Mennyiségi szempontból nem keletkeztek tetemes károk, ám az ipari burgonya nem érte el a kívánt méretet
Fotó: Veres Nándor
Alaposan megsínylette az idei szárazságot a chipsgyártásban használt ipari burgonya, a székelyföldi gazdák 25–30 százalékos terméskiesésre panaszkodnak. A termelők számára gondot jelent, hogy a gumók nem nőttek elég nagyra, így nem tudják teljesíteni a feldolgozóval kötött szerződésben foglalt minőségi előírásokat.
2022. szeptember 03., 20:582022. szeptember 03., 20:58
Más kultúrákhoz hasonlóan nem kerülte el az aszály a hazai burgonyaföldeket sem, ahol mennyiségi szempontból nem keletkeztek ugyan jelentős károk, ám a szárazság miatt az ipari burgonya nem érte el a kívánt méretet, ami 25–30 százalékos terméskiesést okoz. Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője lapunknak elmondta, a termelők és a feldolgozók több tíz oldalas szerződést kötnek, amiben pontosan szabályozzák a beszállítás feltételeit, a vetőmag minőségét, rögzítik a méretet, és azt is, mit vonnak le az árból, ha a minőség nem felel meg az elvárásnak.
Jelenleg tárgyalások zajlanak a felek között, elsősorban a szerződés értelmezéséről. Az igazgató hangsúlyozta, a szárazság természeti csapás, a korai pityókát érintette rosszul a tavaszi, nyár eleji szárazság, ám ez a szempont csak a gazdákat érdekli.
– fejtette ki az igazgató. Kozma arra biztatja a gazdákat, mindenképpen tegyenek kárbejelentést, a helyszínen egy bizottság felméri, milyen mértékben sújtotta az aszály a termést, majd november után következik a kiértékelés, országos adatokkal, tanulmányokkal összevetve dől el, kapnak-e állami kártérítést. A kárfelmérés azért is fontos, mert saját könyvelési irataikban a gazdák igazolni tudják az adóhatóság felé a terméskiesést.
Fotó: Veres Nándor
Az igazgató rámutatott, a tavasz-nyár folyamán másfél hónapig volt szárazság, ami elsősorban a korai krumplit érintette. A 35–37 Celsius-fokos hőmérséklet sem tesz jót a krumplinak, ahol nem tudtak öntözni, a növény levelei részben elsárgultak. Kovászna megyében idén 10–12 ezer hektáron termesztettek krumplit, ebből 2470 hektáron chipsnek való ipari burgonyát. Az krumplival bevetett területek valamivel kevesebb mint felét, 5–5,5 ezer hektárt tudtak öntözni a gazdák. „Idén is lesz burgonya, de a hozam a sokéves átlaghoz képest kisebb lesz” – szögezte le Kozma Béla.
Könczei Csaba parlamenti képviselő szerint az eddigi tapasztalatok alapján a burgonyatermelőknek és a feldolgozóknak általában sikerül megegyezniük. Az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa lapunknak kifejtette, ha az aszálykár miatt bizonyos krumplifajtáknál terméskiesés van, méretproblémák merülnek fel, mindenképpen kárfelmérést kell kérni, a folyamat során készült jegyzőkönyv alapján a feldolgozóval kötött szerződésben is vis maiornak számít, ha a termelő önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a vállalt feltételeket. Bíróságon is rendezhető a szerződés be nem tartása miatt kialakult nézeteltérés, ám általában a felek kiegyeznek, legtöbbször úgy, hogy a vásárló alacsonyabb árat ajánl.
Lapunk szeretett volna chipsgyártót is megszólaltatni, ám nem kívántak állást foglalni ebben a kérdésben.
Archív felvétel
Fotó: Veres Nándor
Ágazati illetékesek biztosra veszik, hogy az ipari krumplit termelők idén veszteségben jönnek ki. Romulus Oprea zágoni krumplitermesztő, az országos burgonyaszövetség elnöke lapunknak elmondta, „történelmi mélypontra” süllyedt az idei termés. Az extrém időjárási viszonyok miatt fennáll a veszélye, hogy a gazdák nem tudják teljesíteni a feldolgozókkal kötött szerződéseiket, közben az ilyen körülmények között felkínált felvásárlási ár annyira alacsony, hogy a termelési költségeket sem fedezi. „A krumplitermesztés harminc éve szabadesésben van, a gondok nem idén kezdődtek” – mutatott rá az országos szövetség elnöke.
Hangsúlyozta, ha krumplira van szükség, azt behozzák külföldről, a hazai termelőket pedig mellőzik. Emiatt sokan áttértek kevésbé kockázatos kultúrákra, gabonát, repcét, napraforgót vetnek. Romulus Oprea biztos abban, hogy a jövőben a gazdák ötször is meggondolják, mielőtt ipari krumplit ültetnek.
Az ország 35 megyéjéből származó adatok szerint 450 198 hektárra nőtt szerdán az aszály sújtotta termőföldek területe Romániában – tájékoztatott a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!