A pénzügyminiszter szerint a bankok előszeretettel fektetik biztonságos államkötvényekbe a pénzüket, ahelyett, hogy a reálgazdaságot finanszíroznák
Nem véletlenül ment neki újfent durván a multinacionális vállalatoknak Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke vasárnap: kedd este Eugen Teodorovici pénzügyminiszter elő is rukkolt a bankok „kapzsisági adójával”, illetve az energetikai és távközlési cégek új sarcával. Nem ússzák meg a Robin Hoodot idéző fellépést a magánnyugdíjalapok sem. Az intézkedéseket minden irányból támadják.
2018. december 19., 19:422018. december 19., 19:42
2018. december 19., 19:492018. december 19., 19:49
Kizsákmányolási adó a bankokra, az energetikai és távközlési vállalatok üzleti forgalom utáni megadózása, a nyugdíjrendszer második pilléréből való kilépés lehetősége, a nyugdíjalapok kezelési költségének csökkentése, a földgáz árának maximalizálása – ezek a legfontosabb intézkedések, amelyeket derült égből villámcsapásként érkező hirtelenséggel jelentett be kedd esti sajtónyilatkozatában Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Mint mondta, valamennyit sürgősségi kormányrendelettel készül elfogadni a szociálliberális kabinet, és már 2019. január elsejétől hatályba is lépnek.
Tény viszont, hogy volt előjele a multinacionális vállalatok megsarcolásának, Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ugyanis vasárnap este kemény hangon bírálta a bankokat, az energetikai és távközlési cégeket egyaránt, amiért
„Kapzsisági adót” vet ki a kormány a bankokra, amit a pénzintézeteknek akkor kell befizetniük, amikor a 3 és a 6 havi irányadó bankközi kamatláb, a ROBOR meghaladja az 1,5 százalékot – közölte Teodorovici. Mint ismeretes, a mutató jelenleg meghaladja a 3 százalékot. A pénzügyi tárcavezető bejelentése szerint ha a 3 és a 6 havi ROBOR 1,5–1,7 százalék között van, akkor a bankok aktíváik 0,2 százalékának megfelelő adót fizetnek, ha a kamatláb 1,71–2,5 százalék között mozog, akkor ez az érték eléri a 0,4 százalékot, 2,51–3 százalék között a 0,6 százalékot, 3,01–3,5 százalék között pedig 0,9 százalékra rúg.
– érvelt Teodorovici. Hozzátette: a bankok előszeretettel fektetik biztonságos államkötvényekbe a pénzüket, ahelyett, hogy a reálgazdaságot finanszíroznák, így a romániai cégek szerinte drágábban jutnak hitelekhez, mint külföldi versenytársaik.
Nő jövőre az energetikai és a távközlési cégek adója – derül ki továbbá Eugen Teodorovici kedd esti nyilatkozatából, a pénzügyminiszter ugyanis arról beszélt, hogy
A kormány emellett a 3G-, 4G- és 5G- licencek meghosszabbításakor is új illetéket vetne ki.
A pénzügyminiszter egyúttal bejelentette, hogy 2019 januárja és 2022 februárja között 68 lej/megawattórában szabják meg a földgáz maximális árát. A plafonérték mind a háztartási, mind pedig az ipari fogyasztókra érvényes függetlenül az eladótól. „Azért volt szükség egy ilyen intézkedés elfogadására, mivel
Az intézkedés célja a gazdasági növekedés potenciáljának a növelése” – fejtette ki a pénzügyi tárca vezetője.
Eugen Teodorovici emellett azt is bejelentette, hogy a nyugdíjrendszer második pillére, vagyis a kötelező magánynyugdíj-befizetések kapcsán is több módosításra készülnek. Az egyik ilyen változás, hogy a nyugdíjalapok által gyakorolt kezelési költséget a jelenlegi 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentik jövő évtől. „Egy másik fontos aspektus, hogy a hozzájáruló visszaléphet, ha úgy látja jónak. Egyéni kérés alapján léphet ki, de nem hamarabb, mint ötévnyi hozzájárulást követően. Amikor az illető személy kilép, megkapja a neki járó aktívákat, az összegből 2 százalékos kilépési illetéket vonnak le” – magyarázta a kormány terveit Teodorovici. Kitért arra is, hogy a második pillért kezelő nyugdíjalapok befektethetnek az úgynevezett PPP-konstrukciókba, vagyis a magánszféra bevonásával megvalósuló állami projektekbe.
