Fotó: Jakab Mónika
A Romániában található 9,6 millió lakás mindössze 20 százaléka rendelkezik kötelező biztosítással. A lapunk által megszólaltatott szakértők szerint a termék nem vonzó, a számonkérés nem működik, ha mégis bekövetkezik a kár, az emberek a kormánytól várják a segítséget.
2022. november 14., 08:252022. november 14., 08:25
Újra előtérbe került a múlt heti földrengés kapcsán, hogy a romániai lakosság mennyire sebezhető egy ilyen természeti katasztrófa esetén, hiszen mindössze a lakások 20 százalékára kötöttek biztosítást. Több mint 80 százalék tudja ugyan, törvény kötelez arra, hogy természeti katasztrófák – földrengés, árvíz és földcsuszamlás – ellen bebiztosítsuk a lakásunkat, ám szintén 80 százalék fittyet hány erre a kötelezettségre, és nem vásárolja meg a kötvényt.
Az UNSAR felméréséből kiderül, hogy a lakástulajdonosok többsége (31 százalék) motiváltabb lenne a biztosítás megkötésére, ha az adófizetésből leírhatná az értékének legalább egy részét, vagy visszatérítést kapna az éves adójából, 26 százalék akkor kötné meg a kötelező lakásbiztosítást, ha magasabb lenne a jövedelme, 12 százalék pedig akkor, ha több információval rendelkezne a termékről. Ugyanakkor a 20 százalékból, akik megkötötték a kötelező lakásbiztosítást, csak 17 százalék vásárolt mellé fakultatív biztosítást is, amely más kockázatok – tűz, robbanás, vandalizmus, lopás, véletlen károk – ellen is védelmet nyújt.
Mint ismeretes, a kötelező lakásbiztosítás ára az A típusú ingatlanok esetében 20 euró, a B típusúak esetében pedig 10 euró, ezek 20 ezer, illetve 10 ezer euró értékű maximális kártérítést szavatolnak.
Többéves tapasztalat bizonyítja, hogy a kötelező lakásbiztosítás nem vonzó termék – szögezte le megkeresésünkre Birtalan József, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának tagja. Bár próbálta meggyőzni a testületet, hogy az emberek ezért nem veszik, egyelőre nem tervezik a módosítását, a termék feljavítását. A többség azért sem vásárol kötelező lakásbiztosítást, mert az abban foglalt kockázatok – a földrengés, árvíz, földcsuszamlás – belátható időn belül nem fenyegeti őket. A törvény értelmében a helyi önkormányzatoknak kellene ellenőrizniük, hogy mindenki megkötötte-e a kötelező lakásbiztosítást, és ha nem, akkor nekik kellene kiróniuk a 100 és 500 lej közötti pénzbírságot. Azonban ezt egyetlen polgármesteri hivatal sem teszi meg, és a törvényben nincs szankció arra vonatkozóan, ha nem lépnek.
mutatott rá Birtalan József. Hozzátette, az elmúlt években többször előfordult, hogy a földcsuszamlások károsultjai nem rendelkeztek biztosítással, és a kormánytól várták a segítséget.
Egyáltalán nincs jó véleménnyel a kötelező lakásbiztosításról György Vidor, a csíkszeredai Safety Broker biztosítóiroda munkatársa. A Krónika megkeresésére elmondta, ráerőltették a piacra, különösen azzal, hogy fakultatív lakásbiztosítást csak úgy lehet kötni, ha megvásárolják a kötelezőt. Ez úgy működik, hogy 20 ezer eurós értékig a három természeti katasztrófa esetén a kötelező alapján térítik meg a kárt, a felett a különbséget pedig a fakultatív alapján.
Ugyanis ha korábban valaki kötött egy 100 ezer euró értékre szóló lakás-felülbiztosítást, az tartalmazta a földrengés, árvíz és földcsuszamlás esetén keletkezett károk megtérítését is. Ugyanakkor a panelházlakások esetében nem áll fenn reális veszély: árvíz, földcsuszamlás nem fenyegeti az ott lakókat, sőt
„Számtalan más kockázat van, amiért érdemes lakásbiztosítást kötni, például csőtörés, az alsó szomszéd eláztatása, jégverés, vagyis a lakás-felülbiztosítás egy valóban hasznos termék a kötelezővel ellentétben” – szögezte le György Vidor. Rámutatott, a lakásbiztosítás sem túl népszerű, pedig nem is drága, 50 ezer euró értékű ingatlanvagyont egy évre 70 euróért teljes körűen be lehet biztosítani, ami nem egy nagy összeg ahhoz viszonyítva, hogy akár évi 200 eurót is elköltünk kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb/RCA).
Ugyanakkor például Hargita megyében jobb a lefedettség, mint az országos átlag, de ott is a lakások kevesebb mint fele van bebiztosítva.
Amúgy György Vidor tapasztalatai szerint ha egy faluban történik egy tűzkár, és a kárvallottnak volt biztosítása, akkor az ott lakók „kedvet kapnak”, és ők is megkötik, beindul egy hullám, de amikor egy év után lejár a kötvény, már kevesebben újítják meg, és a következő évben újra lemorzsolódnak. „Szerencsére a tűzkár viszonylag ritka, a leggyakrabban arra használják a lakásbiztosításokat, hogy a csőtörés esetén keletkezett károkat fedezze, vagy vihar, villámcsapás következtében kiégett háztartási gépeket kicseréljék” – mondta el a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma elhalasztja a Lukoil orosz olajóriás elleni szankciókat – írja a The Kyiv Independent a Bloombergre hivatkozva.
A Mol is azon három „kérő” között van, amely érdeklődik a Lukoil orosz kőolajcég romániai érdekeltségei iránt.
Az olajárak nem változtak a Lukoil elleni szankciók bejelentése után, ezért nincs ok arra, hogy az olajipari vállalatok emeljék a benzin és a gázolaj árát – jelentette ki pénteken Bogdan Chirițoiu, a Versenytanács elnöke.
A Román Nemzeti Bank (BNR) felfelé módosította inflációs előrejelzését: 2025 decemberére 9,6 százalékos (+0,8 százalékpont az előző jelentéshez képest), 2026 decemberére pedig 3,7 százalékos (+0,7 százalékpont) pénzromlást vár.
A kormány jövő héten közzéteszi a felszámolásra javasolt állami tulajdonú vállalatok listáját – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak azzal a feltétellel fogja támogatni a koalíció egy újabb intézkedéscsomagját, ha az a gazdaságélénkítő javaslataikat is tartalmazni fogja – jelentették be pénteken az alakulat képviselői.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás