Fotó: Gov.ro
Minden irányból össztűz zúdul az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által kedd este bejelentett adóügyi módosításokra, a szociálliberális kormány azonban – mindenre fittyet hányva – pénteki ülésén várhatóan kisebb módosításokkal elfogadja azokat.
2018. december 20., 18:022018. december 20., 18:02
2018. december 20., 18:152018. december 20., 18:15
Miután minden irányból össztűz zúdult az Eugen Teodorovici pénzügyminiszter által kedd este bejelentett adóügyi módosításokról szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetre, és a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) is negatívan véleményezte azt csütörtök késő délután, ám a szociálliberális kabinet várhatóan kisebb, nem lényegi módosításokkal pénteki ülésén elfogadja azokat. Minderről Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke nyilatkozott.
Mint újságírói kérdésre részletezte, például a nyugdíjrendszer második pillére kapcsán tervezett intézkedések terén még a későbbi tárgyalások során lehetnek módosítások, ám a kezelési költség csökkentéséről nem mondanak le.
Nem véletlenül ment neki újfent durván a multinacionális vállalatoknak Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke vasárnap: kedd este Eugen Teodorovici pénzügyminiszter elő is rukkolt a bankok „kapzsisági adójával”, illetve az energetikai és távközlési cégek új sarcával.
Dumitru Coarnă, a CES tagja a negatív véleményezés kapcsán amúgy a Mediafax hírügynökségnek elmondta, a kormány legújabb adóügyi terveit mind a munkáltatók és a szakszervezetek, mind pedig a civil szféra képviselői elmarasztalták. A CES véleményezése amúgy konzultatív jellegű, ám Viorica Dăncilă miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, csakis akkor kerül a kormány csütörtöki ülésének napirendjére az adóügyi intézkedéscsomag, ha a CES azt jóváhagyja.
Korábbi ígéretéhez híven megjelent Klaus Johannis államfő a Viorica Dăncilă vezette kormány csütörtöki ülésén. Az elnök megpróbálja elejét venni annak, hogy a kabinet amnesztiáról és közkegyelemről szóló sürgősségi rendeletet fogadjon el.
Közben viszont szüntelen össztűz zúdul a tervezett intézkedésekre, melyek között – mint ismeretes – ott találjuk a bankokra kivetendő „kapzsisági” adó bevezetését, amelynek mértéke az irányadó bankközi kamatláb, a ROBOR állásától függ, az energetikai cégeket érintő 3 százalékos pluszadót, amit az üzleti forgalmuk alapján kell fizetniük, a földgáz és az elektromos áram árának rögzítését, valamint a nyugdíjrendszer második pilléréből, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapokból való önkéntes kiszállás lehetőségét.
A Külföldi Befektetők Tanácsa (FIC) például csütörtöki közleményében csalódottságának adott hangot azon nyilatkozatok nyomán, amelyek szerint „az idegenek” rosszat akarnak Romániának, és amelyek szembeállítják a nagyvállalatokat a kicsikkel, a románokat a külföldiekkel vagy a magánszektort a közszférával.
– mutatott rá a FIC. A külföldi befektetők álláspontja szerint ezt a sürgősségi kormányrendeletet nem szabad támogatni. „Ezért továbbra is fenntartjuk teljes hajlandóságunkat az ebben a témában folytatandó párbeszédre, hogy véget vessünk az ártalmas politikai diskurzusnak, amely mind a cégekre és alkalmazottaikra, mind általában véve a romániai társadalomra nézve káros” – szögezték le a közleményben.
Az AmCham Románia, vagyis a Romániai Amerikai Kereskedelmi Kamara pedig már szerda este a tervezet azonnali visszavonását követelte, mondván, a javasolt intézkedések „általános káoszhoz” vezetnek a román gazdaságban, ezt bizonyította a tőzsdén már a szerdai nyitást követően tapasztalt zuhanás is. Cristian Agalopol, az AmCham képviselője fel is szólította a Pénzügyi Felügyeletet (ASF), hogy indítson vizsgálatot a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) lebonyolított valamennyi tranzakció kapcsán, mivel ott gyakorlatilag „vérfürdő” zajlott. A szakember azt mondja,
Az OMV Petrom illetékesei is megszólaltak a térség egyik legnagyobb energetikai vállalatát több ponton is érintő rendelettervezet kapcsán, leszögezve, „az intézkedés negatív hatással bír a romániai energetikai ágazatra”, és
„Mélységes aggodalommal töltenek el a hatástanulmány és előzetes konzultáció nélkül ránk erőszakolt intézkedések. Ezek negatív hatással vannak Románia befektetők általi megítélésére, eltántorítják azokat, akiknek beruházási terveik voltak, és negatívan hatnak ki a gazdaságra és a munkaerőre” – fogalmaz közleményében az OMV Petrom.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!