
2012. március 06., 08:582012. március 06., 08:58
„Pénzügyi stabilitás nélkül nincs bizalom, és bizalom nélkül nincs növekedés” – szögezte le az Európai Bizottság elnöke ausztriai látogatása keretében, az osztrák kancellárral közös sajtótájékoztatón. Szerinte, az olyan problémák kezeléséhez, mint az egyes tagállamokban 50 százalékot is elérő munkanélküliség a fiatalok körében, tartós növekedésre van szükség. Úgy vélekedett, az EU még nincs túl a válságon, noha intézményei fejlettebbek ma.
Barroso az európai egység jelentőségét is hangsúlyozta. Bebizonyosodott, hogy nem létezhet „egy boldogok szigete” Európán belül, amelyet nem érintenek a problémák – fogalmazott. Hozzátette: egymagában a legnagyobb tagállam sem lenne képes a válság és a globalizáció kihívásait legyűrni. Az EU nélkül „az erő törvénye” uralkodna. A fiatal munkavállalók munkanélkülisége elleni küzdelem “emberi méltóság és tisztesség kérdése is” – fogalmazott Werner Faymann osztrák kormányfő. Hozzátette: ezért fontos európai szinten is, az adósságfék és a költségvetési fegyelem mellett, egyfajta közös növekedési, foglalkoztatási, innovációs perspektívát teremteni.
Barroso egy kérdésre felelve kijelentette: biztos benne, hogy a spanyol kormány tiszteletben tartja pénzügyi és költségvetési stabilitási kötelezettségeit. Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Madrid 4,4-ről 5,8 százalékra módosította a 2012-re várható költségvetési hiányt. Barroso hozzátette, hogy a madridi kormány csak március végén mutatja be költségvetési tervét, és a bizottságnak még információkra van szüksége a 2011-es „csúszásról” is. A bizottság egyeztetésben áll a kormánnyal, konkrét értékelést ezért még nem adhat – mondta. „Biztos vagyok benne, hogy a kormány elkötelezett a stabilitási és növekedési paktum tiszteletben tartása mellett” – tette hozzá. Emlékeztetett arra is, hogy a spanyol kormány aláírta múlt pénteken a fiskális paktumot.
Werner Faymann úgy vélekedett, vannak még viták az európai fiskális paktummal kapcsolatban, de a lényeges az, hogy Európa tanulékonyságot mutatott a válságban. A jelek szerint nem zárult még le minden vita, de két évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna egy ilyen megállapodás – mondta. „A fontos az, hogy tanulékonyságról tettünk tanúbizonyságot a válságban” – jelentette ki.
Mint arról beszámoltunk, a múlt pénteken elfogadott dokumentumot Nagy-Britannia és Csehország kivételével valamennyi EU-tagállam aláírta. Írország bejelentette, hogy népszavazáson kívánja ratifikálni, Francois Hollande francia elnökjelölt pedig közölte, hogy megválasztása esetén felülvizsgálja a fiskális paktumot. Faymann ismét kiállt egy pénzügyi tranzakciós (bank)adó mellett. Ausztria már korábban jelezte, hogy támogatná az európai pénzügyi tranzakciós adó bevezetését, és azt is közölte, hogy akár önállóan is kész ilyen intézkedésre.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.