A bejelentett intézkedéseket azonnal számos bírálat érte. „Nem értem a kapzsisági adót” – nyilatkozta kedden késő este Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) stratégiai főtanácsadója. „A ROBOR egy átlagkamat, amivel a bankok egymás között dolgoznak.
Amikor tavaly októberben az infláció emelkedni kezdett, amit amúgy az állami hatóságok okoztak, a ROBOR is növekedésnek indult, mert ők a gazdaság sziámi ikrei” – fogalmazott.
„A kormány megszünteti a második pillért”
A kormány által javasolt módosítások tulajdonképpen megszüntetik a második pillért, és katasztrofális hatással lesznek a román állampolgárok jövőbeni jövedelmeire, mint ahogy a tőkepiacra, az egész pénzügyi szektorra és összességében véve a román gazdaságra is – fogalmazta meg eközben vészjósló következtetéseit a Romániai Magánnyugdíjakért Egyesület (APAPR), amely úgy tartja magáról, hogy több mint 7 millió romániai polgár érdekeit védi. Mint rámutatnak,
amelyekkel amúgy a román gazdaság jelentős befektetőivé váltak. Ha viszont kiveszik a pénzt, akkor nyugdíjaskorukban ennyivel szegényebbek lesznek, nem lesz, mivel kiegészíteniük az állami illetményt, miközben az állami nyugdíjrendszerre egyre nagyobb súly nehezedik.
A tervezet arra bátorítja a magánnyugdíj-hozzájárulást fizető polgárokat, hogy vegyék ki a 11 év során felgyűlt megtakarításaikat
Az egyesület szerint ugyanakkor a kezelési költségek 67 százalékkal történő csökkentése a magánnyugdíjalapok kezelőit is „megsemmisíti”.
„A gazdasági növekedést, a jövőnket váltjuk be karácsonyi ajándékpénzre, ez rövid távon kecsegtető, de hosszú távon negatív hatással lehet a fejlődésre” – értékelt szerdán a Krónika megkeresésére Bordás Attila bankpiaci szakember. Mint részletezte, a gazdasági fejlődés feltétele a tőkeáramlás, éppen ezért nem egészséges ezt a folyamatot bank-adóval, a második nyugdíjpillér csökkentésével visszafogni, különösen azért, mert a kormány ezt a pénzt nem „hatékonyan” költi el, hanem fizetésekre, nyugdíjakra, tehát végső soron fogyasztási cikkekre fordítja. „Egyelőre még sok az ismeretlen, de az biztos, hogy szerdán délig
az Erste Bank esett a Bécsi Tőzsdén. Tehát a piac azt érzékeli, hogy a bankok mozgásterét korlátozni fogják” – szögezte le Bordás, aki szerint a 10 milliárd lejes költségvetési lyukat tűzoltómódszerekkel próbálják betömni, a bankoknak benyújtva a számlát, s „ez nem biztos, hogy célravezető”.
Az is vitatható szerinte, hogy a ROBOR alakulása alapján kell-e „büntetni” a bankokat. Az elemző arra is kitért, hogy ha plusz-adókat rónak ki a pénzintézetekre, akkor ezeknek két lehetőségük lesz: vagy visszafogják a hitelezést, hogy kevesebb adót fizessenek, vagy beépítik az áraikba ennek a költségét. Végül pedig a lakosság fizeti meg.
Bordás azt is veszélyesnek tartja, hogy fakultatívvá tennék a nyugdíjalap második pillérét, hiszen Romániának akut demográfiai problémái vannak, ilyen körülmények között ezt a megtakarítási formát nem felszabadítani, hanem ösztönözni kellene.
