A Marosvásárhely–Jászvásár-sztrádáért kiálló civil szervezetek készek beperelni a kormányt, ha nem lát munkához
Fotó: Grigore Popescu/Agerpres
Törvény már van, de akaratra és pénzre is szükség lesz ahhoz, hogy tényleg megépüljön a Marosvásárhelyt és Jászvásárt Hargita megyén keresztül összekötő autópálya. Az eddigi bejelentések alapján a szociálliberális kormány inkább a Brassó–Bákó útvonalon tervez, kérdés, hogy az ALDE szerdai, már-már zsarolónak mondható kiállása eredményre vezet-e.
2018. november 08., 08:072018. november 08., 08:07
2018. november 08., 08:102018. november 08., 08:10
Döntéshozó kamaraként elfogadta szerdán a képviselőház az egyesülésről elnevezett, A8-as jelzésű, Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya megépítéséről szóló törvényt – a jogszabály-javaslatot 261 képviselő támogatta szavazatával, ketten ellene voksoltak, öt honatya pedig tartózkodott.
A jogszabály – amelyet amúgy még Klaus Johannis államfőnek is ki kell hirdetnie – azonban tulajdonképpen nem több politikai szándéknyilatkozatnál: a projekt gazdasági részleteire nem tér ki. A potenciális források mellett annyit rögzít még, hogy „a projekt megvalósulásáig minden éves állami költségvetésben a közlekedésügyi minisztérium által jelzett finanszírozási igények mentén ki kell utalni összegeket erre a célra”. A dokumentum szerint ugyanis a megvalósításért a közlekedési tárca felel. A minisztériumnak a jogszabály hatályba lépése után legtöbb harminc napon belül meg kell hoznia a projekt magvalósításához szükséges intézkedéseket.
Azt, hogy mit fognak lépni, nehéz lenne megjósolni. Az azonban bizonyos, hogy a napokban a szaktárca egy tanulmányának nyilvánosságra kerülése nyomán kiderült, hogy
állítólag azzal a hátsó szándékkal, hogy a forgalmat a magánbefektetők bevonásával megépítendő (még csak tervezett) Brassó–Bukarest koncessziós autópálya felé terelje. A Jászvásár–Marosvásárhely-autópálya hívei szerint azonban Moldva „nemcsak a hegyeken akar átkelni”, hanem az európai úthálózathoz akar csatlakozni.
Jó hír lehet viszont, hogy a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) képviselői szerdán nemcsak hogy megszavazták a sztráda megépítéséről szóló törvénytervezetet, hanem teljes mellszélességgel kiálltak mellette. Varujan Vosganian, az alakulat alelnöke ugyanis a parlamenti felszólalásában bejelentette:
Hozzátette: hasonló állásponton vannak valamennyi párt moldvai honatyái. Vosganian megjegyezte ugyanakkor, hogy bár a szociálliberális kabinet emeli a fizetéseket és a nyugdíjakat, a közvélemény kezdi az autópálya-kilométerek száma alapján megítélni a kormányokat.
„Meglepő, hogy törvénnyel döntenek egy nagyberuházásról, de Ausztriában ez megszokott, és Romániában is volt erre példa a két világháború között” – jelentette ki szerdán megkeresésünkre Benedek Zakariás képviselő. Az RMDSZ közlekedési ügyekért felelős szakpolitikusa rámutatott, azért volt szükség erre a törvényre, mert a beruházással csak húzzák az időt a kormányok, az utóbbi 10-12 évben több tízmillió eurót költöttek hatástanulmányokra, majd azokat is leállították, „fejetlenség uralkodott”, végül 2016-ban a Cioloș-kormány már egyértelműen a 2021–2030-as időszakra halasztotta a folyamat elkezdését. „Megvan a törvény. Ez természetesen még mindig nem garancia arra, hogy be is tartják, hiszen Romániában sok jogszabály jut erre a sorsra, de remélem, hogy nem annyira komolytalan a kormány, hogy egy törvényt félreseperjen” – értékelt a képviselő.
Emlékeztetett,
„A parlamentnek oda kell figyelnie, hogy a 2019-es évi költségvetésben meglegyen az összeg a tanulmányra. Ezek után esély van arra, hogy 2020-ban kiírják a versenytárgyalást a kivitelezésre, még ha szakaszokra is felosztva” – fogalmazott Benedek Zakariás. Úgy véli, ha minden szereplő komolyan veszi a feladatát, reálisan nyolc év múlva már lehet közlekedni ezen az autópályán.
A szakpolitikus is elismeri ugyanakkor, hogy ehhez meg kell lennie az akaratnak és a pénznek a közlekedési minisztériumban, a parlament ennek érdekében úgy tud nyomást gyakorolni, hogy él az ellenőrzési hatáskörével, behívja a felelősöket, majd nyilvánosság elé tárja, hogy milyen stádiumban van a beruházás. Benedek Zakariás úgy véli, az Európai Unióban vannak pénzek a nagyinfrastruktúra-fejlesztésre, de ha mégsem, a törvénybe a közlekedésügyi bizottság belevitte, hogy az autópálya a magánszféra bevonásával is megvalósítható.
Arra a sajtóértesülésre vonatkozó kérdésünkre, miszerint az EU várhatóan nem ad pénzt erre a sztrádára, mert a hatástanulmányok szerint nem lenne kellőképpen kihasznált, a szakember leszögezte, nem tartja relevánsnak az eddigi hatástanulmányokat. Arra is rámutatott, hogy például a Brassó–Comarnic-autópálya hatástanulmányában is az szerepel, hogy a beruházás 40 év alatt térülne meg, ami furcsa a Prahova völgyében zajló forgalmat figyelembe véve. Benedek Zakariás kifejtette,
Hangsúlyozta, a Székelyföld számára is fontos, hiszen északi része becsatolódik, így a beruházók is jobban eljutnak a térségbe, és a termékeket is könnyebben el lehet juttatni külföldre. „Romániának legalább 4000-4500 kilométer autópályára lenne szüksége, hogy az ország, a gazdaság megfelelően működjön, jelenleg 758 kilométer van, tehát még rengeteg a tennivaló” – szögezte le a szakpolitikus.
Ha már megvan a törvény, nem hagynák veszni a dolgot a Vásárhelyt Jászvásárral összekötő sztrádáért rendszerint síkra szálló, tüntetéseket is szervező civil szervezetek sem: az Együtt az A8-as autópályáért és a Moldva autópályát akar Egyesület már szerdán, a parlamentben bejelentette, amennyiben a kormány nem valósítja meg az egyesülésről elnevezett, Marosvásárhely–Jászvásár-autópályát, beperelik. Leszögezték egyúttal, hogy nem akarnak olyan kormányt, amelyik ellenségesen viszonyul Moldvához.
Amint arról több ízben is írtunk, a Keleti-Kárpátokat a Gyergyói-medencénél átszelő, Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő (és a Moldovai Köztársaság határáig vezető) A8-as autópálya megépítése már egy évtizede szerepel Bukarest távlati tervei között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!