Fotó: Pixabay.com
Csak az 50 ezer euró fölötti éves üzleti forgalmat lebonyolító vállalkozásoknak teszik kötelezővé egy frissen elfogadott törvénytervezet által, hogy lehetőséget biztosítsanak ügyfeleiknek a bankkártyás fizetésre. Eközben egyre többen fizetnek bankkártyával – igaz, teljesen eltérőek a trendek a városok és a vidék között, nem reprezentatív közvélemény-kutatásunk szerint a községekben egyáltalán nincs igény a modern fizetési eszközökre.
Valósággal „kiherélte” a parlament a bankkártyák széles körben való használatát lehetővé tevő törvényt, amikor a legutóbbi módosításkor egyetlen tollvonással
Bár az országban 16 millió bankkártya van használatban, a kisebb kereskedőknek, vendéglőknek továbbra sem lesz kötelező elfogadniuk a bankkártyát, így ezentúl is sokszor kell vadászni a legközelebbi bankautomatát, ha egy vendéglőben fizetni akarunk. A számítások szerint ugyanis a romániai kereskedelmi és szolgáltatói egységek bő háromnegyedére nem lesz kényszerítő hatással a jogszabály, amely jelenleg csak Klaus Johannis aláírására vár ahhoz, hogy megjelenjen a Hivatalos Közlönyben és hatályba lépjen.
Az indoklás szerint azért volt szükség a most meghozott módosításra, mivel sok kereskedő panaszkodott a POS-szel járó költségekre. A kártyaleolvasót ugyan a bank ingyen biztosítja az igénylőknek, ám használata már nem ingyenes. Az Adevărul napilap internetes kiadásának nyilatkozó bankpiaci illetékesek elmondták,
Ugyanakkor van az egyszeri használati illeték is, ami a bank függvényében a kifizetett összeg 0,6 és 1 százaléka között váltakozhat, de olyan bank is akad, amely elveszi a 2 százalékot. Ezek az illetékek különben az Adevărul információi szerint alkudhatók a havi forgalom függvényében.
Várhatóan egyébként a bankkártyás ügyfelek mellett a pénzintézetek lesznek a legnagyobb vesztesei a mostani módosításnak, az Elektronikus Fizetésekért Egyesület (APERO) ügyvezető igazgatója nemrég a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy az ágazat képviselői tavaly 12 millió eurót fektettek be kártyaleolvasókba és a szükséges infrastruktúrába, ez az összeg pedig a mostani körülmények között egyhamar nem fog megtérülni.
Pedig egyre népszerűbbé válik a bankkártyás fizetés országos szinten, az így elköltött összeg 2013-ban még 24 milliárd lej, tavaly viszont már 63 milliárd lejt tett ki – derül ki a témában végzett kutatásokból, arra azonban nem adnak választ, hogy mennyivel nőne még a POS-ek közvetítésével elköltött összeg, ha szélesebb körben lehetne használni a kártyákat. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a Román Nemzeti Bank (BNR) statisztikái szerint a bankautomatákból kivett pénzösszeg is folyamatosan emelkedett az elmúlt években:
– ez összefüggésben állhat azzal, hogy egyre több embernek van bankkártyája, ám még mindig sokan ódzkodnak a kártyás fizetéstől, vagy egyszerűen nincs is erre lehetőségük. Tény viszont, hogy a bankokból kivett összeg még mindig szinte háromszor magasabb, mint amennyit kártyás fizetéssel költenek a romániaiak
A statisztikák és a tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy teljesen eltérő trendeket tapasztalhatunk városon és vidéken – minél nagyobb egy település, annál nagyobb eséllyel tudunk kártyával fizetni. Ezt erősítette meg a lapcsaládunk munkatársa által végzett, nem reprezentatív csíkszéki közvélemény-kutatás is. Kiderült, Csíkszeredában nagy igény van a kártyás fizetésre, és azokból a kis boltokból, ahol erre nincs lehetőség, gyakran átmennek a vásárlók olyan üzletekbe, ahol van.
Mint az egyik Tudor lakótelepi kisbolt tulajdonosa kérdésünkre elmondta, elviekben nekik „nem éri meg” a modern fizetési lehetőségek megteremtése, de lassan akkora igény van rá, hogy muszáj lesz mindenkinek bevezetnie, hiszen gyakran már nem is tartanak készpénzt maguknál a megyeszékhely lakosai.
Egészen más a helyzet viszont vidéken, ahol a bankkártyás fizetési mód megteremtésének hiánya leginkább azzal magyarázható, hogy a lakók nem is igénylik azt.
Ha lenne rá igény, már rég bevezettem volna ezt a lehetőséget az üzleteimben. Akad néha egy-egy átutazó, aki megkérdi, hogy lehet-e bankkártyával fizetni, ezért gondolkodom azon, hogy a legforgalmasabb helyen lévő boltba beszerzem a kártyás fizetéshez szükséges eszközöket, a többibe azonban nem, mert egyszerűen nincs értelme” – hangsúlyozta az egyik általunk megkérdezett vállalkozó, aki Csíkszépvízen, Csíkszentmiklóson és Csíkvacsárcsiban összesen hét kis boltot működtet.
Hozzátette, mivel Szépvíz nagyon közel van Csíkszeredához, a fiatalabbak általában autóba ülnek, és a nagyobb áruházakban intézik el a bevásárlást. „A vidéki kis boltok az idősebb generációból élnek, a nyugdíjasok pedig csakis készpénzzel fizetnek. A jelenlegi helyzet azonban a jövőben változni fog, ugyanis a következő nemzedéknek már igénye lesz a bankkártyás fizetésre vidéken is” – emelte ki.
Egy csíkszentkirályi bolt tulajdonosa is megerősítette, hogy vidéken nincs igény a kártyás fizetésre, illetve egy másik problémára is rámutatott. „A könyvelés szempontjából a kis boltoknak nagy megterhelést jelentene ez az újítás, hiszen mi bankon keresztül nem fizetünk, nem állunk semmilyen kapcsolatban a pénzintézetekkel, ezért folyamatosan kellene utazni, a bankból kivenni a pénzt, és azt megint levásárolni. Ez a könyvelést nagyon megbonyolítja, és rengeteg pluszmunkát jelent. Ennek ellenére a legtöbben nem is ezért nem vezetik be, hanem mert egyszerűen nincs rá igény, az én boltomból még egyetlen vásárló sem ment el azért, mert nem tudott kártyával fizetni” – hangsúlyozta a szentkirályi vállalkozó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!