnek is ki kell hirdetnie – azonban tulajdonképpen nem több egy politikai szándéknyilatkozatnál: a projekt gazdasági részleteire nem tér ki. A potenciális források mellett annyit rögzít még, hogy „a projekt megvalósulásáig minden éves állami költségvetésben a közlekedésügyi minisztérium által jelzett finanszírozási igények mentén ki kell utalni összegeket erre a célra”. A dokumentum szerint ugyanis a megvalósításért a közlekedési tárca felel. A minisztériumnak a jogszabály hatályba lépése után legtöbb harminc napon belül meg kell hoznia a projekt magvalósításához szükséges intézkedéseket.
A napokban azonban a szaktárca egy tanulmányának nyilvánosságra kerülése nyomán kiderült, hogy a kormány az A8-asnál olcsóbbnak ígérkező A13-as jelzésű, Brassó–Bákó útvonalat részesítené előnyben a Keleti-Kárpátok átszelésére, állítólag azzal a hátsó szándékkal, hogy a forgalmat a magánbefektetők bevonásával megépítendő, (még csak tervezett) Brassó–Bukarest koncessziós autópálya felé terelje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!