Van, aki rászorul, más nem. Sok vendéglátónak sikerült a tavalyi év végére behoznia a pandémia által okozott veszteségeket
Fotó: Jakab Mónika
Összetett oka vannak, hogy a vártnál sokkal kevesebben igényelték az állami támogatást a járvány miatt leginkább bajba került HoReCa-ágazat képviselői közül – értékeltek a Krónika által megkérdezett szakértők. Sokak számára „levegővételt” jelenthetne az állami segítség, de ehhez teljesen törvényes kellene hogy legyen a működésük. Az egyhetes hosszabbítást is ki kell használni, de aki ügyes volt, és már feltöltötte a rendszerbe az iratcsomókat, nagy eséllyel megkapja a kért támogatás teljes összegét.
2021. július 21., 08:092021. július 21., 08:09
2021. július 21., 08:232021. július 21., 08:23
Bár korábban a bukaresti hatóságok azzal számoltak, akár 74 ezerre is rúghat azoknak a vendéglátósoknak, szállásadóknak, idegenvezetőknek (HoReCa-ágazat) a száma, amelyek állami támogatást fognak igényelni azt követően, hogy a gazdaságnak ezt a szektorát sújtották az egyik legerősebben a koronavírus-világjárvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozások, végül hétfőig alig 8000 cég jelentkezett. Ennek nyomán a gazdasági minisztérium bejelentette, hogy július 26-áig meghosszabbítja a határidőt.
A szaktárca közleményben tudatta, hogy egy héttel meghosszabbítják a jelentkezési határidőt. Mint írták, hétfőig 8000 vállalkozás iratkozott fel az erre a célra létrehozott online platformon. Mint ismeretes, a gazdasági mentőcsomagról még februárban fogadta el a kormány a 2020/224-es számú sürgősségi rendeletet, és 60 nap állt a gazdasági tárca rendelkezésére, hogy kidolgozza a módszertant. Végül
Akkor azt közölték, hogy platform tíz munkanapon át, július 12-éig lesz elérhető, meghosszabbítási lehetőséggel. Így a mostani immár a második hosszabbítás.
Amúgy az applikáció indításakor a román gazdasági minisztérium már azt közölte, hogy várakozásaik szerint nagyjából 30 ezer jelentkező fogja igényelni a kormánytámogatást. A kormány összesen mintegy 2,5 milliárd lejt utalt ki erre a célra. A vállalkozásoknak nem jelentkezési sorrendben ítélik meg a támogatást, és amennyiben a rendelkezésre álló összegnél többre érkezne pályázat, a nyertes cégek között arányosan osztják majd szét a 2,5 milliárd lejt.
Fotó: Jakab Mónika
Az is indokolhatja a pályázók alacsony számát, hogy nem volt zökkenőmentes a folyamat. A hivatalos tájékoztatás szerint
A szaktárca a segítségükre sietett a névsorral. Azonban kiderült, hogy hiányos a szakmai szervezetek adatbázisa, nem szerepel minden könyvelő, auditor a listán, aki a pályázók segítségére lehet. Emiatt a külső adatbázisok átvizsgálására is szükség lett, így valamennyi olyan kérést, amelyet feltöltöttek az adatbázisba, egy call-center alkalmazottai összesítettek, a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) pedig leellenőrizte a neveket a szakmai szervezetekkel közösen, hogy meggyőződjenek, a platformon nem szereplő szakemberek is rendelkeznek engedéllyel, ami megnehezítette a folyamatot.
A minisztérium egyébként közölte, július 22-éig, vagyis csütörtökig lehet kérni a könyvelők, auditorok regisztrálását a platformba, hogy legyen idő az iratkozási határidő végéig feldolgozni az adatokat.
„Aki korrektül dolgozott, feltöltötte a kérését és az iratokat, nagy eséllyel megkapja a támogatás teljes összegét” – mondta lapunknak László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke. Rámutatott,
A másik ok, amiért kevesen nyújtották be a kérést, szerinte az, hogy sok kisvállalkozó túlpörgette a 2020-as évet, nagyobb lett a forgalmuk, mint a 2019-es, így ők nem teljesítik a feltételt, és nem pályázhatnak. Olyan is előfordult, hogy a két-három szobát kiadó kis szálláshelyek csak akkora összeget kaptak volna, amiért már nem érte meg bajlódni az ügyintézéssel.
– mondta László Endre.
Márpedig tapasztalatai szerint annak, aki nem volt elég talpraesett, hogy önállóan benyújtsa a kérést, 3000 lejt is ki kellett fizetnie egy pályázatíró cégnek, hogy 15 perc alatt feltöltse a rendszerbe az adatait.
Arra László Endre is felhívta a figyelmet, hogy az első napokban a könyvvizsgálókkal is gond volt, mert a Mérlegképes Könyvelők Testületének (CECCAR) adatai csak részben mentek át a rendszerbe, amikor a pályázó vállalkozó kiválasztotta az auditort, nem tudott továbblépni, ha a szakembert a rendszer nem találta mérlegképes könyvelőnek. „Eltelt két-három nap, amíg ezt tisztázták. A rendszernek voltak hiányosságai, de volt idő ezeket korrigálni, a területi képviselők, az ügyfélszolgálat segítőkészek voltak, és ezek a problémák mind megoldódtak” – részletezte a turisztikai klaszter elnöke.
László Endre elmondása szerint az utazási irodák esetében viszonylag könnyű volt az eljárás, mert a gazdasági és turisztikai minisztérium adatbázisából egyszerűen átmentek a működési engedélyek, azért is, mert ezek nem határidősek, nem kell megújítani, addig érvényesek, amíg valamilyen tévedés miatt vissza nem vonják. Viszont
„Akinek minden irata rendben volt, teljesítette a feltételeket, akinek megérte pályázni, általában feltöltötte a kéréseket. A hosszabbítást kihasználva a klaszter és a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hétfőn telefonos segítséget nyújt azoknak a vállalkozóknak, akik valamilyen okból elakadtak” – jelentette be László Endre.
Fotó: Jakab Mónika
„Két pozitív hozadéka is lehet a programnak, egyrészt levegővételhez juttatja a cégeket, másrészt, akik eddig nem tették meg, most törvényesítik a működésüket” – jelentette ki eközben kérdésünkre Debreczeni László adótanácsadó. Ő is arról beszélt, hogy nagyon sok vendéglátóipari cég nem rendezte a működési engedélyt, például működtettek egy nyári kertet telephelyként, kasszagéppel, tehát adózási szempontból teljesen törvényesen, de működési engedély nélkül. A tapasztalatok szerint általában ezek felett a hatóságok szemet hunytak, viszont a programban csak akkor pályázhatnak, ha megvolt ez az engedélyük.
– fogalmazta meg Debreczeni László. Mint rámutatott: a vonatkozó jogszabályban nincs erre vonatkozóan egyértelmű megfogalmazás, ám meglátása szerint ezért nem kellene elvágni a támogatást, hogy „levegőhöz jussanak” a cégek, és kapják meg a 2019-es és 2020-as évek közötti különbséget.
Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke eközben megkeresésünkre arról beszélt, hogy tapasztalatai szerint a vállalkozók elbizonytalanodtak, mert rosszak a tapasztalataik, nagy a bürokrácia, nem egyértelmű a feltételrendszer. „Azt is figyelembe kell venni, hogy nem minden vállalkozásnál volt tavaly visszaesés. Például a panziók télen telt házzal működtek. A kisebb veszteségeket a vállalkozók önerőből megfinanszírozták, nem vállalták az ügyintézéssel járó bonyodalmakat” – szögezte le a kamara elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!