A pénzügyminiszter szerint a bankok előszeretettel fektetik biztonságos államkötvényekbe a pénzüket, ahelyett, hogy a reálgazdaságot finanszíroznák
Nem véletlenül ment neki újfent durván a multinacionális vállalatoknak Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke vasárnap: kedd este Eugen Teodorovici pénzügyminiszter elő is rukkolt a bankok „kapzsisági adójával”, illetve az energetikai és távközlési cégek új sarcával. Nem ússzák meg a Robin Hoodot idéző fellépést a magánnyugdíjalapok sem. Az intézkedéseket minden irányból támadják.
2018. december 19., 19:422018. december 19., 19:42
2018. december 19., 19:492018. december 19., 19:49
Kizsákmányolási adó a bankokra, az energetikai és távközlési vállalatok üzleti forgalom utáni megadózása, a nyugdíjrendszer második pilléréből való kilépés lehetősége, a nyugdíjalapok kezelési költségének csökkentése, a földgáz árának maximalizálása – ezek a legfontosabb intézkedések, amelyeket derült égből villámcsapásként érkező hirtelenséggel jelentett be kedd esti sajtónyilatkozatában Eugen Teodorovici pénzügyminiszter. Mint mondta, valamennyit sürgősségi kormányrendelettel készül elfogadni a szociálliberális kabinet, és már 2019. január elsejétől hatályba is lépnek.
Tény viszont, hogy volt előjele a multinacionális vállalatok megsarcolásának, Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ugyanis vasárnap este kemény hangon bírálta a bankokat, az energetikai és távközlési cégeket egyaránt, amiért
„Kapzsisági adót” vet ki a kormány a bankokra, amit a pénzintézeteknek akkor kell befizetniük, amikor a 3 és a 6 havi irányadó bankközi kamatláb, a ROBOR meghaladja az 1,5 százalékot – közölte Teodorovici. Mint ismeretes, a mutató jelenleg meghaladja a 3 százalékot. A pénzügyi tárcavezető bejelentése szerint ha a 3 és a 6 havi ROBOR 1,5–1,7 százalék között van, akkor a bankok aktíváik 0,2 százalékának megfelelő adót fizetnek, ha a kamatláb 1,71–2,5 százalék között mozog, akkor ez az érték eléri a 0,4 százalékot, 2,51–3 százalék között a 0,6 százalékot, 3,01–3,5 százalék között pedig 0,9 százalékra rúg.
– érvelt Teodorovici. Hozzátette: a bankok előszeretettel fektetik biztonságos államkötvényekbe a pénzüket, ahelyett, hogy a reálgazdaságot finanszíroznák, így a romániai cégek szerinte drágábban jutnak hitelekhez, mint külföldi versenytársaik.
Nő jövőre az energetikai és a távközlési cégek adója – derül ki továbbá Eugen Teodorovici kedd esti nyilatkozatából, a pénzügyminiszter ugyanis arról beszélt, hogy
A kormány emellett a 3G-, 4G- és 5G- licencek meghosszabbításakor is új illetéket vetne ki.
A pénzügyminiszter egyúttal bejelentette, hogy 2019 januárja és 2022 februárja között 68 lej/megawattórában szabják meg a földgáz maximális árát. A plafonérték mind a háztartási, mind pedig az ipari fogyasztókra érvényes függetlenül az eladótól. „Azért volt szükség egy ilyen intézkedés elfogadására, mivel
Az intézkedés célja a gazdasági növekedés potenciáljának a növelése” – fejtette ki a pénzügyi tárca vezetője.
Eugen Teodorovici emellett azt is bejelentette, hogy a nyugdíjrendszer második pillére, vagyis a kötelező magánynyugdíj-befizetések kapcsán is több módosításra készülnek. Az egyik ilyen változás, hogy a nyugdíjalapok által gyakorolt kezelési költséget a jelenlegi 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentik jövő évtől. „Egy másik fontos aspektus, hogy a hozzájáruló visszaléphet, ha úgy látja jónak. Egyéni kérés alapján léphet ki, de nem hamarabb, mint ötévnyi hozzájárulást követően. Amikor az illető személy kilép, megkapja a neki járó aktívákat, az összegből 2 százalékos kilépési illetéket vonnak le” – magyarázta a kormány terveit Teodorovici. Kitért arra is, hogy a második pillért kezelő nyugdíjalapok befektethetnek az úgynevezett PPP-konstrukciókba, vagyis a magánszféra bevonásával megvalósuló állami projektekbe.
A bejelentett intézkedéseket azonnal számos bírálat érte. „Nem értem a kapzsisági adót” – nyilatkozta kedden késő este Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) stratégiai főtanácsadója. „A ROBOR egy átlagkamat, amivel a bankok egymás között dolgoznak.
Amikor tavaly októberben az infláció emelkedni kezdett, amit amúgy az állami hatóságok okoztak, a ROBOR is növekedésnek indult, mert ők a gazdaság sziámi ikrei” – fogalmazott.