Szkeptikusan fogadta a pénzügyminiszter bejelentéseit Erdei-Dolóczki István, az RMDSZ gazdasági-pénzügyi kérdésekben jártas parlamenti képviselője is, aki szerint a gazdasági intézkedéseket nem tévébeszélgetésekben kellene bejelenteni, hanem konzultáció során kell komoly programot kidolgozni.
– tette hozzá. Ugyanakkor véleménye szerint a kormánynak akár népszerűtlen intézkedéseket is meg kell hoznia, hogy megvédje a polgárait a „kapitalista kizsákmányolástól”.
„Nem normális, hogy ugyanaz a cég ugyanazért a munkáért 2000 lejt fizet Szatmárnémetiben és 2000 eurót Németországban. A kormánynak kell intézkedéseket foganatosítania, mert a vállalkozó nem szociális hálót feszít ki, hanem nyereséget akar termelni, de a gazdasági programokat megfontoltan kell kidolgozni” – szögezte le a politikus.
Az ellenzék durván nekiment a kormánynak
Az ellenzék keményen bírálta a „kapzsisági adó” bevezetésének szándékát. Ionel Dancă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője szerint a kormány „kapzsisága” tönkreteszi a gazdaság legfontosabb ágait. Florin Cîțu liberális szenátor szerint azért kell a kormánynak ezekhez az intézkedésekhez folyamodnia, mivel ellenkező esetben nem tudná tartani a deficitcélt. Szerinte ilyen körülmények között az ALDE-nak és az RMDSZ-nek meg kellene ma szavaznia a bizalmatlansági indítványt. Victor Ponta, a Pro Románia párt elnöke eközben leszögezte: Viorica Dăncilă miniszterelnök hazudott, amikor kijelentette, hogy semmilyen új adót nem vezetnek be. Klaus Johannis államfő szerint az intézkedések azt mutatják, hogy a kormánynak nincs pénze a szociális kiadásokra, a „kapszisági adó” hatása pedig az lesz, hogy minden megdrágul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A közel-keleti konfliktus nyomán kedden is folytatódott a földgáz világpiaci árának az emelkedése, a szakértők pedig arra számítanak, hogy a következő napokban is jelentős kilengések várhatóak.
A 2026-os állami költségvetés felelős és kiegyensúlyozott lesz, minden eddiginél nagyobb összeget fordítanak beruházásokra és rekordösszegű uniós forrás lehívásával számolnak – jelentette ki kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Arcátlan hazugság, hogy Romániában elérheti a literenkénti tíz lejt az üzemanyagár az iráni konfliktus miatt, jelenleg nem indokolt literenként 3-5 banisnál magasabb áremelkedés a benzinkutakon – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Jelentős, 20 százalékot meghaladó drágulással indított a gáz európai jegyzése hétfőn a közel-keleti helyzet okozta bizonytalanság hatására.
Nem halad egyszerűen a cernavodai atomerőmű bővítése: a létesítmény üzemeltetője, a Nuclearelectrica állami vállalat kemény tárgyalásokat folytat az 1. blokk korszerűsítésének és a 3. és 4. reaktor építésének finanszírozásáról.
A stratégiai jelentőségű országokra kíván összpontosítani, és a román piac kicsi – ezzel indokolják a Carrefour francia kiskereskedelmi üzletlánc vezetői azt, hogy eladják romániai üzleteiket a Pavăl Holdingnak.
Idén januárban 6312 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,24 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) vasárnap közölt adataiból.
Legalább 150 tartályhajó, köztük nyersolaj- és cseppfolyósított földgázt szállító hajók horgonyoztak le a Hormuzi-szoroson túli nyílt öbölben, és további tucatnyi a szoros másik oldalán.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Jelentősen emelkedhetnek az üzemanyagárak, miután az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, amely válaszul rakéta- és dróncsapásokat intézett azon közel-keleti országok ellen, ahol amerikai támaszpontok működnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!