
Fotó: Gov.ro
Minden irányból össztűz zúdul az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által kedd este bejelentett adóügyi módosításokra, a szociálliberális kormány azonban – mindenre fittyet hányva – pénteki ülésén várhatóan kisebb módosításokkal elfogadja azokat.
2018. december 20., 18:022018. december 20., 18:02
2018. december 20., 18:152018. december 20., 18:15
Miután minden irányból össztűz zúdult az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által kedd este bejelentett adóügyi módosításokról szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetre, és a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) is negatívan véleményezte azt csütörtök késő délután, ám a szociálliberális kabinet várhatóan kisebb, nem lényegi módosításokkal pénteki ülésén elfogadja azokat. Minderről Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke nyilatkozott.
Mint újságírói kérdésre részletezte, például a nyugdíjrendszer második pillére kapcsán tervezett intézkedések terén még a későbbi tárgyalások során lehetnek módosítások, ám a kezelési költség csökkentéséről nem mondanak le.

Nem véletlenül ment neki újfent durván a multinacionális vállalatoknak Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke vasárnap: kedd este Eugen Teodorovici pénzügyminiszter elő is rukkolt a bankok „kapzsisági adójával”, illetve az energetikai és távközlési cégek új sarcával.
Dumitru Coarnă, a CES tagja a negatív véleményezés kapcsán amúgy a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a kormány legújabb adóügyi terveit mind a munkáltatók és a szakszervezetek, mind pedig a civil szféra képviselői elmarasztalták. A CES véleményezése amúgy konzultatív jellegű, ám Viorica Dăncilă miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, csakis akkor kerül a kormány csütörtöki ülésének napirendjére az adóügyi intézkedéscsomag, ha a CES azt jóváhagyja.

Korábbi ígéretéhez híven megjelent Klaus Johannis államfő a Viorica Dăncilă vezette kormány csütörtöki ülésén. Az elnök megpróbálja elejét venni annak, hogy a kabinet amnesztiáról és közkegyelemről szóló sürgősségi rendeletet fogadjon el.
Közben viszont szüntelen össztűz zúdul a tervezett intézkedésekre, melyek között – mint ismeretes – ott találjuk a bankokra kivetendő „kapzsisági” adó bevezetését, amelynek mértéke az irányadó bankközi kamatláb, a ROBOR állásától függ, az energetikai cégeket érintő 3 százalékos pluszadót, amit az üzleti forgalmuk alapján kell fizetniük, a földgáz és az elektromos áram árának rögzítését, valamint a nyugdíjrendszer második pilléréből, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapokból való önkéntes kiszállás lehetőségét.
A Külföldi Befektetők Tanácsa (FIC) például csütörtöki közleményében csalódottságának adott hangot azon nyilatkozatok nyomán, amelyek szerint „az idegenek” rosszat akarnak Romániának, és amelyek szembeállítják a nagyvállalatokat a kicsikkel, a románokat a külföldiekkel vagy a magánszektort a közszférával.
– mutatott rá a FIC. A külföldi befektetők álláspontja szerint ezt a sürgősségi kormányrendeletet nem szabad támogatni. „Ezért továbbra is fenntartjuk teljes hajlandóságunkat az ebben a témában folytatandó párbeszédre, hogy véget vessünk az ártalmas politikai diskurzusnak, amely mind a cégekre és alkalmazottaikra, mind általában véve a romániai társadalomra nézve káros” – szögezték le a közleményben.
Az AmCham Románia, vagyis a Romániai Amerikai Kereskedelmi Kamara pedig már szerda este a tervezet azonnali visszavonását követelte, mondván, a javasolt intézkedések „általános káoszhoz” vezetnek a román gazdaságban, ezt bizonyította a tőzsdén már a szerdai nyitást követően tapasztalt zuhanás is. Cristian Agalopol, az AmCham képviselője fel is szólította a Pénzügyi Felügyeletet (ASF), hogy indítson vizsgálatot a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) lebonyolított valamennyi tranzakció kapcsán, mivel ott gyakorlatilag „vérfürdő” zajlott. A szakember azt mondja,
Az OMV Petrom illetékesei is megszólaltak a térség egyik legnagyobb energetikai vállalatát több ponton is érintő rendelettervezet kapcsán, leszögezve, „az intézkedés negatív hatással bír a romániai energetikai ágazatra”, és
„Mélységes aggodalommal töltenek el a hatástanulmány és előzetes konzultáció nélkül ránk erőszakolt intézkedések. Ezek negatív hatással vannak Románia befektetők általi megítélésére, eltántorítják azokat, akiknek beruházási terveik voltak, és negatívan hatnak ki a gazdaságra és a munkaerőre” – fogalmaz közleményében az OMV Petrom.
Léteznek olyan okos megoldások, amelyekkel a romló demográfiai feltételek mellett is meg lehet őrizni a Romániában és Magyarországon az elmúlt 35 évben szerzett gazdasági vívmányokat – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár a Krónikának.
Gőzerővel építik a fejlesztő és a helyi hivatalosságok által Erdély legnagyobb kiskereskedelmi (retail) parkjának nevezett, több mint 100 millió euróból megvalósítandó létesítményt Szászfenes község területén.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint augusztusban az előző havi 1070,18 milliárd lejről 1084,25 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az idei év első kilenc hónapjában a múlt év azonos időszakához képest 8,2 százalékkal, 19 812 900-ról 21 446 200-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közzétett adatai szerint.
A kormány elfogadott egy rendeletet, amely kiiktatja a védelmi iparba történő beruházásokat gátló akadályokat – jelentette be Radu Miruță.
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima és Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Sokan számolnak be arról, hogy a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után nagyjából megduplázódott a havi kiadás. Így nem csoda, hogy a háztartások nagy része új szokások kialakításán dolgozik a villanyáram-fogyasztás csökkentése érdekében.
A román és a magyar kormány együttműködési megállapodást készül aláírni az elektromos vezetékek szállítási kapacitásának növeléséről – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
A nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terhet jelent a Román Posta számára – jelentette ki Valentin Ștefan vezérigazgató.
Az év első tíz hónapjában a nyers adatok szerint 1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Havi szinten viszont folytatódott a lejtmenet.
szóljon hozzá!