Fotó: Gov.ro
Minden irányból össztűz zúdul az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által kedd este bejelentett adóügyi módosításokra, a szociálliberális kormány azonban – mindenre fittyet hányva – pénteki ülésén várhatóan kisebb módosításokkal elfogadja azokat.
2018. december 20., 18:022018. december 20., 18:02
2018. december 20., 18:152018. december 20., 18:15
Miután minden irányból össztűz zúdult az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által kedd este bejelentett adóügyi módosításokról szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetre, és a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) is negatívan véleményezte azt csütörtök késő délután, ám a szociálliberális kabinet várhatóan kisebb, nem lényegi módosításokkal pénteki ülésén elfogadja azokat. Minderről Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke nyilatkozott.
Mint újságírói kérdésre részletezte, például a nyugdíjrendszer második pillére kapcsán tervezett intézkedések terén még a későbbi tárgyalások során lehetnek módosítások, ám a kezelési költség csökkentéséről nem mondanak le.
Nem véletlenül ment neki újfent durván a multinacionális vállalatoknak Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke vasárnap: kedd este Eugen Teodorovici pénzügyminiszter elő is rukkolt a bankok „kapzsisági adójával”, illetve az energetikai és távközlési cégek új sarcával.
Dumitru Coarnă, a CES tagja a negatív véleményezés kapcsán amúgy a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a kormány legújabb adóügyi terveit mind a munkáltatók és a szakszervezetek, mind pedig a civil szféra képviselői elmarasztalták. A CES véleményezése amúgy konzultatív jellegű, ám Viorica Dăncilă miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, csakis akkor kerül a kormány csütörtöki ülésének napirendjére az adóügyi intézkedéscsomag, ha a CES azt jóváhagyja.
Korábbi ígéretéhez híven megjelent Klaus Johannis államfő a Viorica Dăncilă vezette kormány csütörtöki ülésén. Az elnök megpróbálja elejét venni annak, hogy a kabinet amnesztiáról és közkegyelemről szóló sürgősségi rendeletet fogadjon el.
Közben viszont szüntelen össztűz zúdul a tervezett intézkedésekre, melyek között – mint ismeretes – ott találjuk a bankokra kivetendő „kapzsisági” adó bevezetését, amelynek mértéke az irányadó bankközi kamatláb, a ROBOR állásától függ, az energetikai cégeket érintő 3 százalékos pluszadót, amit az üzleti forgalmuk alapján kell fizetniük, a földgáz és az elektromos áram árának rögzítését, valamint a nyugdíjrendszer második pilléréből, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapokból való önkéntes kiszállás lehetőségét.
A Külföldi Befektetők Tanácsa (FIC) például csütörtöki közleményében csalódottságának adott hangot azon nyilatkozatok nyomán, amelyek szerint „az idegenek” rosszat akarnak Romániának, és amelyek szembeállítják a nagyvállalatokat a kicsikkel, a románokat a külföldiekkel vagy a magánszektort a közszférával.
– mutatott rá a FIC. A külföldi befektetők álláspontja szerint ezt a sürgősségi kormányrendeletet nem szabad támogatni. „Ezért továbbra is fenntartjuk teljes hajlandóságunkat az ebben a témában folytatandó párbeszédre, hogy véget vessünk az ártalmas politikai diskurzusnak, amely mind a cégekre és alkalmazottaikra, mind általában véve a romániai társadalomra nézve káros” – szögezték le a közleményben.
Az AmCham Románia, vagyis a Romániai Amerikai Kereskedelmi Kamara pedig már szerda este a tervezet azonnali visszavonását követelte, mondván, a javasolt intézkedések „általános káoszhoz” vezetnek a román gazdaságban, ezt bizonyította a tőzsdén már a szerdai nyitást követően tapasztalt zuhanás is. Cristian Agalopol, az AmCham képviselője fel is szólította a Pénzügyi Felügyeletet (ASF), hogy indítson vizsgálatot a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) lebonyolított valamennyi tranzakció kapcsán, mivel ott gyakorlatilag „vérfürdő” zajlott. A szakember azt mondja,
Az OMV Petrom illetékesei is megszólaltak a térség egyik legnagyobb energetikai vállalatát több ponton is érintő rendelettervezet kapcsán, leszögezve, „az intézkedés negatív hatással bír a romániai energetikai ágazatra”, és
„Mélységes aggodalommal töltenek el a hatástanulmány és előzetes konzultáció nélkül ránk erőszakolt intézkedések. Ezek negatív hatással vannak Románia befektetők általi megítélésére, eltántorítják azokat, akiknek beruházási terveik voltak, és negatívan hatnak ki a gazdaságra és a munkaerőre” – fogalmaz közleményében az OMV Petrom.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!