Van, aki rászorul, más nem. Sok vendéglátónak sikerült a tavalyi év végére behoznia a pandémia által okozott veszteségeket
Fotó: Jakab Mónika
Összetett oka vannak, hogy a vártnál sokkal kevesebben igényelték az állami támogatást a járvány miatt leginkább bajba került HoReCa-ágazat képviselői közül – értékeltek a Krónika által megkérdezett szakértők. Sokak számára „levegővételt” jelenthetne az állami segítség, de ehhez teljesen törvényes kellene hogy legyen a működésük. Az egyhetes hosszabbítást is ki kell használni, de aki ügyes volt, és már feltöltötte a rendszerbe az iratcsomókat, nagy eséllyel megkapja a kért támogatás teljes összegét.
2021. július 21., 08:092021. július 21., 08:09
2021. július 21., 08:232021. július 21., 08:23
Bár korábban a bukaresti hatóságok azzal számoltak, akár 74 ezerre is rúghat azoknak a vendéglátósoknak, szállásadóknak, idegenvezetőknek (HoReCa-ágazat) a száma, amelyek állami támogatást fognak igényelni azt követően, hogy a gazdaságnak ezt a szektorát sújtották az egyik legerősebben a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások, végül hétfőig alig 8000 cég jelentkezett. Ennek nyomán a gazdasági minisztérium bejelentette, hogy július 26-áig meghosszabbítja a határidőt.
A szaktárca közleményben tudatta, hogy egy héttel meghosszabbítják a jelentkezési határidőt. Mint írták, hétfőig 8000 vállalkozás iratkozott fel az erre a célra létrehozott online platformon. Mint ismeretes, a gazdasági mentőcsomagról még februárban fogadta el a kormány a 2020/224-es számú sürgősségi rendeletet, és 60 nap állt a gazdasági tárca rendelkezésére, hogy kidolgozza a módszertant. Végül
Akkor azt közölték, hogy platform tíz munkanapon át, július 12-éig lesz elérhető, meghosszabbítási lehetőséggel. Így a mostani immár a második hosszabbítás.
Amúgy az applikáció indításakor a román gazdasági minisztérium már azt közölte, hogy várakozásaik szerint nagyjából 30 ezer jelentkező fogja igényelni a kormánytámogatást. A kormány összesen mintegy 2,5 milliárd lejt utalt ki erre a célra. A vállalkozásoknak nem jelentkezési sorrendben ítélik meg a támogatást, és amennyiben a rendelkezésre álló összegnél többre érkezne pályázat, a nyertes cégek között arányosan osztják majd szét a 2,5 milliárd lejt.
Fotó: Jakab Mónika
Az is indokolhatja a pályázók alacsony számát, hogy nem volt zökkenőmentes a folyamat. A hivatalos tájékoztatás szerint
A szaktárca a segítségükre sietett a névsorral. Azonban kiderült, hogy hiányos a szakmai szervezetek adatbázisa, nem szerepel minden könyvelő, auditor a listán, aki a pályázók segítségére lehet. Emiatt a külső adatbázisok átvizsgálására is szükség lett, így valamennyi olyan kérést, amelyet feltöltöttek az adatbázisba, egy call-center alkalmazottai összesítettek, a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) pedig leellenőrizte a neveket a szakmai szervezetekkel közösen, hogy meggyőződjenek, a platformon nem szereplő szakemberek is rendelkeznek engedéllyel, ami megnehezítette a folyamatot.
A minisztérium egyébként közölte, július 22-éig, vagyis csütörtökig lehet kérni a könyvelők, auditorok regisztrálását a platformba, hogy legyen idő az iratkozási határidő végéig feldolgozni az adatokat.
„Aki korrektül dolgozott, feltöltötte a kérését és az iratokat, nagy eséllyel megkapja a támogatás teljes összegét” – mondta lapunknak László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Rámutatott,
A másik ok, amiért kevesen nyújtották be a kérést, szerinte az, hogy sok kisvállalkozó túlpörgette a 2020-as évet, nagyobb lett a forgalmuk, mint a 2019-es, így ők nem teljesítik a feltételt, és nem pályázhatnak. Olyan is előfordult, hogy a két-három szobát kiadó kis szálláshelyek csak akkora összeget kaptak volna, amiért már nem érte meg bajlódni az ügyintézéssel.
– mondta László Endre.
Márpedig tapasztalatai szerint annak, aki nem volt elég talpraesett, hogy önállóan benyújtsa a kérést, 3000 lejt is ki kellett fizetnie egy pályázatíró cégnek, hogy 15 perc alatt feltöltse a rendszerbe az adatait.
Arra László Endre is felhívta a figyelmet, hogy az első napokban a könyvvizsgálókkal is gond volt, mert a Mérlegképes Könyvelők Testületének (CECCAR) adatai csak részben mentek át a rendszerbe, amikor a pályázó vállalkozó kiválasztotta az auditort, nem tudott továbblépni, ha a szakembert a rendszer nem találta mérlegképes könyvelőnek. „Eltelt két-három nap, amíg ezt tisztázták. A rendszernek voltak hiányosságai, de volt idő ezeket korrigálni, a területi képviselők, az ügyfélszolgálat segítőkészek voltak, és ezek a problémák mind megoldódtak” – részletezte a turisztikai klaszter elnöke.
László Endre elmondása szerint az utazási irodák esetében viszonylag könnyű volt az eljárás, mert a gazdasági és turisztikai minisztérium adatbázisából egyszerűen átmentek a működési engedélyek, azért is, mert ezek nem határidősek, nem kell megújítani, addig érvényesek, amíg valamilyen tévedés miatt vissza nem vonják. Viszont
„Akinek minden irata rendben volt, teljesítette a feltételeket, akinek megérte pályázni, általában feltöltötte a kéréseket. A hosszabbítást kihasználva a klaszter és a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hétfőn telefonos segítséget nyújt azoknak a vállalkozóknak, akik valamilyen okból elakadtak” – jelentette be László Endre.
Fotó: Jakab Mónika
„Két pozitív hozadéka is lehet a programnak, egyrészt levegővételhez juttatja a cégeket, másrészt, akik eddig nem tették meg, most törvényesítik a működésüket” – jelentette ki eközben kérdésünkre Debreczeni László adótanácsadó. Ő is arról beszélt, hogy nagyon sok vendéglátóipari cég nem rendezte a működési engedélyt, például működtettek egy nyári kertet telephelyként, kasszagéppel, tehát adózási szempontból teljesen törvényesen, de működési engedély nélkül. A tapasztalatok szerint általában ezek felett a hatóságok szemet hunytak, viszont a programban csak akkor pályázhatnak, ha megvolt ez az engedélyük.
– fogalmazta meg Debreczeni László. Mint rámutatott: a vonatkozó jogszabályban nincs erre vonatkozóan egyértelmű megfogalmazás, ám meglátása szerint ezért nem kellene elvágni a támogatást, hogy „levegőhöz jussanak” a cégek, és kapják meg a 2019-es és 2020-as évek közötti különbséget.
Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke eközben megkeresésünkre arról beszélt, hogy tapasztalatai szerint a vállalkozók elbizonytalanodtak, mert rosszak a tapasztalataik, nagy a bürokrácia, nem egyértelmű a feltételrendszer. „Azt is figyelembe kell venni, hogy nem minden vállalkozásnál volt tavaly visszaesés. Például a panziók télen telt házzal működtek. A kisebb veszteségeket a vállalkozók önerőből megfinanszírozták, nem vállalták az ügyintézéssel járó bonyodalmakat” – szögezte le a kamara elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!