
Mennyiségi szempontból nem keletkeztek tetemes károk, ám az ipari burgonya nem érte el a kívánt méretet
Fotó: Veres Nándor
Alaposan megsínylette az idei szárazságot a chipsgyártásban használt ipari burgonya, a székelyföldi gazdák 25–30 százalékos terméskiesésre panaszkodnak. A termelők számára gondot jelent, hogy a gumók nem nőttek elég nagyra, így nem tudják teljesíteni a feldolgozóval kötött szerződésben foglalt minőségi előírásokat.
2022. szeptember 03., 20:582022. szeptember 03., 20:58
Más kultúrákhoz hasonlóan nem kerülte el az aszály a hazai burgonyaföldeket sem, ahol mennyiségi szempontból nem keletkeztek ugyan jelentős károk, ám a szárazság miatt az ipari burgonya nem érte el a kívánt méretet, ami 25–30 százalékos terméskiesést okoz. Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője lapunknak elmondta, a termelők és a feldolgozók több tíz oldalas szerződést kötnek, amiben pontosan szabályozzák a beszállítás feltételeit, a vetőmag minőségét, rögzítik a méretet, és azt is, mit vonnak le az árból, ha a minőség nem felel meg az elvárásnak.
Jelenleg tárgyalások zajlanak a felek között, elsősorban a szerződés értelmezéséről. Az igazgató hangsúlyozta, a szárazság természeti csapás, a korai pityókát érintette rosszul a tavaszi, nyár eleji szárazság, ám ez a szempont csak a gazdákat érdekli.
– fejtette ki az igazgató. Kozma arra biztatja a gazdákat, mindenképpen tegyenek kárbejelentést, a helyszínen egy bizottság felméri, milyen mértékben sújtotta az aszály a termést, majd november után következik a kiértékelés, országos adatokkal, tanulmányokkal összevetve dől el, kapnak-e állami kártérítést. A kárfelmérés azért is fontos, mert saját könyvelési irataikban a gazdák igazolni tudják az adóhatóság felé a terméskiesést.
Fotó: Veres Nándor
Az igazgató rámutatott, a tavasz-nyár folyamán másfél hónapig volt szárazság, ami elsősorban a korai krumplit érintette. A 35–37 Celsius-fokos hőmérséklet sem tesz jót a krumplinak, ahol nem tudtak öntözni, a növény levelei részben elsárgultak. Kovászna megyében idén 10–12 ezer hektáron termesztettek krumplit, ebből 2470 hektáron chipsnek való ipari burgonyát. Az krumplival bevetett területek valamivel kevesebb mint felét, 5–5,5 ezer hektárt tudtak öntözni a gazdák. „Idén is lesz burgonya, de a hozam a sokéves átlaghoz képest kisebb lesz” – szögezte le Kozma Béla.
Könczei Csaba parlamenti képviselő szerint az eddigi tapasztalatok alapján a burgonyatermelőknek és a feldolgozóknak általában sikerül megegyezniük. Az RMDSZ mezőgazdasági szakpolitikusa lapunknak kifejtette, ha az aszálykár miatt bizonyos krumplifajtáknál terméskiesés van, méretproblémák merülnek fel, mindenképpen kárfelmérést kell kérni, a folyamat során készült jegyzőkönyv alapján a feldolgozóval kötött szerződésben is vis maiornak számít, ha a termelő önhibáján kívül nem tudja teljesíteni a vállalt feltételeket. Bíróságon is rendezhető a szerződés be nem tartása miatt kialakult nézeteltérés, ám általában a felek kiegyeznek, legtöbbször úgy, hogy a vásárló alacsonyabb árat ajánl.
Lapunk szeretett volna chipsgyártót is megszólaltatni, ám nem kívántak állást foglalni ebben a kérdésben.
Archív felvétel
Fotó: Veres Nándor
Ágazati illetékesek biztosra veszik, hogy az ipari krumplit termelők idén veszteségben jönnek ki. Romulus Oprea zágoni krumplitermesztő, az országos burgonyaszövetség elnöke lapunknak elmondta, „történelmi mélypontra” süllyedt az idei termés. Az extrém időjárási viszonyok miatt fennáll a veszélye, hogy a gazdák nem tudják teljesíteni a feldolgozókkal kötött szerződéseiket, közben az ilyen körülmények között felkínált felvásárlási ár annyira alacsony, hogy a termelési költségeket sem fedezi. „A krumplitermesztés harminc éve szabadesésben van, a gondok nem idén kezdődtek” – mutatott rá az országos szövetség elnöke.
Hangsúlyozta, ha krumplira van szükség, azt behozzák külföldről, a hazai termelőket pedig mellőzik. Emiatt sokan áttértek kevésbé kockázatos kultúrákra, gabonát, repcét, napraforgót vetnek. Romulus Oprea biztos abban, hogy a jövőben a gazdák ötször is meggondolják, mielőtt ipari krumplit ültetnek.

Az ország 35 megyéjéből származó adatok szerint 450 198 hektárra nőtt szerdán az aszály sújtotta termőföldek területe Romániában – tájékoztatott a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Nemhogy csökkent volna, látványosan emelkedett a lakások ára a romániai ingatlanpiacon 2025-ben, tény ugyanakkor, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet, majd az áfa emelése rányomta a bélyegét az eladások alakulására. Ilyen hangulatban indult az új év.
szóljon hozzá!