„A kormány megszünteti a második pillért”
A kormány által javasolt módosítások tulajdonképpen megszüntetik a második pillért, és katasztrofális hatással lesznek a román állampolgárok jövőbeni jövedelmeire, mint ahogy a tőkepiacra, az egész pénzügyi szektorra és összességében véve a román gazdaságra is – fogalmazta meg eközben vészjósló következtetéseit a Romániai Magánnyugdíjakért Egyesület (APAPR), amely úgy tartja magáról, hogy több mint 7 millió romániai polgár érdekeit védi. Mint rámutatnak,
amelyekkel amúgy a román gazdaság jelentős befektetőivé váltak. Ha viszont kiveszik a pénzt, akkor nyugdíjaskorukban ennyivel szegényebbek lesznek, nem lesz, mivel kiegészíteniük az állami illetményt, miközben az állami nyugdíjrendszerre egyre nagyobb súly nehezedik.
A tervezet arra bátorítja a magánnyugdíj-hozzájárulást fizető polgárokat, hogy vegyék ki a 11 év során felgyűlt megtakarításaikat
Az egyesület szerint ugyanakkor a kezelési költségek 67 százalékkal történő csökkentése a magánnyugdíjalapok kezelőit is „megsemmisíti”.
„A gazdasági növekedést, a jövőnket váltjuk be karácsonyi ajándékpénzre, ez rövid távon kecsegtető, de hosszú távon negatív hatással lehet a fejlődésre” – értékelt szerdán a Krónika megkeresésére Bordás Attila bankpiaci szakember. Mint részletezte, a gazdasági fejlődés feltétele a tőkeáramlás, éppen ezért nem egészséges ezt a folyamatot bank-adóval, a második nyugdíjpillér csökkentésével visszafogni, különösen azért, mert a kormány ezt a pénzt nem „hatékonyan” költi el, hanem fizetésekre, nyugdíjakra, tehát végső soron fogyasztási cikkekre fordítja. „Egyelőre még sok az ismeretlen, de az biztos, hogy szerdán délig
az Erste Bank esett a Bécsi Tőzsdén. Tehát a piac azt érzékeli, hogy a bankok mozgásterét korlátozni fogják” – szögezte le Bordás, aki szerint a 10 milliárd lejes költségvetési lyukat tűzoltómódszerekkel próbálják betömni, a bankoknak benyújtva a számlát, s „ez nem biztos, hogy célravezető”.
Az is vitatható szerinte, hogy a ROBOR alakulása alapján kell-e „büntetni” a bankokat. Az elemző arra is kitért, hogy ha plusz-adókat rónak ki a pénzintézetekre, akkor ezeknek két lehetőségük lesz: vagy visszafogják a hitelezést, hogy kevesebb adót fizessenek, vagy beépítik az áraikba ennek a költségét. Végül pedig a lakosság fizeti meg.
Bordás azt is veszélyesnek tartja, hogy fakultatívvá tennék a nyugdíjalap második pillérét, hiszen Romániának akut demográfiai problémái vannak, ilyen körülmények között ezt a megtakarítási formát nem felszabadítani, hanem ösztönözni kellene.
Szkeptikusan fogadta a pénzügyminiszter bejelentéseit Erdei-Dolóczki István, az RMDSZ gazdasági-pénzügyi kérdésekben jártas parlamenti képviselője is, aki szerint a gazdasági intézkedéseket nem tévébeszélgetésekben kellene bejelenteni, hanem konzultáció során kell komoly programot kidolgozni.
– tette hozzá. Ugyanakkor véleménye szerint a kormánynak akár népszerűtlen intézkedéseket is meg kell hoznia, hogy megvédje a polgárait a „kapitalista kizsákmányolástól”.
„Nem normális, hogy ugyanaz a cég ugyanazért a munkáért 2000 lejt fizet Szatmárnémetiben és 2000 eurót Németországban. A kormánynak kell intézkedéseket foganatosítania, mert a vállalkozó nem szociális hálót feszít ki, hanem nyereséget akar termelni, de a gazdasági programokat megfontoltan kell kidolgozni” – szögezte le a politikus.
Az ellenzék durván nekiment a kormánynak
Az ellenzék keményen bírálta a „kapzsisági adó” bevezetésének szándékát. Ionel Dancă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője szerint a kormány „kapzsisága” tönkreteszi a gazdaság legfontosabb ágait. Florin Cîțu liberális szenátor szerint azért kell a kormánynak ezekhez az intézkedésekhez folyamodnia, mivel ellenkező esetben nem tudná tartani a deficitcélt. Szerinte ilyen körülmények között az ALDE-nak és az RMDSZ-nek meg kellene ma szavaznia a bizalmatlansági indítványt. Victor Ponta, a Pro Románia párt elnöke eközben leszögezte: Viorica Dăncilă miniszterelnök hazudott, amikor kijelentette, hogy semmilyen új adót nem vezetnek be. Klaus Johannis államfő szerint az intézkedések azt mutatják, hogy a kormánynak nincs pénze a szociális kiadásokra, a „kapszisági adó” hatása pedig az lesz, hogy minden megdrágul.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!