
Fotó: Gov.ro
Minden irányból össztűz zúdul az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által kedd este bejelentett adóügyi módosításokra, a szociálliberális kormány azonban – mindenre fittyet hányva – pénteki ülésén várhatóan kisebb módosításokkal elfogadja azokat.
2018. december 20., 18:022018. december 20., 18:02
2018. december 20., 18:152018. december 20., 18:15
Miután minden irányból össztűz zúdult az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által kedd este bejelentett adóügyi módosításokról szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetre, és a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) is negatívan véleményezte azt csütörtök késő délután, ám a szociálliberális kabinet várhatóan kisebb, nem lényegi módosításokkal pénteki ülésén elfogadja azokat. Minderről Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke nyilatkozott.
Mint újságírói kérdésre részletezte, például a nyugdíjrendszer második pillére kapcsán tervezett intézkedések terén még a későbbi tárgyalások során lehetnek módosítások, ám a kezelési költség csökkentéséről nem mondanak le.

Nem véletlenül ment neki újfent durván a multinacionális vállalatoknak Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke vasárnap: kedd este Eugen Teodorovici pénzügyminiszter elő is rukkolt a bankok „kapzsisági adójával”, illetve az energetikai és távközlési cégek új sarcával.
Dumitru Coarnă, a CES tagja a negatív véleményezés kapcsán amúgy a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a kormány legújabb adóügyi terveit mind a munkáltatók és a szakszervezetek, mind pedig a civil szféra képviselői elmarasztalták. A CES véleményezése amúgy konzultatív jellegű, ám Viorica Dăncilă miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, csakis akkor kerül a kormány csütörtöki ülésének napirendjére az adóügyi intézkedéscsomag, ha a CES azt jóváhagyja.

Korábbi ígéretéhez híven megjelent Klaus Johannis államfő a Viorica Dăncilă vezette kormány csütörtöki ülésén. Az elnök megpróbálja elejét venni annak, hogy a kabinet amnesztiáról és közkegyelemről szóló sürgősségi rendeletet fogadjon el.
Közben viszont szüntelen össztűz zúdul a tervezett intézkedésekre, melyek között – mint ismeretes – ott találjuk a bankokra kivetendő „kapzsisági” adó bevezetését, amelynek mértéke az irányadó bankközi kamatláb, a ROBOR állásától függ, az energetikai cégeket érintő 3 százalékos pluszadót, amit az üzleti forgalmuk alapján kell fizetniük, a földgáz és az elektromos áram árának rögzítését, valamint a nyugdíjrendszer második pilléréből, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapokból való önkéntes kiszállás lehetőségét.
A Külföldi Befektetők Tanácsa (FIC) például csütörtöki közleményében csalódottságának adott hangot azon nyilatkozatok nyomán, amelyek szerint „az idegenek” rosszat akarnak Romániának, és amelyek szembeállítják a nagyvállalatokat a kicsikkel, a románokat a külföldiekkel vagy a magánszektort a közszférával.
– mutatott rá a FIC. A külföldi befektetők álláspontja szerint ezt a sürgősségi kormányrendeletet nem szabad támogatni. „Ezért továbbra is fenntartjuk teljes hajlandóságunkat az ebben a témában folytatandó párbeszédre, hogy véget vessünk az ártalmas politikai diskurzusnak, amely mind a cégekre és alkalmazottaikra, mind általában véve a romániai társadalomra nézve káros” – szögezték le a közleményben.
Az AmCham Románia, vagyis a Romániai Amerikai Kereskedelmi Kamara pedig már szerda este a tervezet azonnali visszavonását követelte, mondván, a javasolt intézkedések „általános káoszhoz” vezetnek a román gazdaságban, ezt bizonyította a tőzsdén már a szerdai nyitást követően tapasztalt zuhanás is. Cristian Agalopol, az AmCham képviselője fel is szólította a Pénzügyi Felügyeletet (ASF), hogy indítson vizsgálatot a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) lebonyolított valamennyi tranzakció kapcsán, mivel ott gyakorlatilag „vérfürdő” zajlott. A szakember azt mondja,
Az OMV Petrom illetékesei is megszólaltak a térség egyik legnagyobb energetikai vállalatát több ponton is érintő rendelettervezet kapcsán, leszögezve, „az intézkedés negatív hatással bír a romániai energetikai ágazatra”, és
„Mélységes aggodalommal töltenek el a hatástanulmány és előzetes konzultáció nélkül ránk erőszakolt intézkedések. Ezek negatív hatással vannak Románia befektetők általi megítélésére, eltántorítják azokat, akiknek beruházási terveik voltak, és negatívan hatnak ki a gazdaságra és a munkaerőre” – fogalmaz közleményében az OMV Petrom.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!