Az „Egyesülés” autópálya tervezett nyomvonala
Fotó: Pro Infrastructura Egyesület
Elméletileg lenne pénz a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő, A8-as autópálya megépítésére, ezért úgy tűnik, már csak akarat kell a bukaresti hatóságok részéről a folyamat elindítására.
2018. november 09., 12:512018. november 09., 12:51
Lenne miből finanszírozni a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő, A8-as autópálya megépítését, ám a bukaresti kormánynak ehhez össze kell állítania a szükséges dokumentációt – nyilatkozta egybehangzóan Corina Creţu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa és Eugen Teodorovici pénzügyminiszter.
A pénzügyi tárca vezetője újságírói kérdésre csütörtökön leszögezte,
Mint rámutatott, éppen ezért az Országos Közútkezelő Társaságnak (CNAIR) el kell készítenie a dokumentációt, aztán megvizsgálhatják a finanszírozási lehetőségeket. Teodorovici európai uniós forrásokat, az Európai Újjáépítési Bankot (EBRD), az Európai Befektetési Bankot egyaránt említette, és a magántőke bevonásának a lehetőségét is szóba hozta az újságírói kérdésre adott rövid válaszában.
Törvény már van, de akaratra és pénzre is szükség lesz ahhoz, hogy tényleg megépüljön a Marosvásárhelyt és Jászvásárt Hargita megyén keresztül összekötő autópálya. Az eddigi bejelentések alapján a szociálliberális kormány inkább a Brassó–Bákó útvonalon tervez.
Egy nappal korábban Corina Creţu pedig – cáfolva a sajtóban szárnyra kapott híreszteléseket – leszögezte:
Ugyanakkor az EU-biztos is emlékeztetett, hogy a román hatóságok felelőssége a vonatkozó dokumentáció összeállítása. „A Marosvásárhely–Jászvásár sztráda megépítésének részfinanszírozására lehívhatók EU-források, mivel része a TEN-T hálózatnak és benne van a közlekedési mestertervben” – idézi az Agerpres hírügynökség a román biztost.
Amint arról beszámoltunk, szerdán döntéshozó házként elfogadta a képviselőház az Egyesülésről elnevezett, A8-as jelzésű, Marosvásárhely–Jászvásár autópálya megépítéséről szóló törvényt – a jogszabályjavaslatot 261 képviselő támogatta szavazatával, ketten ellene voksoltak, öt honatya pedig tartózkodott.
A jogszabály – amelyet amúgy még Klaus Johannis államfőnek is ki kell hirdetnie – azonban tulajdonképpen nem több egy politikai szándéknyilatkozatnál: a projekt gazdasági részleteire nem tér ki. A potenciális források mellett annyit rögzít még, hogy „a projekt megvalósulásáig minden éves állami költségvetésben a közlekedésügyi minisztérium által jelzett finanszírozási igények mentén ki kell utalni összegeket erre a célra”. A dokumentum szerint ugyanis a megvalósításért a közlekedési tárca felel. A minisztériumnak a jogszabály hatályba lépése után legtöbb harminc napon belül meg kell hoznia a projekt magvalósításához szükséges intézkedéseket.
A napokban azonban a szaktárca egy tanulmányának nyilvánosságra kerülése nyomán kiderült, hogy a kormány az A8-asnál olcsóbbnak ígérkező A13-as jelzésű, Brassó–Bákó útvonalat részesítené előnyben a Keleti-Kárpátok átszelésére, állítólag azzal a hátsó szándékkal, hogy a forgalmat a magánbefektetők bevonásával megépítendő, (még csak tervezett) Brassó–Bukarest koncessziós autópálya felé terelje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!